Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-25 / 120. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 25. Közélet-hirdetés 3 Aláírásokkal kényszerítenék az Európai Uniót a kötelező érvényű jogszabály kidolgozására Törvénnyel védenék az őshonos kisebbségeket Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A testülettől várnak megoldást. (SITA/AP-felvétel) Kartelleztek a szlovákiai bankok Jogos volt a bankokra kirótt súlyos pénzbírság Kolozsvár. Az európai őshonos kisebbségek védelmére dolgoztatna ki törvényeket az unióval néhány európai kisebbségi párt, köztük az MKP. Az elmúlt napokban Kolozsváron egyeztettek arról, hogy októberben aláírásgyűjtésbe kezdenének. ÖSSZEFOGLALÓ 2012-től ugyanis egymillió aláírással kötelezni lehet az Európai Bizottságot arra, hogy törvényeket dolgozzon ki az adott témában - ez esetben a kisebbségvédelem területén. Azért fontos ez a kezdeményezés, mert az EÚ és általában az európai intézmények csak ajánlásokat fogalmaznak meg például Szlovákiával vagy más országgal szemben, s azt tapasztaljuk, hogy az ajánlásokat Szlovákiában sokszor figyelmen kívül hagyják - hangsúlyozta Berényi József. „Fontos, hogy az EÚ felől a kisebbség- védelem talaján is kötelező érvényű jogszabályok szülessenek, amelyeket az egyes tagországoknak be kell tartaniuk”- tette hozzá az MKP elnöke. Az aláírásgyűjtés nyomán születendő kisebbségvédelmi szabályozás nem a bevándorlókra, hanem az őshonos kisebbségekre vonatkozó dokumentum lenne. Az MKP összefogást fog meghirdetni, hogy Szlovákiából minél több aláírás gyűlhessen össze. Az európai polgári kezdeményezés héttagú kezdeményező bizottságának megalakulását tegnap Kolozsváron jelentette be Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Ismertette, a kisebbségvédelmi keretszabályozás végleges szövegét az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) a dél-ti- roli kongresszusán fogadja el, amelyet június második felében tartanak. Az aláírás- gyűjtést akkor kezdhetik el, ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy az uniónak jogosultsága van a javasolt szabályozásra, és bejegyzi a kezdeményezést. Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarságnak legalább 250 ezer aláírást kell összegyűjtenie a szükséges egymillióból, (vps) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A legnagyobb hazai bankoknak jogosan szabott ki több millió eurós büntetést még 2009-ben a versenyhivatal a cseh Akcenta CZ társasággal szemben létrehozott kartell miatt. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis e héten úgy döntött, hogy a versenyhivatalnak ad igazat, az utóbbi döntését korábban érvénytelenítő Pozsonyi Kerületi Bírósággal szemben. A versenyhivatal 2009-es döntése szerint meg nem engedett egyezség keretében mondta fel a Szlovák Takarék- pénztár, az Általános Hitelbank (VUB) és a ČSOB a cseh Akcenta CZ pénzügyi szolgáltató szerződését, ezért a három pénzintézetet együttesen 10,19 millió euró pénzbírsággal sújtotta. A Szlovák Takarékpénztárnak 3,197, a VÚB- nak 3,810, a ČSOB-nak 3,183 milliós büntetést szabott ki. „Megsértették a törvényt, mivel egymás között bizalmas információkat cseréltek ki, és egyeztették lépéseiket az Akcenta CZ társasággal szemben, hogy korlátozzák riválisukat a devizaműveletek szolgáltatása terén” - indokolta a döntést a versenyhivatal. Az Akcenta szerint a bankoknak szemet szúrt, hogy a szlovák vállalkozók számára kedvezőbb átváltási árfolyamokat kínáltak, mint a pénzintézetek. Szerinte ezért az említett bankok arra törekedtek, hogy kiszorítsák őt a szlovák piacról. Az érintett pénzintézetek a Legfelsőbb Bíróság mostani döntését tiszteletben tartják, a további jogi lépésekről pedig a döntésről szóló értesítés kézbesítését követőennyilatkoznak. (mi) A VÚB központja (Pavol Funtál felvétele) A csúcs 2004 táján, az uniós csatlakozás előtt volt, amikor egy évben