Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-30 / 124. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 30. Közélet 3 Az OECD Jobb Élet Index jelentése alapján Szlovákia lakossága a 28. legboldogabb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők elégedettebbek az életükkel Jó a közbiztonság, alacsony a fizetés Pozsony. A legfejlettebb országok átlagánál kicsivel többet dolgozunk egy évben, de az éves bevételünk sokkal alacsonyabb. Viszonylag jó oktatásban részesülünk, de az egészségi állapotunkkal elégedetlenek vagyunk. Egyebek között ez derül ki a napokban nyilvánosságra hozott OECD-je- lentésből. LAJOS P. JÁNOS A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Jobb Élet Index jelentése szerint az átlagos szlovákiai munkavállaló 1793 órát dolgozik egy évben, ami kicsit magasabb, mint az 1776 órás átlag. Az egy háztartásra jutó mintegy 17 ezer dolláros éves bevétellel az OECD átlaga alatt vagyunk, de hatalmas a különbség a legszegényebb és a leggazdagabb 20% között. Míg a szegényebb háztartások kénytelenek megélni 7680 dolláros éves bevételből, addig a felső 20% közel 30 ezer dollárból gazdálkodhat. Természetesen ez sem túl magas, ha a leggazdagabb országokat nézzük, hiszen az USA-ban vagy Luxemburgban az átlagos bevétel van 35 ezer dollár fölött, de a 25 ezres átlagos határt is 14 ország lépi át. Nem félünk éjszaka Jól állunk viszont a biztonság tekintetében. Míg az OECD átlaga szerint a lakosság 4%-át érte támadás az elmúlt egy évben, a szlovákiai átlag kevéssel 3% alatt marad. Nem vagyunk túlzottan hajlamosak az ön- gyilkosságra sem, az áüagos 2,2-es rátához képest Szlovákiában csak 1,5 a 100 ezer főre jutó öngyilkosok száma. Biztonságban érezzük magunkat éjszaka is, az emberek 83%-a mondta azt, hogy nem fél egyedül hazamenni éjszaka, míg az átlag ebben az esetben mindössze 67%. A férfiak túlóráznak Az elégedettségre a biztonság mellett hatással van az is, hogy viszonylag jól össze tudjuk egyeztetni a munkánkat a magánélettel, van elég szabadidőnk. Mindössze az emberek 6%-a dolgozik nagyon hosszú ideig, ami alatt az OECD jelentés heti 50 óra feletti munkát ért. Viszont a férfiak általában többet dolgoznak a nőknél, esetükben a túlórázók aránya 9%. A munka mellett 14,78 óra szabadidőnk marad, ebbe természetesen beletartozik az alvás is. Ezzel az eredménnyel 36 ország közül a 18. Szlovákia, Magyarországon kicsit kevesebbet dolgoznak 14,9 óra szabadidejük van - és a legjobban teljesítő Dániában is csak 16 óra szabadidő jut. Drágán, de jól lakunk A lakhatás tekintetében meglehetősen rosszul állunk, és a háztartás költségvetésében is viszonylag nagy tételt tesz ki a lakásrezsi. Szlovákiában 1,2 szoba jut egy emberre, amivel mindössze a 29. helyen állunk, igaz, Magyarországot megelőzzük, mert ott csak egy szoba jut átlagosan egy főre. A lakásrezsi azonban elviszi egy átlagos szlovákiai háztartás bevételének 25%-át, ezzel a 36 tagország közül a 33. helyen állunk. Nálunk már csak a csehek, az új- zélandiak és a görögök költenek többet a lakásfenntartásra, miközben az átlag 21%. A lakáskörülményekkel azonban viszonylag elégedettek vagyunk, az emberek 86 százaléka érzi jól magát jelenlegi lakásában, ami csak 1 százalékponttal marad el az átlagtól. A legboldogtalanabb Magyarország Habár Szlovákia a 10 pontos elégedettségi skálán elért 5,9 ponttal a 28. a 36 ország közül, Magyarország a maga 4,7-es átlagával a 36. helyen végzett. A szlovákiai férfiak és nők között nincs jelentős különbség, a férfiak 6,0, a nők 5,9 pontot adtak. A képzettségi szint azonban már jelentősebb faktor, a mindössze alapiskolai végzettséggel rendelkezők elégedettségi szintje 5,6, viszont az egyetemi végzettséggel rendelkezőké már 6,7. A teljes tanulmány megtekinthető a www.oecdbetterlifeindex.org honlapon. Itthon csak az alkalmazottaknak és az egyéni vállalkozóknak kell bejelenteniük a külföldi munkavállalást a Szociális Biztosítóban Munkavállalóként az Európai Unió tagországaiban ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nyár nemcsak a kirándulások, hanem az idénymunkák ideje is. 2011. május 1-je óta már nincs semmilyen korlátozás: az Európai Unió egész területén, továbbá Izlandon és Norvégiában is munkavállalási engedély nélkül - alkalmazottként és vállalkozóként egyaránt - munkát vállalhatunk. Mielőtt valaki külföldre megy dolgozni, érdemes tájékozódni az adott ország szociális rendszeréről. Helyben kell érdeklődni Akár egyedül, akár a családjával, akár csak néhány hétre, akár hosszabb időre megy külföldre dolgozni, mindenkinek joga van ahhoz, hogy új lakóhelyén az adott ország állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesüljön. Ez azt jelenti, hogy a munkavégzés első napjától kezdve ugyanazokra az ellátásokra jogosult, mint a helyi munka- vállalók. Az egyes uniós tagállamok