Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-31 / 125. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 31. www.ujszo.com ■BBBi Törölték az ohridi csúcsot Szkopje. Nem tartják meg Ohridban a délkelet­európai országok (SEECP) hét végére tervezett csúcs- találkozóját. Gjorge Ivanov macedón elnök a Koszovó részvétele körüli nézetelté­résekre hivatkozva le­mondta az értekezletet. Közölte, „sajnos életre kel­tek régi balkáni előítéle­tek”, s ő nem fogja eltűrni, hogy ennek árát országa fi­zesse meg. (MTI) Újabb 300 izraeli lakás Jeruzsálem. Újabb 300 lakás építésére adja ki a vég­leges engedélyt a kelet-je- ruzsálemi Ramot negyed­ben az izraeli lakásügyi tár­ca - jelentette be Ariel Ro- zenberg szóvivő. - Az izraeli kormány tönkreteszi John Kerry amerikai külügymi­niszternek a béketárgyalá­sok újraindítása érdekében tett erőfeszítéseit- mondta Száeb Erakat palesztin fő­tárgyaló. Kerry egy hete járt Izraelben. (MTI) Végeztek 40 lázadóval Kabul. Negyven iszla- mista lázadóval végeztek az afgán-pakisztáni határ két oldalán - közölte teg­nap Pakisztánban egy helyi tévé, Afganisztánban pedig a NATO vezette nemzetkö­zi haderő (ISAF). Közben a pakisztáni T álib Mozgalom megerősítette, elesett a második számú vezetőjük. Vali ur-Rehman mollát szerdán ölte meg egy drón- ról leadott lövés. (MTI) Bloomberg ricint kapott Washington. Az első vizsgálatok szerint ricint tartalmazó levelet kapott Michael Bloomberg, New York polgármestere és Mark Glaze, a Polgármesterek az Illegális Fegyverek Ellen nevű csoport igazgatója. Az FBI terrorelhárító részlege vizsgálatot indított. A Bloombergnek küldött fe­nyegető levél a polgármes­ternek a fegyvertartás szi­gorítása érdekében vállalt szerepére utalt. (MTI) Bush embere az FBI élére Washington. Barack Obama elnök az 52 éves re­publikánus James Comey-t nevezheti ki az FBI élére - ír­ta a The New York Times. Comey az igazságügyi tárca egyik vezetője volt George Bush elnöksége alatt, s azt a Robert Muellert váltaná fel, akit szintén még Bush neve­zettki. (MTI) Hallatlan esemény az arab világban: Tunéziában hajtották végre az első félmeztelen tiltakozó akciót a nők hátrányos helyzete miatt a Femen nőjogi szervezet aktivistái. A megmozdulás csetepatA is eredményezett a tuniszi igazságügyi tárca épületénél, a három nőt őrizetbe vette a rendőrség. A kA francia és egy német aktivista szabadságot követelt Amina Tylemek. A jelenleg is őrizetben tartott 19 éves tunéziai nő márciusban keltett országos közfelháborodást azzal, hogy félmeztelen fotókat tett közzé saját magáról az interneten. Ezért több halálos fenyegetést is kapott. (TASR/AP-felvétel) Fontos lépés az ellenzék új vezetőjének és egy ideiglenes kormánynak a megválasztása felé Szíriában az orosz rakéták Damaszkusz/lsztambul/ Washington. Maga Aszad elnök jelentette be: meg­érkezett az Sz-300-as orosz légvédelmi rakéták első szállítmánya Szíriá­ba. Barack Obama nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy légtérzárat hozzanak létre Szíria fe­lett. Kibővült az ellenzéki koalíció. ÖSSZEFOGLALÓ Bassár el-Aszad elnök szerint az orosz rakétarendszer többi része is hamarosan megérkezik. Moszkva korábban közölte, a nyugati ellenvetések dacára le­szállítja a légvédelmi rendszert a damaszkuszi kormánynak, mert szerinte ez segítené stabilizálni a regionális erőegyensúlyt. Az USA, Franciaország és Izrael vi­szont arra szólította fel Moszk­vát, hogy állítsa le a rakétarend­szerszállítását. Moszkva azt követően vált még hajlíthatatlanabbá ez ügy­ben, hogy az EU a héten feloldot­ta a Szíriára vonatkozó fegyver­szállítási tilalmát, megnyitva annak lehetőségét, hogy felfegy­Aszad a