Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-27 / 121. szám, hétfő

o N C/} Rákot okozhat az elektromágneses sugárzás 2013. május 27., hétfő, 11. évfolyam, 20. szám A beteg biztonsága az első Nem titok, hogy 14 év is eltelhet, amíg egy-egy gyógyszer a be­teghez kerül, a költségeket pedig csak eurómilliárdokban lehet kifejezni. Ez alatt az idő alatt - rendkívül szigorú szabályok szerint - ellenőrzik hatását, mellékhatását. Amikor az új molekula eljut a regisztrálás szakaszáig, ekkor nyílik lehetőség arra, hogy betegek is kipróbálhassák. A klinikai kísérletnek ez a szakasza az, amelyből már a beteg is jócskán profitálhat. A kutatók nem pa­naszkodhatnak, hogy nincs mit csi­nálniuk, hiszen ren­geteg beteg és be­tegség vár új gyógyszerekre. Amikor megszületik egy-egy mo­lekula, első körben egészséges ön­kénteseken próbálhatják ki - pénzjutalomért. Ezt követi az a szakasz, amikor beteg emberek szűk köre próbálhatja ki, de már anyagi juttatás nélkül. A harma­dik szakaszban sokan juthatnak hozzá, s ha itt is megállja a helyét, akkor az adott ország illetékes szerve, Szlovákiában a Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (Štátny ústav pre kontrolu liečiv) gyógyszerré nyilvánítja. Am a folyamat ezzel távolról sem ért véget. Szigorú kritériumok szerint tovább gyűjtik az adatokat, amelyek megerősítik vagy meg­kérdőjelezik a preparátum hatását. Ezért olyan fontos, hogy a gyógy­szert szedő ember, ha valamilyen rendellenességet tapasztal, arról tájékoztassa kezelőorvosát. Tavaly Szlovákiában 330 eredeti gyógyszer klinikai vizsgálatát vé­gezték, amibe összesen 10 ezer páciens kapcsolódott be. A gyár­tó költségei 26 millió eurót tettek ki, de ez a szám négy év alatt 91 millió euró. A klinikai vizsgálat­ban való részvétel viszont nem­csak az állam, hanem az orvos szempontjából is hasznos. Általa tos leszögezni, hogy legfontosabb mindig a beteg védelme és biz­tonsága. Alapos tájékoztatása és beleegyezése nélkül tilos őt be­vonni. A pontos játékszabályokat a Helsinki nyilatkozat rögzíti, amelyeket az EU irányelvei, vala­mint a vonatkozó szlovák törvé­nyek is tartalmaznak. Dr. Ján Murin professzor, aki be­tegeivel több klinikai kísérletben vett részt, megjegyezte: .Amellett, » A daganatos betegek ese­tében néha ez az egyet­len remény arra, hogy életminősége javuljon. hogy például a szívelégtelenség­ben szenvedő megkapja a stan­dard kezelést, ráadást is kap, amit a többi beteg nem. Egy új gyógy­szert, ami hamarosan forgalomba kerül, de még várni kell a regiszt­rálásra. Lényegében egy lépéssel előbbre van, mert korábban jut hozzá az új gyógyszerhez.” Ez ter­mészetesen csak az eredeti gyógy­szerekre vonatkozik. könnyebben kerül be nemzetközi kutatócsoportba, így a szakmai hitelesség növekedésén kívül a betegellátás színvonala is emel­kedhet. De vajon a betegnek miért hasz­nos, ha klinikai vizsgálat résztve­vője? Több előny is származik be­lőle. Elsősorban az, hogy jobban odafigyelnek rá, gyakrabban kell ellenőrzésre járnia, s mindezért nem kell fizetnie. A daganatos betegek esetében például néha ez az egyetlen remény arra, hogy életminősége javuljon. Még mielőtt valaki a horrorfil­mekben látott emberekkel vég­zett kísérletekkel hozná összefüg­gésbe a klinikai kísérleteket, fon­A klinikai vizsgálat kapcsán fel­merülhet a kérdés: mi történik, ha közben a beteg állapota nem javul, hanem épp romlik? Dr. Ján Murin professzor ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozza: „Ha ilyen for­dul elő, alaposan ki kell vizsgálni, miért történt az állapotromlás, s ha kiderül, hogy a tesztelt gyógy­szer miatt, természetesen azonnal leállítják a gyógyszeres kezelést.” Ha a kezelés minden hozzáférhe­tő módját kipróbálták, sokszor a klinikai vizsgálatban szereplő gyógyszer az egyetlen lehetőség arra, hogy javuljon a beteg álla­pota, ráadásul a költségeket teljes egészében a gyártó állja. (kovács) » Mi a klinikai vizsgálat? Olyan, emberen végzett orvostudományi kutatás, amelynek célja egy gyó­gyításra szánt hatóanyag tulajdonságainak, hatásai­nak, illetve az általa kivál­tott nem kívánatos hatá­soknak a feltárása. A klini­kai vizsgálatra, vagyis a hatóanyag emberen törté­nő alkalmazására termé­szetesen csak szigorú elő­írások szerint lefolytatott laboratóriumi és állatkísér­letek után kerülhet sor. A klinikai vizsgálatok célja a gyógyszeres terápia fej­lődése, egyre hatásosabb és biztonságosabb gyógy­szerek kifejlesztése. Fázisai • I-es fázisú klinikai vizsgálat: általában egészséges önkéntese­ken történik, a vizsgálati készítmény tűrhetőségé­nek és relatív ártalmat­lanságának tisztázása céljából. • II-es fázisú klinikai vizsgálat: a vizsgálati készítményt először kapja egy bizonyos be­tegségben szenvedő, nagyon gondosan kivá­lasztott, szűk betegcso­port. A vizsgálat célja a megfelelő adagolás megtalálása. • III-as fázisú klinikai vizsgálat: nagyobb számú betegen végzett vizsgálat, a vizsgálati készítmény biztonságos alkalmazhatóságának további igazolására. Gyakran az adott beteg­ségben már a minden­napi kezelésben is alkal­mazott, a gyógyszertár­ban kapható gyógysze­rekkel történő összehasonlító vizsgálat. • IV-es fázisú klinikai vizsgálat: már forga­lomba került gyógyszer­rel végzett vizsgálat, melynek célja a kocká- zat/haszon arányának to­vábbi vizsgálata, az ada­golás pontosítása, a rit­kábban előforduló mel­lékhatások felismerése. Látható, hogy csak az I. fázisú vizsgálat tisztán kí­sérleti jellegű, a II.-IV. fá­zisban pedig a betegek gyógyítása is egyre na­gyobb hangsúlyt kap. NEM BIZTOS, HOGY CSAK A CIPŐ A HIBÁS ... a bütyök a családi kortörténetnek köszönhető... 12. oldal KÉK KÖR A HETÉNYITARCZY LAJOS ALAPISKOLÁBAN ... az egyedüli magyar alapiskola, amelyik a döntőbe jutott... 13. oldal kinek szíve és esze van, annak minden testi nyavalyája is szorosan összefiigg belső élete bajaival. ” (Nathaniel Hawthorne) W--.

Next

/
Thumbnails
Contents