jogszabályai és társadalombiztosítási rendszerei között azonban jelentős eltérések lehetnek, ezért még a kiutazás előtt fontos tájékozódni az adott országban érvényes szabályokról. „Aki Spanyolországba megy narancsot szedni, a szociális biztosítás terén rá a spanyol normák vonatkoznak” - figyelmeztet a Szociális Biztosító. Ha olyanok mennek külföldre, akik előtte munka- nélküliek vagy diákok voltak, és a Szociális Biztosítóval nem kötöttek önkéntes biztosítást, Szükséges nyomtatványok ♦ E 104-es nyomtatvány - a külföldi munkavégzés befejezése után az adott ország illetékes szociális ügyi intézményében kérni kell a kitöltését, ezzel igazolják, hogy az adott országban mennyi ideig volt társadalombiztosításuk. ♦ U1 nyomtatvány (korábbi E 301 nyomtatvány) - igazolás a biztosítási időszakról, amelyet munkanélküli-segély kiszámításakor vesznek figyelembe. A nyomtatványt annak az országnak a munkaügyi hivatalában (vagy az annak megfelelő szakhatóságnál) szerezheti be, ahol dolgozott, és annak az országnak a munkaügyi hivatalában kell benyújtania, ahol a segélyt igényli. Ha több országban dolgozott, mindegyikből kell hozni Ul-es nyomtatványt. ♦ U2 nyomtatvány (korábbi E 303 nyomtatvány) - a munkanélküli-segély exportálásához kell. Ha a külföldi munkavégzés befejezése után azt szeretné, hogy külföldről kapjon munkanélküli-segélyt, a külföldi munkaügyi hivatalban (vagy az annak megfelelő szakhatóságnál) kéri a nyomtatvány kitöltését, ami alapján regisztrálják. A regisztráció után 3 hónapon keresztül jogosult a külföldön megállapított munkanélküli-segélyre. Sokan vállalnak munkát külföldön az építőiparban is (Képarchívum) nincs semmilyen bejelentési kötelezettségük. Ha kötöttek biztosítást, eldönthetik, hogy felmondják-e, vagy a külföldi munka alatt is rendszeresen átutalják-e a biztosítási díjat. Az alkalmazottaknak és az egyéni vállalkozóknak jelenteniük kell, hogy másik országban vállalnak munkát, az alkalmazottak helyett a cég tájékoztatja a biztosítót. „Miután megérkeztek az uniós tagállamba, az ottani társadalombiztosítási intézményben ellenőrizzék, hogy be vannak-e jelentve, és mielőtt elhagyják az országot, kérjék az E 104-es nyomtatvány kitöltését, mert ezzel igazolják, hogy az adott országban mennyi ideig volt társadalombiztosításuk. Az E 104-es nyomtatvány birtokában a későbbiekben könnyebben lehet intézni a különböző segélyeket, ugyanis a külföldi munkavégzést, főleg a nyári idénymunkát - például a gyümölcs betakarítását - nehéz kimutatni. Ha valaki Spanyolországban narancsot szed, a munkavégzés befejezése után a spanyol hivatalban kérje az E 104-es nyomtatvány kitöltését” - figyelmeztet a Szociális Biztosító. Aki EU-n kívüli országba készül, érdeklődje meg, Szlovákia az adott állammal kötött-e a szociális biztosításról szóló nemzetközi szerződést. Ha nem, akkor a munkavállalóra kizárólag az ottani jogszabályok vonatkoznak. A segély ott jár, ahol dolgozott Aki külföldön dolgozik, automatikusan jogosultságot szerez az ott-tartózkodásra. Ha valaki elveszíti állását, továbbra is az országban maradhat, és jogosult a különböző szociális ellátásokra, ám azokat az ottani jogszabályok határozzák meg. A jogosultság legtöbbször függ a korábbi járulékfizetési időszakoktól. A munkanélkülisegélyt általában mindenkinek abban az országban kell igényelnie, ahol legutoljára dolgozott. Aki külföldön marad, annak ott kell munkanélküliként regisztráltatnia magát. Ha igazolni kell a korábbi munka- viszonyokat és a társadalom- biztosításra való jogosultságot, kérni kell U1 nyomtatványt abban az országban, ahol korábban dolgozott. Aki állása elveszítése után hazajön, annak az itteni munkaügyi hivatalban kell jelentkeznie, és meg kell érdeklődnie, hogy itthon jogosult-e munkanélküli-segélyre. Ha igen, kérjen U1 nyomtatványt abban az országban, ahol legutoljára dolgozott. Ha itthon nem jogosult munkanélküli-segélyre, U2 nyomtatványra van szüksége, és kérvényezheti a segély átvitelét abból az országból, ahol munkanélkülivé vált - ha jóváhagyják, legfeljebb 3 hónapig folyósítják. Egészségbiztosítás külföldön Külföldre utazás előtt gondolni kell az egészségbiztosításra is. Ki lehet váltani az európai egészségbiztosítási kártyát, mellyel az EU-n belül az összes orvosi kezelésre jogosult lesz bármely uniós országban, de a biztosító mindig csak az ott érvényes szabályok szerint téríti meg a költségeket. Előfordulhat, hogy a kezelés költségeiből például 20-30%-ot a betegnek kell önrész címén fizetnie, ami egy kisebb műtét esetében is drága mulatság lehet. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy előre kéll fizetni, a hazai biztosító csak utólag téríti meg a költségeket. A munkavállalónak mérlegelnie kell, milyen hosszú időre megy külföldre, ott lesz-e egészségbiztosítása, vagy inkább megéri utasbiztosítást kötni. (sza)
