Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-27 / 121. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK Egészség 2013. MÁJUS 27. www.ujszo.com Nem biztos, hogy csak a cipő a hibás A legújabb amerikai kutatás szerint a nagylábujjon lévő bütyök kialakulásának kockázata nem a lábbelinek, hanem a családi kórtörténetnek köszönhető. A Framingham Láb Tanulmány keretében 1370 felnőttet vizsgáltak, és kimutatták, hogy a rendellenesség erőteljesen megjelenik a családi kortörténetben, ami genetikai hajlamra utal. Az eredmények azt a korábbi feltételezést támasztják alá, mely szerint a lábbeli súlyosbíthatja ugyan a problémát, mégsem teljes egészében ez felelős a rendellenességért. A 2002 és 2008 között végzett kutatás során olyan embereket vizsgáltak, akik valamilyen lábbetegségtől, például bütyöktől vagy kalapácsujjtól szenvedtek. Miután ugyanezeknek a rendellenességeknek az előfordulását a közeli családtagoknál is megvizsgálták, kiderült, hogy a bütyök családon belüli előfordulása erőteljes családi kortörténetet mutat a férfiaknál és a nőknél egyarán t az életkortól függetlenül. Az összefüggés a nőknél még erősebbnek mutatkozott. Dr. Marian Hannan, a kutatás vezetője úgy véli, ez arra utal, hogy egy bizonyos lábfejforma öröklése hajlamosíthat arra, hogy az adott személyben kialakuljon a rendellenesség. A szakértők szerint tehát a korábbi tévhit szerint nem maga a cipő okozza a bütyköt, hanem az emberek eleve genetikai hajlammal rendelkeznek, és a rossz lábbeli csak tovább súlyosbítja a problémát. Mivel csontdeformitásról van szó, ha valaki megpróbálja belepréselni egy cipőbe, nem fog sikerülni. Ha pedig már kialakult a bütyök, inkább kényelmes cipőt érdemes választani, (hazipatika) VERSE Aki kedveli a gyors, kiegyensúlyozott és nem utolsósorban ízletes reggelit, az a Brumík keksszel elégedett lesz. Nemrég eper és alma ízzel jelent meg az üzletekben. A finomság 45 százaléka gyümölcs, s nagy előnye, hogy festékanyagot és tartósítószert nem tartalmaz. A mellékelt szelvényt ragassza fel postai levelezőlapra, és küldje be szerkesztőségünknek. Öt olvasónk megkóstolhatja a kekszet. Eredményhirdetés Fokhagymakivonatú készítményt nyert Duducz Ilona somorjai, Szilvás Ágnes nagysallói és Kőrös Edit farkaséi olvasónk. Amikor a csillagok belsejében a tömegvonzás, a nyomás és egyéb hatalmas energiák hatására elindul a magfúzió, óriási mennyiségű sugárzás is keletkezik. Ezt a sugárzást nevezzük elektromágneses sugárzásnak. A tudósok már régóta kutatják, s rájöttek, hogy a sugárzást a részecskék energiatartalma szerint az infravörös vagy látható, az ibolyán túli vagy röntgen (RTG) sugarakra, x részecskékre és a töltött atom atommag részecskékre osztják. Az élőlények számára mindez nagyon fontos, hiszen ezeket az energiákat hasznosítjuk testünk építésére (fotoszintézis útján). Sugárzás a háztartásban A kozmikus sugárzás halálos hatással van az élő szervezetre, a genetikai anyagra, így nemi sejtjeink örökítő anyagának minőségére. A gyógyítás mindennapos eszközeivé váltak a RTG sugarak, az infravörös lámpák, sőt ma már a CT- ről, azaz számítógépes tomográfiáról, MRI- ről, azaz mágneses nukleáris rezonanciáról, kobalt ágyúkról, ultrahangról stb. beszélünk. Ezek az eszközök a modern medicina csúcstechnológiai eszközei. Más a helyzet a modem háztartásokban tapasztalható sugárzással! Amikor otthon bekapcsolunk egy elektromos fogyasztót, a töltött részecskék áramlása közben elektromágneses tér, kisugárzás, ún. elektroszmog keletkezik. A vezetékek általában a fáiban vannak, de hosszabbítok, szabadon vezetett kábelek révén mellettünk, alattunk is jelen van az elektromágnesesség. Hogyan hathat testünkre, ha bekapcsoljuk a mosógépet, a tévét, világítanak az égők, vasalunk, vagy épp a számítógéppel, laptoppal a térdünkön dolgozunk? Testünk mint makroorganizmus működéséhez élő sejtekre van szükség. Van is, mégpedig sok-sok billi- árdnyi mennyiségben. Ez az emberi test. Minden élő sejt csak akkor marad életben, ha biztosítani tudja a sejtfalon kívüli és belüli világ között