Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-27 / 121. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 27. www.ujszo.com Az Egri csillagok török fordításban Budapest. Megjelent török fordításban Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye. A művet Erdal Salikoglu, Magyarországon tanult orvos ültette át török nyelvre. A könyv az isztambuli Török-Magyar Baráti Társaság gondozásában, Magyarország Külügyminisztériumának támogatásával jelent meg. A kötethez Hóvári János írt előszót, Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója és Császtvay Tünde irodalomtörténész bevezetőt s Kiss Gábor isztambuli főkonzul utószót. A kötet megjelenéséről Hóvári János hangsúlyozta: „fontos, hogy Törökországban ismerjék a 16. századdal kapcsolatos magyar felfogást és az egri diadal közép-európai jelentőségét. Ez méltó emlékezés is egyben Gárdonyi Gézára, aki 150 éve született Gárdonyban.” (MTI) Polanski, Jarmush és Delon zárta a versenyt Vénusz és sznob vámpírok MTl-TUDÓSÍTÁS Cannes. Nagyon jó fogadtatásban részesült az utolsó két versenyfilm, két világsztár filmrendező, a lengyel-francia Roman Polanski és az amerikai Jim Jarmush alkotása szombat este a 66. cannes-i filmfesztiválon, miközben a Croisette Alain Delon francia filmszínészt ünnepelte. Az idén 80 éves Roman Polanski legújabb alkotása, a ma- zochizmus névadója, Leopold von Sacher-Masoch regényének, David Ives által írt színpadi adaptációja, a Vénusz nercben alapján készült. A kétszemélyes történet Thomas (Mathieu Amalric), egy rendező és egy szereplőválogatásra érkezett színésznő, Vanda - akit Polanski felesége, Emmanuelle Seig- ner alakít - közti dominanciaharcról szól. Legutoljára a cannes-i fesztivál egyik nagy kedvence, a mindig elegáns Jim Jarmusch vonulhatott fel a vörös szőnyegen. A hét évig készült Only Lovers Jim Jarmush Left Alive című filmben Jarmusch a tőle megszokott módon műfajparódiát csinált. A sajátos hangulatú alkotás főhőse két művelt és sznob vámpír. Évszázadok óta idillikus szerelemben élnek egymással. A környezetszennyezés korában ők már kórházakból szerzik be a tiszta és sűrített vért. A díjakat lapzártánk után, a tegnap este 19 órakor megtartott záró gálán osztották ki. Roman Polanski (TASR/AP-felvételek A Ritka Magyar Folkband kedvence, az erdélyi Mezőség zenéje a lemezen is központi helyet kapott Sárdöngölő - lemezbemutató Az Ifjú Szivek színháztermében mutatja be szerdán 19 órai kezdettel a Ritka Magyar Folkband első CD- jét, a Sárdöngölőt. ELŐZETES A zenekar tagjai ugyan a kilencvenes évek óta ismerik egymást, de néhányan hosszú ideig még a másik nevét sem tudták. Komáromban táncházban találkoztak és természetesen a Folk kocsmában, ahol nem a beszélgetés volt fontos számukra. Ez így ment hosszú ideig. Három évvel ezelőtt változott meg a kapcsolatuk, amikor Horsa István búcsút intett eredeti szakmájának (közgazdász volt), és úgy döntött, ezentúl a zenének fog élni; Komáromban zenetanodát alapított, ahol nem kottából, hanem hallás után tanít, ahogy a régi muzsikusok. S azok, akik addig „csak” a maguk örömére zenéltek, megalapították a Ritka Magyar Folkbandet. Horsa István (hegedű, duda), Alt István (hegedű), Ha- nusz Zoltán (kontra, kontra brácsa, ének), Szitkai Zsolt (kontra), Lelkes Tibor (bőgő, tangóharmonika) és Farkas Róbert (bőgő) bandájának nevéből kitűnik, hogy kedvencük az erdélyi