Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-27 / 121. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 27. Régió-hirdetés 3 A megyei képviselők szerint Nagyszombat megye útjai vannak a legjobb állapotban Megkezdték a kátyúzást A kisebb kátyúkat az útkezelők javítják ki (A szerző felvétele Nagyszombat. Részben befejeződtek az útjavítások a megyében. A másod- és harmadosztályú utak kisebb hibáit már kijavították, a nagyobb kátyúk javítására versenypályázatot írtak ki. ÚJ SZÓ-HÍR ,A kisebb hibákat az útkezelők javítják ki” - nyilatkozott a SITA hírügynökségnek Zdenko Čambal, Nagyszombat megye alelnöke. Hozzátette, a nagyobb úthibák javítását nem engedélyezi a törvény, a munkálatok kivitelezőjét verseny- pályázaton kell kiválasztani. Miroslav Benka, a Nagyszombat Megyei Útkarbantartó Vállalat igazgatója szerint ezeket leghamarabb őszre javíthatják ki. Az idei tél nagy károkat okozott az utakon - a megye tulajdonában levő körülbelül 1600 kilométeres úthálózatot 27 000 négyzetméteren borítják kátyúk. Az útkezelők számításai szerint az utak rendbetétele 1,9 millió euróba kerülne. Az államtól 914 000 euró támogatást kapott a megye. Ebből újítják fel az Alsószeli és Nyárasd közötti útszakasz egy részét is, összesen 5,5 kilométert. Alsószeli és Királyrév négy évvel ezelőtt a csatorna- hálózat építése miatt maradt ki az útfelújításból. A Duna- szerdahelyi és a Galántai járásban összesen 10,64 kilométer utat újítanak fel. Az elmúlt öt év alatt a megyei utak harminc százalékát újították fel, összesen 485 kilométer szakaszt. A munkálatok 52 millió eurót emésztettek fel. A kiadások nagy részét - 39 millió eurót - hitelből fedezte a megyei önkormányzat, az Európai Unió 11 millió eurós támogatással járult hozzá a munkákhoz, a fennmaradó kétmilliót saját költségvetéséből térítette a megye, (béva) EZ ITT A KÉRDÉS Börtönbe kellene zárni a sztrájkoló orvosokat? Fekete Marika nyugdíjas óvónő, Komárom Nagyon rossz a parlament által elfogadott jogszabály, távol esik a demokráciától. Börtönbe a bűnözők valók, nem a sztrájkoló orvosok. Egyébként sem hiszem, hogy nagy visszatartó ereje lesz ennek a törvénynek, az orvosok meg fogják találni a kibúvókat, nem hagyják magukat csőbe húzni. Megeshet, hogy sok fiatal szakembert ezzel üldöz el a kormány az országból. Pedig már így is orvoshiány van sok régióban és szakterületen. Más kérdés, hogy egy orvos felesküdött a gyógyításra, mint ahogyan mi, pedagógusok is felesküdtünk a tanításra, nevelésre. Ezt soha nem szabadna szem elől téveszteni. Minden szakmának lehetne jobb az anyagi megbecsülése, de egyéne válogatja: van orvos, aki ennyi pénzért is becsületesen, lelkiismeretesen dolgozik, van, aki a duplájáért sem tenné. Kovács Andrea rokkant- nyugdíjas, Lekér Az orvosok gyógyítsanak, ne sztrájkoljanak. Nemcsak nekik lenne szükségük több pénzre, hanem nekünk is, mégsem sztrájkolunk. 2006-tól rokkantnyugdíjas vagyok. Gyakran járok orvoshoz, és nem tetszik, amit az egészségügyben tapasztalok. Leleteim azt bizonyítják, műtétre lenne szükségem, az orvosok mégis évről évre elodázzák az operációt, mondván, még fiatal vagyok. Sokszor előfordul, hogy elutazom egy-egy szakorvosi vizsgálatra, és csak a helyszínen derül ki, hogy az orvos szabadságra ment. Gyakran tapasztalom, hogy bár a rendelés fél nyolckor kezdődik, az orvos jóval később jelenik meg, pedig a betegek már hajnaltól ott toporognak az ajtaja előtt. Akadnak ritka kivételek is, őket tisztelet illeti. Talán ha minden orvos az ő példájukat követve felelősségteljesebben fordulna a betegek felé, a páciensek is szo- lidárisabbak lennének. Bori Márta nyugdíjas, Érsekújvár ~ Korántsem va- ' . 'vív gyök biztos abban, hogy azok az orvosok sztrájkoltak, sztrájkolnak, akiknek a legalacsonyabb a bérük. Kezdjük talán Marián Kollárnál, aki szerintem bujtogatja az orvosokat, a kollégákat. Vannak becsületes orvosok is, akik valóban hivatásként végzik ezt a nehéz és felelősségteljes munkát, és nem biztos, hogy annyit keresnek, mint sztrájkoló kollégáik. Nem kellene az orvosoknak tiltakozniuk, végezzék a munkájukat becsülettel. Sajnos, kevés becsületes orvos van manapság, mert nagy a pénz hatalma. Vannakjó és rossz tapasztalataim is. Az ismeretség sokat számít az egészségügyben. Megváltozott az emberek értékrendje, mindenki a lehető leggyorsabban akar meggazdagodni, és visszaél a páciensek kiszolgáltatottságával. Az államnak jobban kellene értékelnie az orvosokat, és akkor nem a betegeken csattanna az ostor, (vkm, guzsu.szaz) A JOGASZ VÁLASZOL A jogrendek viszonya Nem értem az európai uniós és a szlovák jogrendszer viszonyát, melyik van alárendelt szerepben, milyen a törvények és az EU-s rendeletek, irányelvek közötti kapcsolat? Mennyire van rendben, ha az EU-s jogommal ellenkező nemzeti szabályozásba ütközöm? A nemzeti jogszabályozás a társadalom szinte minden területére kiterjed, míg az Európai Unió hatáskörei korlátozottak. Nem lehet általánosságban megállapítani, melyik van a másikkal szemben alárendelt szerepben, egymásba épülnek, és mind a közösségi, mind a nemzeti jogrend hierarchiarendszerbe ülteti az egyes típusú jogszabályait. Ezért csak konkrét esetekben határozható meg, hogy a ranglétra alsóbb fokán álló jogszabály esetleg össze- egyezhetetlenegy feljebb álló jogforrással. Például egy EU-s irányelv nem ütközhet bele egy tagállam alkotmányába, de egy kormányrendelet nem írhatja felül az uniós rendeletet. A szlovák jogrend legfelső fokán az alkotmány és az alkotmányos törvények (ústavné zákony) állnak, ezt követik az emberi jogokról szóló nemzetközi szerződések, majd a további ratifikált nemzetközi szerződések és a parlament által hozott törvények. Ezek alatt állnak a kormány- és miniszteri rendeletek és egyéb központi szervek által hozott rendeletek, végül pedig az önkormányzatok általános érvényű rendeletéi. Hasonlóképp az európai jogban a ranglétra legfelső fokán állnak az alapszerződések, majd az egyéb nemzetközi szerződések, melyeket az ún. másod- lagosjogszabályokkövetnek- a Európa Tanács és az Európai Bizottság által hozott rendeletek (nariadenie - regulation), irányelvek (smernica - directive) és határozatok (ez utóbbiak gyakran csak bizonyos címzettek számára kötelezőek) . A sort az ajánlások és vélemények zárják, melyek nem kötelező érvényűek, inkább csak útmutatóként, interpretációs eszközként szolgálnak. Egy közösségi rendelet célja a közösségi jog egységes alkalmazása, ezért általános hatállyal bírnak, és a tagállamokban kötelezően és közvetlenül alkalmazandók. Hatálybalépésükkel automatikusan részévé válnak a tagállamok nemzeti jogrendjeinek (kivéve, ha valamely tagállam nem vesz részt a rendelet elfogadásában). Ha a nemzeti törvény rendelkezése ellenkezik az uniós rendelettel, az utóbbi megakadályozza e nemzeti jogszabály azon paragrafusainak az alkalmazását, melyek ellentétben állnak a rendelet anyagi jogi kitételeivel. Az irányelvek esetében elsősorban a bennük megfogalmazott célok elérése kötelező. Általában át kell ültetni őket a nemzeti jogrendbe (transpozícia smernice) az adott irányelvben megállapított határidőn belül. A közösségi rendeletekhez hasonlóan az átültetett irányelvek is korlátozzák a nemzeti törvényhozók jogköreit azáltal, hogy nem módosíthatják a törvények rendelkezéseit oly módon, hogy azok konfliktusba kerüljenek az átültetett (átültetendő) irányelv célkitűzéseivel. Veszelei Viktória jogász (A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.) Az 02 Fér-rel az 02 Szlovákia hálózatban i 1. perc után már ingyen hív