a 70-90 mV feszültség-különbséget. Ez minden sejtre vonatkozik. Aszerint, hogy milyen munkát végeznek sejtjeink, nem mindegy, hogy megkárosodva le lehet-e őket cserélni, vagy nagyon hosszú ideig szükségünk van rájuk. Ilyen sejtek a szívünk harántcsíkolt izmaiból álló szövetek, de az idegsejtek is nélkülöz- hetetlenek. Ahhoz, hogy egy ingerület végigszaladjon egy sejt felületén és megfelelő csadakozással át lehessen vinni egy további és további sejtre (idegsejtre), megfelelő állandó belső közegre van szükség. A vérplazma kémhatása, sűrűsége, a kationok és az anionok egyensúlya, a pH állandósága, az égethető energiaforrások (glükóz), az oxigén odaszállítása és a keletkezett melléktermékek (széndioxid, salakanyagok) elszállítása, a szervezetből való kiválasztása bonyolult egyensúlyt igényel. Ez a homeosztázis. Tehát mi a kis elektromos impulzusainkkal, azok feszültségével létezésünk minden pillanatában nagyon érzékeny biológiai számítógépként is „működünk”. Ebbe a rendkívül pontos egyensúlyba, a felsőbb idegi tevékenységbe, de akár az ingerület átvitelekor keletkezett mini töltések és áramok rendszerébe negatív értelemben szól bele a környezetünket átható, testünket körülvevő elektroszmog, az elektromágneses tér és kisugárzás. Már régen tudjuk, hogy a magas frekvenciájú hullámok (radar vagy az infravörös sugárzás) károsan hat a férfi nemi sejtek érésére, fejlődésére. Az is ismert, hogy a színes képek éjszakába való átvitelével túlterheljük ... az elektromágneses sugárzás komoly elváltozást okoz agysejtjeinkben... szemünket. Normális esetben ugyanis napnyugtával a természetben megszűnik a színek világa. A modem ember viszont akár éjfélkor is felkapcsolja a villanyt, tévézik, szórakozik, s közben a szeme színes képet észlel. Éheznek az agykéreg sejtjei A vezeték nélküli, tehát bizonyos sugárzás alapján működő hétköznapi elektromos eszközök tömkelegé (távirányítók, elektromos fogyasztók, mobilok, az internet, laptopok) elárasztotta mind a munkahelyeket, mind a családokat. Eljutottunk oda, hogy már nemcsak sejtjük, hanem konkrét bizonyítékok is vannak arra, hogy az elektromágneses sugárzás komoly elváltozást okoz agysejtjeinkben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Rákkutató Hivatal (IARC) tavaly Lyonban tartott kongresszusán leszögezték, hogy a mobiltelefon elektromágneses sugárzása rákot okozhat! Ezzel egyértelműen a mobiltelefonok elektromágneses sugárzását olyan kockázati kategóriába sorolták, mint amilyenben egyes nehézfém, pl.: az ólom van. 31 szakember értékelte az agyunkban fellelhető Glia sejtek (agysejteket ellátó támogató, etető ún. dajka sejtek) daganatos elváltozásait, melyeket gliómáknak neveztek. Agyunk ugyanis egy elég szűk térben, az agykoponyában helyezkedik el, melynek térfogata kb. 1650 cm3. Mindennemű plusz térfogat, amely ebben a térben növekszik eleve túlnyomást vált ki. Megváltoztatja az agy vérkeringését, a nyomás éppen a legfontosabb rétegekre, az agykéregre hat, ahol a felsőbb idegi tevékenység minden formája zajlik. Ha az agykéreg sejtjei nem kapnak táplálékot (glükózt és oxigént), akkor megszűnnek dolgozni (észlelni, elemezni és parancsot adni). Ezzel károsodik az integráló funkció és a beteg akár kómába is eshet. Amikor a túlnyomás veszélyezteti a létfontosságú életfunkciókat vezénylő központjainkat (kardi- ovaszkuláris és a légzés központját a nyúlt velőben), akkor kikapcsol a légzés és a vérkeringés. Ez a szervezet leállását, azaz halálát okozza. Agyunk daganatos megbetegedésének lehetősége halálos fenyegetés jelent a mobilt használó társadalom tagjaira! A nemzetközi kongresszus ezeket a tényeket a WHO központi szervei felé terjesztették azzal a céllal, hogy keressék a kiutat, a megoldást az elektromágneses sugárzás kiküszöbölése vagy annak jelentős csökkentése érdekében. így a nemzed egészségvédő szervezetek (egészség- ügyi minisztériumok) is folyamatosan bekapcsolódnak ebbe a programba. Dr. Balázs Tibor A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa. Rákot okozhat az elektromágneses sugárzás A