Mezőség zenéje, amely a lemezen is központi helyet kapott. Vendégénekesük, Hideg füzesi, akinek az eloadasaban igazi kincseket hallhatunk. A néptáncosok kedvenc muzsikája, a palatkai sem maradhat ki repertoárjukból, és hogy fokozzák a lemezbemutató hatását és élvezetét, meghívták Gémesi Zoltánt egy széki tempóra és egy füzesi ritka magyarra. A Román Hora Remix című szám román népzene feldolgozása, mezőségi és kalotaszegi dallamokkal - izgalmas, szokatlan formában. Korpás Éva és Alt István kedvenc szlovákiai csárdásai is elhangzanak a lemezen, de felvettek egy valóban egyedi és izgalmas anyagot is, Kecskés László komáromi helytörténész régi felvételei alapján hangzanak el a komáromi céhes indulók. A lemez címadó dala, a Sárdöngölő Manga János gyűjtéséből való (a pereszlényi születésű néprajzkutató kezdetben az Ipoly mentén gyűjtött, később más szlovákiai tájakon és Észak-Magyar- országon is). A múlt század elejétől Naszvadon döngölt sárból épültek a házak, a sarat asszonyok és gyerekek döngölték Kelemen László dudanótájára. A Ritka Magyar Folkband május 31-én Komáromban a Matica slovenská székházában mutalja be nagylemezét 19 órai kezdettel, (rend) Az Új Szó a rendezvény médiatámogatója Anna is mezőségi, ördöngösMundruczó Kornél: „Nagyon másmilyen ez a film, de azért nem tudok kifordulni magamból" Forog a Fehér Isten Kutyák futnak egy jelenetben Mundruczó Kornél új filmjének forgatásán (Fotó: MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Karambolos autók és kutyák foglalták el szombaton a Lánchídhoz vezető Alagutat, ahol Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjének egyik akciójelenetét rögzítették. A rendező a készülő moziról azt mondta: „nagyon másmilyen ez a film, de azért nem tudok kifordulni magamból”. A Fehér Isten Mundruczó Kornél hatodik játékfilmje, amely egy kislány, Lili és az apja döntése miatt tőle elszakított kutyája, Hagen történetét meséli el. A főszereplő kislányt a 12 éves Psotta Zsófia alakítja. A film kutyás jeleneteihez kétszáz ebet képeztek ki. A rendező az előző alkotásaival összevetve készülő munkáját, úgy nyilatkozott: „A Fehér Isten nagyon másmilyen, de azt hiszem, azért én nem nagyon tudok kifordulni magamból. Azok az ízek, monomániák, amik engem izgatnak, nyilván ebbe is belekerülnek. A film drámai történetét „kicsit utópisztikus meseként” festette le.,Azért utópisztikus, mert eljátszunk azzal a gondolattal, hogy a kutyák individuumokká válnak, és olyan tudatos döntéseket hoznak, főleg a film utolsó harmadában, amire természetesen nem képes egy állat. Akárcsak a klasszikus állatmesékben, megszemélyesítjük a kutyákat: ezek az állatok úgy döntenek, hogy bosszút állnak azokon, akik kiszúrtak velük” - magyarázta. Műfajilag ugyanakkor kalandfilmként is felfogható a film - folytatta a fejtegetést. „Két kaland fut egymás mellett: végignézzük a kislány felnőtté válásának kalandjait és egy kutya öntudatra ébredésének a kalandjait.” Mundruczó Kornél úgy fogalmazott: korábban is elég nagy közönséghez jutottak el a filmjei, és reméli, ez a „mese” is tetszeni fog a közönségnek. „Talán több embert szólít meg ez a film, mert a probléma, amit megfogalmaz egy kisgyerekről és egy kutyáról szól”-vélekedett. (MTI) Csíkány Andrea: A palóc nyelvjárás hat kutatópontjának lexikológiai vizsgálata, különös tekintettel a hangtani és az alaktani jelenségekre Gondolatok