Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-29 / 123. szám, szerda
18 PlGlTÁLlA _______________ S peciális elektródákat tesznek az aksiba Hat órával bírhatják tovább a mobilok ÖSSZEFOGLALÓ Az Amprius cég új típusú lítium-ion akkumulátorai 25 százalékkal nagyobb üzemidőt ígérnek a jelenlegi telepeknél. Ez egy okostelefon esetében akár hat óra pluszt is jelenthet. Az Amprius nevű társaság bejelentette, hogy újfajta lítium-ion akkumulátorából a jelenlegi modelleknél 25 százalékkal nagyobb kapacitású változatokat dob piacra. Ha egy 24 órás üzemidővel rendelkező mobiltelefont veszünk alapul, ez hat óra extrát jelent. Az okostelefonok mellett az akkumulátorból táblagépekbe szánt változat is készül. Az Amprius a Stanford Egyetemből levált startup vállalkozás, amely befektetői között tudja többek között Eric Schmidtet, a Google igazgatótanácsának elnökét is. Az új lítium-ion akkumulátor különlegességét az adja, hogy speciális elektródákat alkalmaznak benne. Az anód nanoszerkezetű anyagból készül, amely révén mérete a szokásos negyedére csökkenthető, amelynek köszönhetően a telep energiasűrűsége a négyszeresére nő. Az Amprius akkumulátorát ötszáz alkalommal lehet úgy újratölteni, hogy eredeti kapacitása nem csökken 80 százalék alá. A vállalkozás által fejlesztett új típusú telep első példányait még az idén elkezdik gyártani. Fejlesztői egy korábbi fejlesztésű akkumulátort már egy meg nem nevezett okostelefon-, és egy táb- lagépgyártónak is szállítanak - íijaaGigaOM. (o) Túl sok a felnőtt és túl sok a dráma a Facebookon Twitteren lógnak a fiatalok ÖSSZEFOGLALÓ A Twitter lehet a tinédzserek következő célpontja, egyre többen költöznek át a mikro- bloging szolgáltatóhoz a Face- bookról. A Pew Research Center kutatása szerint ennek oka, hogy túl sok a felnőtt és túl sok a dráma a Facebookon. Arra is panaszkodnak, hogy túl sokszor osztanak meg olyan dolgokat Facebookon, hogy például ki mit evett vacsorára. Twitteren sokkal kevesebb a felnőtt, kevesebb a szülő és minden sokkal egyszerűbb. Amanda Lenhart kutató szerint továbbra is megtartják a Face- book-fiókjukat, de sokkal kevesebb időt töltenek ott, inkább Twitteren, Tumblren és Instag- ramon posztóinak. A közösségi oldalakat használó tinédzserek 94 százalékának van Facebo- ok-fiókja, 26 százalékuk használ Twittert. Ez utóbbi szám kétszer akkora, mint 2011-ben. A Twitterrel az a gond, hogy a posztok lehetnek teljesen nyilvánosak, a Facebookkal ellentétben mindenki látja, amit írnak. A twitterező fiatalok hatvan százaléka nem is védi twit- jeit, csak negyedüknek van privát fiókja, 12 százaléknak fogalma sincs, mindez mit jelent. A fiatalok manapság sokkal több mindent osztanak meg, mint régebben. Több mint kilencven százalékuk már tett fel magáról képet, 2006-ban ez még 79 százalék volt. Tízből heten megosztják, melyik városban élnek, húsz százalék a telefonszámát is megosztja, két éve ez még csak két százalék volt. (i) Twitteren sokkal kevesebb a felnőtt, kevesebb a szülő és minden sokkal egyszerűbb (Képarchívum) ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 29. www.ujszo.com A töredezett piac hatásait a szolgáltatók árbevétele is régóta nyögi. 2006 óta a szolgáltatók átlagos, egy főre jutó árbevétele 16 százalékkal csökkent, míg a tengerentúlon 14 százalékkal nőtt. (Képarchívum) Ma 40 kisebb-nagyobb nemzetközi cég lát el 504 millió európai lakost mobilszolgáltatással Megreformálnák a telekompiacot Legkésőbb jövő tavaszra elkészülhet az Európai Unió egységesítési szándékainak nagy részben megfelelő új távközlési reform, melynek célja a régió versenyképességének növelése, a szektor növekedésének biztosítása, egyszersmind az uniós lakosság terheinek csökkentése - írja a hwsw.hu informatikai portál. ÖSSZEFOGLALÓ Feszített tempóban, legkésőbb jövő májusig el kell készülnie annak az átfogó EU-s távközlési reformcsomagnak, mellyel alapjaiban változhat meg a nemzetközösség területén működő távközlési szolgáltatók szabályozási rendszere. Az idő egyre jobban szorítja az unió digitális portfoliójáért felelős biztosát, Neelie Kroest, ezért lapértesülések szerint a végleges beterjesztésből jó eséllyel kimarad egy lényeges elem, az egységes európai hírközlési szabályozó szerv. Kores egy hétvégén adott interjúban maga is elismerte, hogy ebben az időtávlatban az egységes európai szabályozóhatóság létrehozása hiú ábránd