Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-30 / 124. szám, csütörtök
A KISBEFEKTETŐK NINlbtNLK imjimnyu hlltali dlív H ogy milyen alapba fektessük pénzünket, mindenekelőtt azt kell végiggondolnunk, milyen hosszú távon tudjuk azt nélkülözni, illetve, hogy hajlandók vagyunk-e a nagyobb hozam reményében nagyobb kockázatot vállalni. Nyílt végű alapok A nyílt végű befektetési alapok igen kényelmes és egyszerű konstrukciók, működési elvük, hogy a befektető az alap kezelési szabályzatában leírt befektetések megvalósításával megbízza az alapkezelő céget. A befektetők - ha akarnak - mindennap elszámolhatnak az alappal. A rendszerből adódóan a befektetők előre nem lehetnek biztosak a hozam nagyságában - ellentétben a lekötött betétek tulajdonosaival, akik pontosan tudják, mennyi kamatot kapnak a lekötés lejártával -, s csak az alap korábbi teljesítménye alapján következtethetnek a későbbi hozamra. A nyílt végű befektetési alapok a folyószámlához hasonló likviditást biztosítanak, a lekötési idő előzetes meghatározása nélkül bármikor, bármekkora összeg elhelyezhető az alapokban, ami bármikor vissza is váltható az időarányos hozammal együtt. A befektetők a tőkepiaci befektetések hosszú évek nemzetközi tapasztalata alapján magasabb hozamot érhetnek el, mint ha pénzüket folyószámlán vagy lekötött bankbetétben helyeznék el. A folyószámlán tartott pénzük mellett sokan szeretnek olyan, bármikor, gyorsan hozzáférhető tartalékot is képezni, amely értékét az inflációval szemben megőrzi. Számukra jelentenek megoldást az úgynevezett pénzpiaci, illetve az állampapíralapok. Míg az előbbiek kifejezetten rövid távú, alacsony kamatkockázatú állampapírokba, az utóbbiak biztonságos államkötvényekbe fektetik tőkéjüket, ami kiegyensúlyozott árfolyam-alakulást valószínűsít. Bármikor váltják tehát vissza a jegyeket, a befektetők nincsenek kitéve váradan piaci hatásoknak. Azok számára, akik megtakarításaikat legalább hat hónapig nélkülözni tudják, a kötvény és a vegyes alap lehet a megfelelő befektetés. A kötvényalapok különféle államkötvényeket és vállalati kötvényeket tartanak portfoliójukban, ezek kibocsátójuktól függően különböző kockázatokat hordozhatnak. A vegyes alapok a kötvények mellett már kisebb-nagyobb részvénybefektetéssel is rendelkeznek, ezek árfolyama erősen ingadozhat. Ezen alapok hozama rövid távon ingadozhat, de tendenciájában várhatóan magasabb lesz, mint a kötvényalapoké. Azoknak, akik hosszabb távra, akár évekre fektetnek be, testre szabott megoldás lehet a részvényalap. Sokak számára a részvényalapba fektetés a tartalékolás, a nyugdíjas évekre való gondoskodás egy formája, így nem jelent problémát, hogy a tőzsdei árak megtorpanása vagy tartó- sabb visszaesése miatt a részvényalapok eszközértéké átmenetileg kisebb, mivel ezen alapok hozama távlatilag a legkedvezőbb, a részvények várhatóan végül magasabb megtérülést biztosítanak. Az ingatlanbefektetési alapok jellegüknél fogva kevésbé likvidek, azoknak ajánlják, akik több, de legalább egy évre nélkülözni tudják pénzüket. Létezik néhány speciális befektetési alapfajta is, amelyek valamilyen különleges tulajdonsággal is rendelkeznek. Ezek az indexalapok, amikor az alap teljesítménye valamilyen piaci mutatót kísérel meg a lehető legjobban megközelíteni. A származékos alapok, amelyek lényegesen kevesebb portfóliómegkötéssel dolgozhatnak, mint az eddig felsoroltak, ugyanis származékos spekulációs ügyleteket is köthetnek. Lényegesen nagyobb kockázatot jelentenek, az árfolyam ingadozása igen magas lehet, így csak tapasztalt és kockázattűrő befektetőknek ajánlható. 13