egy palóc nyelvjárásról szóló monográfiáról NÓGEL BÉRES KATALIN E könyv megjelenését nagy örömmel fogadtam, mivel magam is foglalkoztam nyelvjárás- gyűjtéssel, így tudom, hogy e kiadvány újabb mérföldkő ezen a területen. E monográfia előtt 2011-ben jelent meg Cs. Nagy Lajos Medvesalja magyar nyelvjárási atlasza. Kevesen írnak erről a témáról, mégis rövid időn belül két üyen gyöngyszemet vehetünk kézbe. A szerzőnek lehetősége nyűt kapcsolatba lépni olyan adatközlőkkel, akik az 50-es években is közöltek adatokat. Elmondása szerint az idősebbek szívesen beszélgettek „ezekről az időkről”, a fiatalabbak pedig érdekesnek találták a régmúltdolgait. A könyv 9 fejezetre oszlik. A bevezetőt követően a szlovákiai magyar nyelvhasználatról olvashatunk, a norma kérdéséről, a kétnyelvűségről és a kettős nyelvűségről, a mentális lexikon jelentőségéről, a kódváltásról és a nyelvjárás jellemzőiről, illetve a nyelvi attitűdről. A3, fejezet az anyaggyűjtéssel foglalkozik. Beszámol az anyaggyűjtés módszeréről, így az olvasó komplex képet kap a gyűjtési munka egészéről. A kutatópontok kijelölésétől a gyűjtés módszerein át az adatok kiértékeléséig. A szerző mindezek mellett szót ejt a Magyar nyelvjárási atlaszról, amelynek egyik legfontosabb célja a szavak kutatópontokon való ábrázolása. A gyűjtés még a 20. század 50-es éveiben megkezdődött, többek között Kálmán Béla és Imre Samu jóvoltából. Fontos szerepe van az Új magyar nemzeti nyelvatlasznak is, az újragyűjtések elindítója Kiss Jenő, az ELTE nyelvészprofesszora. A két nyelvatlasz adatainak összehasonlítása elengedhetetlen, mert így megállapíthatók a változások a kutatópontokon. Minderről szó esik a könyvben. A 4. fejezet a kutatóterületekről, a palócokról és a palóc nyelvjárásról szól. A szerző bemutatja a szlovákiai kutatópontokat: Bolyk, Csáb, Magyarhegymeg, Zsip, Gice, illetve a magyarországi Ludányhalászi. Majd elemzi a gyűjtés eredményeit, részletezi a lexémák hangtani és alaktani jelenségeit, összehasonlítja az 50-es évekbeli adatokat az új adatokkal. A magánhangzók és mássalhangzók ejtésében, de az alaktani jelenségeket is figyelve elmondható, hogy az 50-es évekhez képest egyes jelenségek (pl. ly-ezés, í-zés) már kihalófélben vannak. A fiatalabbak főleg családi körben használják nyelvjárásukat, mert kódot váltanak. A különbségeket és változásokat a szerző egymás mellé állítja, így adattárként is használható az óriási korpusz. A hangtani és alaktani változások széles skáláját pontról pontra szemlélteti. Oldalakon keresztül vezeti végig a néhol igen csak egyedi változásokat. Az adatok egy adattárba rendeződnek, amelyek a monográfiában szereplő táblázatokkal együtt kiindulópontként szolgálhatnak további kutatásokhoz. Csíkány Andrea munkája adatmentésként is értékelhető, ami a nyelyjárásgyűjtés esetében nem tűr halasztást, mert az 1950-es évekhez képest változott a beszélők nyelvhasználata (a szókincs, a hangtani és az alaktani jelenségek). A fiatalok beszéde pedig már egyre jobban módosul a regionális köznyelv felé. A monográfia végén a további célok megfogalmazása olvasható. Az alaktani és hangtani elemzések után a lexikológiai változások bemutatása, illetve a saját gyűjtési terület nyelvjárási atlaszának a megszerkesztése következik majd. Csíkány Andrea: A palóc nyelvjárás hat kutatópontjának lexikológiai vizsgálata, Líceum Kiadó, Eger 2012.