csupán. Az uniós szakpolitika ezért a reformcsomagba csak a szükséges elemeket próbálja beépíteni, a szabályozó hatósági kérdést pedig egy merőben szokatlan megoldással próbálja áthidalni: a tervek szerint a mobilcégek mindegyike kiválaszthatna majd magának bizonyos feltételrendszer alapján egy honos hírközlési hatóságot, tehát a tervek szerint akár az is előfordulhatna, hogy egy szlovák mobilszolgáltató bizonyos kérdésekben nem a szlovák Távközlési Hivatal szabályozói hatálya alá tartozna. Az egységes európai hírközlési hatóság gondolatáról a tagállamok többsége a szuverenitásra hivatkozva hallani sem akart, a legtöbb uniós ország a 2010-ben létrejött BE- REC (Európai Távközlési Szabályozók Testületé) szervezeti felépítését bőségesen elegendőnek találta a szabályozói munka egységesítésére. Az új reform ugyanakkor nem kizárólag a szabályozói rendszer változtatását célozza, hanem a töredezett piac jelentette versenyhátrányt is meg kívánja szüntetni. Az uniós szakpolitika a versenyjogi biztos hivatalával együttműködve gőzerővel dolgozik azon, hogy a hátralévő idő alatt egy olyan feltétel- rendszert dolgozzon ki, mely mind a szolgáltatóknak, mind a fogyasztóknak kedvező változásokat eredményezhet. Az unió versenyjoggal foglalkozó biztosi hivatala ugyanakkor korábban többször is jelezte, csak akkor engedélyezi a piaci konszolidációt, ha az nem sérti a fogyasztók érdekeit, vagyis nem jár az árak emelkedésével egy adott piacon. Nem csak a konszolidáció a megoldás A konszolidációs törekvések régóta napirenden vannak a legnagyobb európai mobilszolgáltatóknál, bizonyos piacokon a válság, máshol a rendkívül élénkké váló verseny sarkallta a cégeket arra, hogy együttműködjenek versenytársaikkal. Az első nagy európai hálózati konszolidáció Nagy-Britanniá- ban zajlott le, éppen a France Te- lecom és a Deutsche Telekom helyi leányvállalatainak egyesülésével. A két cég által létrehozott új szolgáltató, az EE a szigetország legnagyobb operátora lett, mely egyebek közt elsőként indított LTE-szolgáltatást az országban. Az Európai Bizottság versenyügyi biztosa szerint ugyanakkor az efféle összeolvadások veszélybe sodorhatják a kisebb piaci szereplőket, ezzel pedig végeredményben csökkenthetik a verseny intenzitását az EU-n belül. „Ne feledjük, hogy a mobiltelefon-előfizetések 80 százaléka így is a négy legnagyobb szolgáltatóhoz tartozik Európában. A barangolás költségei még mindig magasak, az árak pedig a tagállamokon belül nagyon széles szórást mutatnak” - hívta fel a figyelmet korábban Joaquin Al- munia. A mindenáron erőltetett konszolidációs törekvés láthatóan már Kroes számára sem prioritás. A biztos szerint a mé- retgazdaságosabb üzemeltetés, vagyis az egyesülések és felvásárlások mellett a szolgáltatóknak további beruházásokra van szükségük, ha nem akarják, hogy az európai piac végérvényesen lemaradjon az Egyesült Államok és Ázsia mögött. A régió egyik legnagyobb rákfenéje kétségtelenül a töredezettség: ma mintegy 40 kisebb-nagyobb nemzetközi cég lát el 504 millió európai lakost mobüszolgáltatással - az egy főre jutó szolgáltatók száma hatszorosa az amerikainak. Adózási praktikák A töredezett piac hatásait a szolgáltatók árbevétele is régóta nyögi. 2006 óta a szolgáltatók ádagos, egy főre jutó árbevétele 16 százalékkal csökkent, míg a tengerentúlon 14 százalékkal nőtt. Számottevő bevételnövekedésre ugyanakkor a reformok révén sem számíthatnak a szolgáltatók, Kroes szerint ugyanis bizonyos cégek adózási praktikáit is fokozott figyelemmel kívánja majd kísérni az EU. Ez utalás lehet arra a kezdeményezésre, mely több, Európában is működő technológiai multi vélelmezett adóelkerülési gyakorlatát kívánja vizsgálni, illetve felszámolni. Kroes szerint a technológiai-távközlési szektor több billió eurónyi adót az adózási jogszabályok megkerülésével lényegében nem fizetett ki. Egyes mobü- szolgáltatók például előszeretettel szerveznek ki bizonyos tevékenységeket olyan tagországokba, vagy bonyolítanak le beszerzési folyamatokat olyan országok leányvállalatain keresztül, ahol jóval kedvezőbb az adózási környezet. Az egységesebb piacról szóló távközlési reform tervezetét Neelie Kroes júliusban vagy augusztusban teheti le az asztalra, a reform pedig egyik központi témája lesz az októberi EU-csúcsnak. A cél, hogy az EP a jövő májusi választásokig megszavazza a reformcsomagot. (hwsw)