végtelenségig hatal­mon maradna (SITA/AP) verezze az Aszad megbuktatásá­ra törekvő felkelőket. A Fehér Ház szóvivője sze­rint az amerikai elnök már nem zárja ki, hogy repüléstilalmi zónát hozzanak létre Szíria fe­lett. Az amerikai külügy pedig felszólította az Aszad-rezsim oldalán beavatkozó libanoni Hezbollah síita milíciát, hogy haladéktalanul vonjaJd fegyve­reseit Szíriából. Aszad legalább a 2014-es vá­lasztásokig államfő akar ma­radni, sőt azt követően is harcba szállhat az elnöki tisztségért-je­lentette ki a libanoni televízió­nak adott interjújában a Szíriái külügyminiszter. Valid Moallem közvetve válaszolt az ellenzék­nek arra a bejelentésére, hogy csak akkor hajlandó részt venni a Genfbe tervezett nemzetközi konferencián, ha előzetes meg­állapodás születik Aszad elnök távozásáról a hatalomból. Moallem kijelentette: bármi­lyen megállapodás jönne létre az Oroszország és az USA által kezdeményezett Genf 2 konfe­rencián, azt Szíriában népsza­vazásra bocsátják. Megfigyelők szerint mindez még inkább megnehezíti a konferencia ösz- szehívását. A szíriai ellenzék fő szerveze­te, a Szíriai Nemzeti Koalíció be­fogadta tegnap a frontokon har­coló szervezetekből álló liberális Szíriai Forradalmi Mozgalmat, s ezzel lépést tett az ellenzék új vezetőjének és egy ideiglenes kormánynak a megválasztása fe­lé. A döntést a koalíció egy hete tartó isztambuli tanácskozásán fogadták el. A Szíriai Forradalmi Mozgalom élén Michel Kilo ve­terán ellenzéki politikus áll. Az ideiglenes kormány egyik fő fel­adata lenne a kapcsolattartás a felkelőcsapatokkal és harcuk koordinálása a frontokon. Egye­lőre nem tudni, mekkora súlyt kap a mozgalom a koalícióban. Előzőleg a vezetőségi helyek fe­lét követelte magának. A koalíció három új követel­ményt is megfogalmazott: le kell állítani a kormányerők mészár­lásait és rombolásait, lehetővé kell tenni, hogy az ellenzék megvédhesse a szíriai népet (az­az fegyvert kell kapnia), és meg kell szüntetni Irán és a libanoni Hezbollah invázióját. George Szabra, a nemzeti ko­alíció ideiglenes elnöke egy saj­tótájékoztatón azzal érvelt, „nincs értelme politikai megol­dásokról beszélni a brutalitás árnyékában”, mert a szilfaiak élete fontosabb, mint a politikai megoldás”. Iránban ugyanakkor közöl­ték, szóbeli meghívást kaptak a Genf 2 konferenciára, amely- "nek még nem tűzték ki az idő­pontját. A Farsz hírügynökség Húszéin Amír Abdolahjan kül­ügyminiszterre hivatkozva azt jelentette, a részvételről majd akkor döntenek, ha írásos meg­hívót kapnak. Csak sejteni le­het, ki hívta meg Teheránt, hi­szen részvételét az USA és Fran­ciaország is ellenzi. (MTI, ú) Menekülő tanácsadó Támogatta Navalnijt Moszkva. A feltételezések szerint elmenekült Oroszor­szágból egy neves liberális közgazdász, Dmitrij Medve- gyev kormányfő korábbi ta­nácsadója. A 41 éves Szergej Gurijev hivatalosan Párizsban tölti szabadságát, de elutazása előtt lemondott a tekintélyes Orosz Közgazdasági Iskola rek­tori tisztségéről, amelyet 2004 óta töltött be. Előzőleg tanú­ként hallgatták ki a börtönbün­tetését töltő Mihail Hodor- kovszkij vezette egykori Jukosz olajtársaság ügyében. Egyes sajtóértesülések szerint a ható­ságok valójában azt rótták fel neki, hogy támogatta a korrup­ció elleni harc vezéralakjának számító ellenzéki bloggert, Alekszej Navalnijt, aki egyik vezetője volt a Vlagyimir Pu- tyin államfői újraválasztása el­leni tiltakozásoknak. Szergej Alekszasenko, egy másik neves közgazdász Gurijev távozását nagyon rossz jelnek minősítet­te, mert „Medvegyev nem akar­ja vagy nem tudja megvédeni a támogatóit”. (MTI) Titkolózna a tárca Bojkottálják Holdért Washington. Első ízben bojkottálják