több mint 11 ezer ember kért menekültstátust Szlovákiában Még mindig sokan kérik, de kevesen kapják meg a menekültstátust ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A fegyverek könnyebben „átléphetik” az országhatárt, mint a menekültek - mutat rá az Amnesty International (AI). A nemzetközi emberjogi szervezet szerint a menekültek jogvédelme terén nálunk is tapasztalhatók hiányosságok, a migránsok sokszor egyfajta emberjogi vákuumba kerülnek. Szlovákia megalakulásának évében mindössze 96 személy folyamodott menekültstátusért, 41-en meg is kapták, két évre rá pedig már kétszer annyian jártak sikerrel. 10 év alatt a kérelmek száma a százszorosára nőtt, ám közben fokozatosan szigorodtak a törvények, minek következtében 2004-ben a több mint 11 ezer benyújtott kérvényből mindössze 15-re bólintottak rá. A belügyminisztérium adatai szerint azóta évről évre csökken a menekültstátusért folyamodók száma, tavaly 732 ilyen kérvényt jegyeztek, ebből 32-t hagytak jóvá. Idén már 130-an kértek menekültstátust, heten kapták meg a szlovák állampolgárságot. Az Emberjogi Liga adatai szerint a menekülteknek csak egy nagyon kis része él az Európai Unióban és a gazdaságilag fejlett országokban, több mint 70 százalékuk a szegény, fejlődő országokat részesíti előnyben - főleg azért, mert a legközelebbi, általában a szomszédos országokban kérnek segítséget, és sok helyen e célból nagy táborokat létesítettek. Az Európai Unióba pedig egyébként is egyre nehezebb bejutni, a külső határokat jól védik. „Elszomorító, hogy a fegyverek könnyebben átjuthatnak az államhatárokon, mint az emberek, akik gyakran emberkereskedők hálójába kerülnek, és még ma is sokan halnak meg a határátlépések során. A migránsokkal senki sem törődik - az anyaország sok esetben lemond róluk, a befogadó országban kirekesztettnek érzik magukat” - mondta lapunknak Jana Vargovčíková, az AI szóvivője. Amióta Szlovákia belépett az EU-ba, az országhatárok védelme prioritás, de sok esetben a menekültek sem érzik itt jól magukat. „Noha sikerült elmenekülniük az örökös üldözés, kínzás, jogtiprások elől, sokan nem érzik itt biztonságban magukat - a szóbeli sértések mellett elszaporodtak a rasszista támadások. Minél jobban különbözik egy idegen, annál jobban szembesül ezzel a problémával” - állítja az Embetjogi Liga. Bár a rasszizmus valóban súlyos társadalmi probléma, mivel Szlovákia mindig is főleg tranzit ország volt, az Amnesty • International éves jelentésében különösebben nem elemzi Szlovákia menekültpolitikáját. Szlovákiát az Európai Em- beijogi Bíróság két esetben is elmarasztalta, amiért menekülteket utasított ki olyan országokba, ahol fennállt a kínzás és embertelen bánásmód veszélye. „Szlovákia megsértette Mustafa Labsi jogait, és ignorálva az Európai Bíróság előzetes intézkedését, 2010- ben kiutasította Algériába, pedig fennállt a rossz bánásmód veszélye” - részletezte Vargovčíková. Az AI szerint a migránsokkal emberségesebben kellene bánni, a fegyverkereskedelmet pedig hatékonyabban ellenőrizni, mert a hazai normákban sok a kiskapu, aminek következtében tavaly Szlovákia is szállított haditechnikát olyan helyekre, ahol az állam megsértette saját polgárai emberijogait. (sza) Ki a menekült? Az 1951-ben elfogadott Genfi Egyezmény értelmében menekült az a személy, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni, ezért máshol keres biztonságot. APRÓHIRDETÉSEK FELVÉTELE DUNASZERDAHELYEN Komenský utca 5872/11. (A Kukučín és a Komenský utca sarkán lévő sárga tornyos ház) tel.: 031/551 13 24, fax.: 031/551 1323 e-mail: valeria.broskova@petitpress.sk. Nyitva tartás: Hétfő: 9.00-12.00 Kedd: 9.00-12.00 Szerda: 9.00-12.00 Csütörtök: 9.00-12.00 Péntek: 9.00-12.00 13.00- 15.00 13.00- 16.00 13.00- 15.00 13.00- 15.00 13.00- 15.00 Szombaton is! 9.00-12.00 VASARNAP A medvei menekülttábor. Őrzik vagy védik okét? (Tomáš Benedikovič felvétele)
