Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-04 / 103. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 4. Közélet 3 A születések száma még mindig alacsony, az államnak inkább ösztönöznie kellene a gyermekvállalást, nem pedig korlátozni - véli a demográfus Nem lehet sokat spórolni a nagycsaládokon Három gyerek még belefér, a negyediket már nem támogatná Fico (TASR-felvétel) Pozsony. Nem teljesen világos, hogyan és mennyit akar spórolni a kormány a családi támogatások megkurtításával. Szakemberek szerint nagyon óvatosan kell hozzányúlni a rendszerhez, és a szegény családok helyett a magasabb jövedelmű családokra kellene összpontosítani. LAJOS P. JÁNOS A kormány a családtámogatási rendszer szigorításával két célt szolgál: egyrészt csökkenteni akarja a költségvetési kiadásokat, másrészt viszont vissza akarja szorítani az állítólagos visszaéléseket a rendszerrel. „Fenntarthatatlan az az állapot, hogy valakinek azért van 10-11 gyereke, hogy megéljen” - jelentette ki Robert Fico miniszterelnök, amiből egyértelműen kiderül, hogy a roma telepeken élőkre célzott. A kormány „alulról” és „felülről” egyaránt elvenne, vagyis megszűntémé vagy korlátozná a családi pótlék kifizetését a magas jövedelműek esetében, és megszűntémé a támogatásokat a negyedik gyermektől. „A jövőre vonatkozóan el kell mondani: tessék legyen első, második, harmadik gyermek. Erre lesz családi pótlék, születéskor járó támogatás. Az ezt követő további gyermek, gyermekek számára járó családi pótlék esetében lehet, hogy jelentős csökkentést vezetünk be, vagy egyáltalán nem jár majd családi pótlék” - jelentette ki Fico. Évente 650 millió euró A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint éves szinten közvetlen támogatásként mintegy 650 millió eurót fizet ki a kormány családtámogatás gyanánt. Ez már tartalmazza az összes közvetlen támogatást, amit a család kap, tehát a családi pótlék mellett benne van a terhességi-gyermekágyi és gyermekgondozási segély ösz- szege, a gyermek születésekor járó támogatások és az anyának járó egyéb kiegészítések. A Jól Irányított Társadalomért Intézet (SGI) számításai szerint a négy és ennél több gyermeket nevelő családok az összes családtámogatásnak mintegy 10%-át kapják. „Négygyermekes családoknak jut mintegy 3,14%, az öt és ennél több gyermeket nevelő családoknak pedig mintegy 7%” - tájékoztatta lapunkat Lucia Kureková, az SGI munkatársa. A 10 százalék éves szinten mintegy 66 millió eurót tesz ki, Fico szavai szerint viszont a támogatásokat csak a 4. és a következő gyermekek esetében kurtítanák, vagyis a megtakarítás ennek az összegnek a töredéke lenne. A Statisztikai Hivatal adatai szerint négygyermekes családokban 49 641 gyermek, az 5 és ennél többgyerekes családokban további 84 506 eltartott gyermek él. Szlovákiában összesen 1,282 millió gyermek él, ezek többsége, több mint 601 ezer kétgyermekes családokban, 346 ezer pedig egygyermekes családokban. Az adatok szerint tehát mintegy 130 ezer gyermek él négy vagy ennél több gyermeket nevelő családokban, ami az összes gyermek mintegy 10 százaléka. Pénzügy a demográfiában Boris Vaňo demográfus szerint a pénzbeli támogatások ugyan befolyásolják a gyermekvállalási kedvet, de nem ez a legfőbb befolyásoló tényező. „Értem, hogy kevés a pénz, ám demográfiai szempontból gondnak tartom a lépést. A családtámogatásokat az eredeti elképzelés szerint ugyanis nem a szülők, hanem a gyerekek kapják - mondta lapunknak a Demográfiai Kutatóközpont (VDC) vezetője. - Azt akarták ezzel kifejezni, hogy az állam minden megszületett gyermeket fontosnak tart, tekintet nélkül arra, hogy milyen körülmények közé születik.” Az új szabályozás szerint tehát csak a családba születő első három gyerek számítana „fontosnak”. Vaňo ugyanakkor úgy véli, hogy a gyermekszületés szabályozása vagy támogatása szempontjából nem a pénzügyi támogatás a legfontosabb. „Fontosabb ennél a munka és a családi élet összeegyeztethetősége, a lakáskörülmények, a családi szolgáltatások, mint például a bölcsőde, óvoda, a pénzügyi támogatás csak ezt követi” - véli Vaňo. Szerinte a születések száma az utóbbi években még mindig alacsony, az államnak inkább ösztönöznie kellene a gyermekvállalást, nem pedig korlátozni. A roma kártya A roma lakossággal szembeni megszorításokat nemcsak Robert Fico miniszterelnök vetette fel, Peter Pollák romaügyi kormánybiztos is ezzel szeretné indítani a roma reformot. Ó a kihágásokról szóló törvény módosításáról beszél, ezzel akarja elérni, hogy a lakosság legszegényebb rétege se mentesüljön a bírságok befizetésétől. „A módosítás célja a törvény végrehajthatóságának biztosítása a szociális segélyen élők esetében is” - állítja Peter Pollák. Szerinte ugyanis jelenleg a szociális segélyben részesülők egyfajta immunitást élveznek a kihágásokkal kapcsolatban, a kiszabott büntetést ugyanis az illetékes hivatal nem tudja behajtani, a segély összegéből ez nem fogható le. Laco Oravec szerint nem szerencsés, hogy a kormánybiztos éppen ezzel az intézkedéssel kezdi a roma reform megvalósítását. „Már tavaly októberben is negatív üzenetnek tartottuk, hogy a reform jelentős része represszív, büntető jellegű intézkedéseket tartalmaz - mondta lapunknak a Milan Šimečka Alapítvány programkoordinátora. Hasonlóan vélekedik a családtámogatási megszorításokról Lucia Kureková. „Inkább a magas jövedelmű családok oldaláról kellene megközelíteni ezt a témát. A kérdés inkább az, hogy van-e értelme kifizetni a havi 20 eurót, ami jelenleg a családi pótlék összege, olyan családnak, amelynél ez elveszik a havi bevételében” - mondta lapunknak Kureková. Elismeri ugyan, hogy egyes tanulmányok szerint a viszonylag magas szociális támogatások demoti- válóan hathatnak a munkavállalásra. „A legszegényebbektől azonban nem szabad megvonni a támogatásokat, inkább azon kell elgondolkodni, hogy ezt milyen formában kapják meg” - véli az SGI munkatársa. A szociális ügyi minisztérium ígérete szerint 2-3 héten belül ismerteti pontosabb elképzeléseit. „A célunk a rendszer egyszerűsítése, a célzott támogatások bevezetése” - tájékoztatta lapunkat Barbora Petrová, a tárca szóvivője. Elismerte, hogy a tárca készül a családi pótlék szabályozásának módosítására, de részleteket nem árult el. „Jelenleg még korai a törvényi szabályozás részleteiről beszélni” - mondta a szóvivő. A családtámogatások nagysága 2011-ben Háztartások száma Az átlagos havi családtámogatás nagysága (Euró/ Háztartás/hó) A teljes havi családtámogatás nagysága (euró) A teljes éves családtámogatás nagysága (euró) A támogatás aránya Az összes, gyermekes háztartás 740 76554 087 649 649 051 788 100% Egy gyermek 346 664 50 17 333 200 207 998 400 32,05% Két gyermek 300 567 81 24 345 927 292 151 124 45,01% Három gyermek 66 779 103 6 878 237 82 538 844 12,72% Négy gyermek 12 410 137 1 700 170 20 402 040 3,14% 5 és több gyermek 14 345 267 3 830 115 45 961 380 7,08% Forrás: Statisztikai Hivatal, SGI Lassabban nő, de még mindig magas az állami kórházak adóssága. Csak az elmúlt évben további 72 millió euróval emelkedett a lejárt tartozás Tavaly 213 millió euró fölé kúszott az egészségügy teljes tartozása ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az egészségügyi minisztérium elégedett a hatáskörébe tartozó kórházak gazdasági teljesítményével, habár a határidőn túli adósságuk több mint 141 millió euró. Az egészségügy teljes tartozása tavaly elérte a 213 millió eurót. „Míg 2011-ben az állami kórházak újonnan keletkezett, lejárt tartozásai meghaladták a 160 millió eurót, addig 2012-ben a lejárt tartozás csak 72 mülió euróval nőtt” - tájékoztatott az egészségügyi minisztérium. Zuzana Zvolenská tárcavezető szerint az eredmény a szigorú kritériumoknak és az ellenőrzésnek köszönhető. Ezzel szemben a megyei kórházak sokkal jobban teljesítettek, éves szinten az adósságuk csökkent, igaz, nem sikerült azt teljesen megszüntetni. Míg 2012 elején 80,93 millió euróra rúgott a tartozásuk, az év végére ezt 71,4 millióra sikerült mérsékelni. A legjobban azonban már hagyományosan a részvénytársaság formájában működő kórházak gazdálkodtak, amelyeknek ugyan tavaly nőtt a tartozásuk, de csak 130 ezer euróról 140 ezer euróra, vagyis csak a töredéke az állami és a megyei kórházak adósságának. Túlzott optimizmus Anton Szalay szerint az egészségügyi minisztérium optimizmusa túlzott. „Mi már az idei költségvetés készítésekor is felhívtuk a figyelmet arra, Nagy épület, sok kiadás - a nagy állami kórházak nyelik el a legtöbb pénzt és „termelik" a legnagyobb adósságot (Képarchívum) hogy az állam keveset fizet sa- ke. - Az egészségügyi miniszter ját biztosítottjaiért - mondta szerint a pénz elég, csak racio- lapunknak az Egészségügyi nalizációs intézkedésekre van Szakszervezet (SOZZSS) elnö- szükség. Szerintünk a jelenlegi helyzet korántsem rózsás.” Az állam fizeti az egészségbiztosítási járulékot például a gyermekekért, a nyugdíjasokért, a munkanélküliekért stb. Anton Szalay úgy véli, a kormánynak hamarosan újra be kell avatkoznia, akárcsak 2011-ben, amikor a Radičová-kabinet 300 millió eurót költött a felhalmozott tartozás törlesztésére. Sok megy a bérekre Az állami kórházak költség- vetésében a legnagyobb tételt továbbra is a fizetések teszik ki, és ezek aránya 2012-ben tovább emelkedett - tavaly mintegy 400 millió eurót költöttek bérekre, ami az összkiadásuk 72%-a volt. A második legnagyobb tételt a gyógyszerek és egyéb egészségügyi anyagok beszerzése jelenti, erre az állami kórházak 70 mülió eurót fordítottak. Az adósság túlnyomó többségét, több mint 51 százalékát a ki nem fizetett gyógyszerköltségek teszik ki, a második-legnagyobb tételt pedig -17 százalékos aránnyal - a társadalombiztosítási járulékok és egyéb közköltségek teszik ki. A megyei kórházak több mint 71 milliós tartozásának legnagyobb részét szintén a gyógyszertartozások tették ki, de ebben az esetben ezek a teljes tartozásnak csak 36 százalékát jelentették. A köztartozások ebben az esetben már 35%-os szinten voltak, vagyis a kisebb kórházak „szívesebben” tartoznak az áüamnak, mint a gyógyszerszállítóknak, (lpj)