az amerikai igaz­ságügyi minisztert. A The New York Times napüap és az Asso­ciated Press (AP) hírügynökség bejelentette, bojkottálja azt az értekezletet, amelyen Eric Holder igazságügyi miniszter meg kívánja vitatni a fontosabb médiumok vezetőivel azokat az irányelveket, amelyek az ál­lamtitkok kiszivárogtatását fel­táró nyomozások esetén az új­ságírókra alkalmazandók. A nagy botránnyá fajult problé­ma azért került a figyelem kö­zéppontjába, mert kiderült: a minisztérium lehallgattatta az AP több telefonvonalát, és bí­rósági iratok szerint megfigyel­ték a Fox News televízió egyik újságíróját is. A NYT tegnap közleményt adott ki: a lap tá­volmaradásának az az oka, hogy a tanácskozáson elhang­zottakról nem lehet majd be­számolni. (MTI) Kivizsgálják a titkosszolgálat felelősségét - kapcsolat az al-Kaidával Vádat emeltek a katonagyilkos ellen ÖSSZEFOGLALÓ Orbánhoz hasonlítják Hollande-t London. Gyilkosság címén vádat emeltek a múlt heti lon­doni katonagyilkosság egyik elkövetője ellen. A világszerte megdöbbenést keltő brutális gyilkosság két elkövetőjét, Mi­chael Adebolajót és Michael Adebowalét eddig kórházban kezelték fegyveres őrizet mel­lett. Adebowalét már kienged­ték a kórházból, és vizsgálati fogságba helyezték. A két merénylő a múlt szer­dán egy brit katonát gyilkolt meg London délkeleti Wool­wich városrészében. A 25 éves Lee Rigbyt késekkel és húsvágó bárdokkal összekaszabolták, a holttestet az úttestre dobták, több száz járókelő szeme láttá­ra. London azonnal terrorcse­lekménynek minősítette a tá­madást. A brit kormány utalá­sokat tett arra, szükség esetén külön médiaszabályozással ve­szi elejét a vallási-faji gyűlö­letet terjesztő prédikátorok te­levíziós szerepeltetésének, és az internetes portálokat is jogi szankciókkal fenyegette, ha nem távolítják el az ilyen jellegű tartalmakat. A két gyanúsított korábban radikális iszlám hitszónokok közösségeit látogatta, és ma­guk is szélsőséges csoportok­hoz csatlakoztak. Adebolajót Kenyában már több mint két éve őrizetbe vették és bíróság elé állították, azzal a gyanúval, hogy az al-Kaidához kötődő, Szomáliában tevékenykedő as- Sabab terrorista csoporthoz szegődött, és másokat is a szer­vezet tagjai közé toborzott. A brit belső elhárítás (MI5) mindkét merénylőt évek óta ismerte és figyelte. A héten par­lamenti vizsgálat indult annak kiderítésére, a titkosszolgálat miért hagyta szabadon tevé­kenykedni a két férfit, akikről tudták, hogy szélsőséges isz­lám csoportokkal tartottak kapcsolatot. (MTI, ú) Párizs. Francois Hollandé szerint Brüsszel nem diktál­hat Franciaországnak. A fran­cia államfő ezt azután mond­ta, hogy az Európai Bizottság azt kérte a francia kormány­tól: még az idén indítsa el a nyugdíjreformot. „Az EB nem diktálhatja nekünk, hogy mit kell tennünk. Csak annyit mondhat, hogy Franciaor­szágnak helyre kell állítania az állami kiadásokat - fogal­mazott, majd hozzátette: - Ami a strukturális reformokat illeti, nevezetesen a nyugdíj- reformot, mi és csakis mi mondhatjuk meg, hogy me­lyik a helyes út a cél elé­réséhez.” Hollandé először használt ilyen szokatlanul ha­tározott hangnemet Brüsszel­lel szemben. Az EB a nyugdíj- reform mellett a munkaerőpi­ac reformját követelte Párizs­tól cserébe azért, hogy 2015- ig meghosszabbította a fran­ciáknak adott határidőt - amit sokan felháborító kivétele­zésnek tartanak az unióban - a túlzott mértékű deficit elfo­gadható szintre, azaz a GDP 3 százaléka alá történő lefara­gására. Ayrault kormányfő úgy fogalmazott, a nyugdíjre­formot nem azért kell megcsi­nálni, mert Brüsszel ezt kéri, hanem mert muszáj. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents