Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-24 / 119. szám, péntek

20 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 24. www.ujszo.com KERTPATIKA Ugyanezek virító dudorként a rózsalevelek fonákján Rózsarozsda ÚJ SZÓ-HÍR A rózsát megtámadó gom­babetegségnek több stádiuma van: az első a tavasszal jelent­kező, narancssárga, apró, szemölcsszerű pöttyösség, a gombatelep, mely a fás része­ket és a leveleket lepi el. Ezt követi a nyár elején a sárgás színű, mozaikszerű üszög, mely a nyár végére fekete spó­ratelepekké alakul át - ezek az­tán a növényen vagy az elhul­lott leveleken telelnek át. A fer­tőzés a kezdetekben a beteg le­velek azonnali eltávolításával és réztartalmú szerekkel meg­állítható; a későbbiekben csak a rendszeres, hetenkénti per­metezés segíthet; javallott sze­rek: Baycor 25 WP, Dithane DG NEO-TEC, Polyram WG vagy Topas 100 EC. A fertőzött és ápolatlan levelek lehullanak, a tő felkopaszodik, legyengül, egy-egy fás szára vagy az egész tő is elpusztul, (r) Apró sárga mélyedések, kezdő­dő gombatelepek a levél színén Néhány növényápolási eljárás Kis cselek nagy haszna ÖSSZEÁLLÍTÁS A babok mindegyike Amit még vethetünk májusban... Bimbós kel, brokkoli, cékla, cukkini, csemegekukorica, diny- nye, fejes káposzta, fűszer- növények, hagyma, jégcsapre- tek (egész nyáron), jégsaláta, karalábé, karfiol, leveles kel, mángold, paprika, paradicsom, paszternák, retek, rucola (bors­mustár), tépő- és tarkasaláták, sárgadinnye, sárgarépa, sóska, szárzeller, tökfélék, uborkafé­lék, zeller, zöldborsó, (ú) Hajtások, indák. A paradi­csom hajtásainak fattyazása és folyamatos kötözése a termés jobb érését szolgálja. Új saijak jobb gyökerezése végett a sze­derindára dobjunk egy kapányi földet. Ugyanezt tegyük meg a dinnye indái esetében is, akkor nem cibálja őket a szél. Szárak. A hagyma szárán fejlődő magházat távolítsuk el, egyébként kicsi marad a feje. Nagyobb hagymafejek várha­tók, ha a szár magasságát is csökkentjük. A magzásnak in­dulókat (sóska, torma) is jó ke­zelésbevenni: minél hamarabb távolítjuk el a szárakat, annál hamarabb újul meg a növény. Gumók. A burgonyatermés csak kétszeri töltögetéssel lesz gazdag, ha a 15, majd a 25 ern­es hajtásokra nem vagy későn kupacolunk földet, kevesebb gumónk képződik. Gyökerek. A borsó, kukori­ca, bab és uborka esetében nem ajánlatos közvetlen a sekélyen futó gyökerek körül talajt lazí­tani, a növény megsínyli, (g) Hozzávalók: rebarbara szára levelestől, csalán, kesztyű, kés, öntözőkanna esővízzel, az áztatásra ki­szemelt edény. A többit elvégzi a napfény (Az oldal képei: Új Szó/Kertészkedő) Amíg nincs nagy baj, nincs szükség vegyszerre, permetezhetünk vízzel is Környezetbarát tetűirtás ÚJ SZÓ-T1PP Korábban már írtunk a Rock Effect nevű szerről, mely a tet- vek elleni biológiai védekezés egyik bevált eszköze: az indiai bükkfa olajának vízzel hígított oldata a növényeken olyan vé­dőréteget biztosít, mely meg­gátolja a tetvek szívogató tevé­kenységét. Az ennél is barátságosabb szereket mindig is házüag állí­totta össze a kiskerttulajdonos, barátságosságuk főként abból ered, hogy nem kell végettük elhagyni a kertet s fizetni értük. A házunk táján vagy a kert kö­rül föllelhető olyan növények­ről van szó, melyeknek savtar­talma épp eléggé riasztó ah­hoz, hogy permetszerként való bevetésüket a tetvek ne vegyék félvállról. Az alkalmazható sokféle gyom-, gyógy- és kul­túrnövény közül csak a három legismertebbet említjük: a csa­lánt, a rebarbarát és a paradi­csomot. Ha történetesen nem szeretnénk a rebarbarát, de tartunk belőle két-három bok­rot a szépsége miatt, egy okkal több, hogy meg is becsüljük: felaprítva és áztatva kiváló permetszer tetvek ellen. Az eljárás egyszerű: kitörünk néhány szálat, levelestől össze­vágjuk, műanyag edénybe szór­juk, vizet öntünk rá, napra tesszük. Egy nap múlva erjed, s leszűrve permetezhetünk vele: zsenge palántákat hígított ol­dattal (fél adag lé, fél adag szappanos víz), erősebb növé­nyeket, bokrokat hígítatlanul. (A leveleket mindig törjük, so­sem vágjuk, máskülönben a tő elrohadhat. A műanyag edény meg azért kell, mert a fémmel a lé reakcióba lép.) Ha rekkenő hőségben három-négy napnál tovább áll, már csak nagy hígí­tás után permetezzünk vele, vagy csak a tövek öntözésére használjuk. Ugyanezt cseleked- jük a csalánnal vagy a futópara­dicsom letört hónalj- és oldal­hajtásaival, vagy ezek kombi­nációjával. Ha már egyszer ilyesmire ad­juk fejünk, mert fejünkbe vet­tük, hogy kiirtjuk a tetveket, vagy ha épp a kerítés melletti csalánost készülünk felszá­molni, lehetőségeinket figye­lembe véve fontoljuk meg, mi a célszerűbb a nyersanyagok fel- használását illetően. Ha mó­dunkban áll fokozatosan, né­hány naponként készíteni új permetlevet, ezt tegyük, a föl­maradót pedig használjuk ön­tözésre. Ha csak hétvégén ju­tunk ki a kertbe, akkor az előző napi ázalékkal permetezzünk a nap folyamán többször, a ma­radékot pedig hagyjuk tovább erjedni, jó trágyalé lesz belőle, melyet legközelebb a palánták tövébe öntünk. A permet tö­ménysége: egy kilogramm nö- vényapríték tíz liter vízhez -*■ ennyire azonban egyszerre so­sincs szükségünk, vagyis egyál­talán nem baj, ha történetesen csak negyed kiló csalánt tu­dunk szedni, azt két és fél liter (eső)vízben áztatjuk. Ha se csalán, se paradicsom, se rebarbara, megteszi a szap­panos esővíz is. A permetező fejét nem porlasztó, hanem vé­kony sugarú spriccelő állásba fordítjuk, s ezzel célozzuk meg a tetves szárrészeket: kell hoz­zá némi érzék, meg persze sok­sok türelem. A tetvek mind a bolygatásukat, mind a vízsuga­rat egyaránt nehezen viselik. Mindig a kinti hőmérséklettel azonos hőmérsékletű folya­dékkal permetezünk, nagy me­legben csakis akkor, ha a nap nem az ápolandó növényekre süt. (b) Vadárvácska Óvodát is neveztek már el így, ami nem csoda: az apró kis virágok még egyazon tövön is különböznek kissé egymástól, amúgy meg mind kicsike, szép és igazi kollektív öntudatú. Csak egyszer kell a kertben meghagyni, attól kezdve min­dig van. Kerti nőszirom Gyökértörzses, szakállas írisz, több mint egy méter ma­gas szárát az óriás virágok a földre húzzák. Gyökértörzse révén folyamatosan terjed. Na­gyon igénytelen kora nyári vi­rág, beéri bármilyen földdel, a tűző napot és az árnyékot is el­viseli. Kerti zsálya Évelő félcserje, molyhos le­vélnyelekkel és -lemezekkel. Nagy hő- és fényigényű gyógy- és fűszernövény. Többéves ko­rára terebélyes bokorrá nő. Úgy ápoljuk, akár a levendulát, mindig csak az idei hajtásokig metsszük. Vizet csak mértékkel kíván. Iszalag Boglárkaféle kúszónövény, számos indával, sok folyama­tosan nyíló virággal. Töve a nedves, árnyékos talajt kedveli, szára a napsütést. Kora ta­vasszal kell visszametszeni, mintegy két tenyérnyi magas­ságra, aztán már csak kötözést és támaszt igényel. Harangvirág Tarackokkal terjedő, alacso­nyan elterülő, párnát alkotó, heverő vagy csüngő szárú éve­lő, sziklakertekbe, erkélylá­dákba, bokrok alatti talajtaka­rónak egyaránt kiváló. A na- pos-félámyékos, védett, ned­ves talajt kedveli, a komposztot meghálálja. Petúnia A burgonyafélék családjába tartozó lágyszárú, rengeteg nemesített hibridje ismert. Haj­tásai és tölcsérszerű virágai is jellegzetesen illatosak; a túl hosszú hajtásokat visszacsípve bokrosodik. Ha van állandó he­lye a kertben, ott tartósan megmarad.

Next

/
Thumbnails
Contents