Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-23 / 118. szám, csütörtök

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 23. www.ujszo.com PENGE A pestistől Hekatéig Hogy kicsoda Kölesén Sá­muel? Egy jelentős barokk erdélyi orvos, kormányszéki tanácsos, 1700-tól az erdélyi ércbányák főfelügyelője, a pétervári, londoni akadémia egykori tagja. Államismereti, jogi, történelmi és orvosi munkák szerzője, aki mind­ezek mellett imakönyvet is szerkesztett, illetve közread­ta Mátyás király Tibullus-kó- dexét. A korai német felvilá­gosodás eszméinek közvetí- tőjeként is ismert értelmiségi szenvedélyes bibliofil, azaz könyvimádó is volt. Tudományos, döntő több­ségében latin nyelvű levele­zését egy 2008-ban elhunyt kolozsvári professzor, Jakó Zsigmond tette közzé. A műből a világot járt tudós ké­pe rajzolódik elénk: a levele­zés e szelete kivált a nyugati kollégákkal folytatott eszme­cseréket dokumentálja filo­zófiai vitákról, a föld keletke­zésének elméleteiről, a régé­szet és az őslénytan kérdései­ről. A levelek kéziratait begyűjtő filológus többek közt a hallei, londoni, zürichi archívumokat fürkészte át. Az erdélyi pestissel kapcsola­tos megfigyelések döbbene­tes erejűek, szinte szépírói vénáról tanúskodnak, s az erdélyi emlékírók legjobb szövegeihez mérhetőek, igaz, latin nyelven fogantak. A járvány mértéke a háborús pusztításokat is meghaladta az aszály miatti éhínség pe­dig odáig fajult, hogy az em­berek az ennivalóért ölni vol­tak képesek, és az elhullott ál­latok tetemeiért is harcok tör­tek ki. A „világhírű” Köleséri­hez több tudós is fordul: Jo­hann Jacob Scheuchzer pl. egy többnyelvű ásványlexi­konhoz kér erdélyi adatokat, de Köleséri is kikéri jelenté­keny tudósok véleményét, pl. egy gyulafehérvári görög és latin nyelvű, Hekaté sötét kultuszára célzó kőlelet meg­ítélésében. Ez a régészti, ókortudósi vonulat kivált gazdag. Köleséri a gyulafe­hérvári vár építésekor előke­rült régészeti leleteket egy tudományos levélben ismer­teti, s a római Dáciáról is bő­ven értekezik. Bél Mátyás a dáciai régiségekről írt munka befejezésére bíztatta Kölesé­rit, s kérte, hogy amennyiben ez nem sikerülne, engedje át a begyűjtött anyagot a Notitia megfelelő kötetéhez. A ma­gyar rovásírás történetének kutatásáról is szerepelnek adatok a levelezésben, de az olvasó számos Mihail Sendo- verset is felfedezhet, melyek némelyike magáról Köleséri- rőlszól. Köleséri levelezése egy pulzáló, lendületes korba vi­szi vissza az olvasót, olyan időkbe, amikor a tudást, a hit­tel áthatott megismerést tet­ték meg egy jobb világ re­ményteli alapjának. A Kölesé- ri-levelezés labirintusában Font Zsuzsa utószava igazítja el az olvasót. (Jakó Zsigmond, Kölesé­ri Sámuel tudományos le­velezése, 1709-1732, Ko­lozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 2012.) Értékelés: »««»C 2 RÖVIDEN Játékfilm készül Robert Cápáról Mexikóváros. Robert Cápáról, a a világhírű magyar fotóri­porterről forgat filmet Eduardo Rossoff mexikói rendező. A film Capa 1948-as izraeli útja idejénjátszódik. „Néhány nappal ezelőtt találkoztam egy nővel, aki a szeretője volt. Egy fantasz­tikus nővel” - mondta Rossoff egy mexikói lapnak, hozzátéve, hogy a forgatás várhatóan az év végén kezdődik. A szerelmi történet mögött európai producerek állnak. Robert Capa korá­nak egyik leghíresebb fotóriportere volt. „Ha nem elégjók a ké­peid, akkor nem voltál elég közel” - hangzott mottója. Capa 1954-ben halt meg Indokínában, taposóaknára lépett. (MTI) Meghallgatás Pussy Riot-ügyben Moszkva. Megkezdődött a Pussy Riot Qrosz punkegyüttes egyik bebörtönzött tagjának a feltételes szabadlábra helyezé­si kérelmére vonatkozó bírósági meghallgatás. Marija Aljohi- na ügyét Bereznyiki város bírósága tárgyalja, de az elítéltnek nem engedélyezték, hogy személyesen részt vegyen a meg­hallgatáson, ezért videokonferencia segítségével zajlik az el­járás. Aljohina elfogultsági kifogást emelt a döntést hozó bíró ellen, de ezt is elutasították. Az együttes tagjait amiatt ítélték el, mert tavaly februárban a moszkvai Megváltó Krisztus-szé­kesegyházban könyörögtek a Szűzanyához, hogy űzze el Vlagyimir Putyint, aki tavaly harmadszor került az államfői posztra. A három fiatal nőt augusztusban egyenként két év le­töltendő börtönbüntetésre ítélték „vallási gyűlölet által moti­vált garázdaság” címén. A Pussy Riot elleni bírósági eljárás heves bírálatokat váltott ki Nyugaton. Számos neves külföldi könnyűzenei előadó kiállt az együttes tagjai mellett. (MTI) „Tulajdonképpen ugyanazt csinálom hosszú évek óta: kultúrával foglalkozom" Reflektálni a világra „A könnyűműfaj igenis alkalmas fontos gondolatok kifejezésére" (Képarchívum) Novák Péter sokoldalú művész: előadó, zene­szerző, szövegíró, ko­reográfus, műsorvezető, a Kimnowak zenekar frontembere, de játszott nagyszabású zenés szín­padi produkcióban, illet­ve alkotóként több szín­házi előadásban is közreműködött. Nemrég ismét a zene felé fordult. JUHÁSZ KATALIN Nehéz napra készen követni a pályádat, annyi mindent csi­nálsz. Legutóbb a Fölszállott a páva című népzenei tehetség­kutató műsor egyik házigaz­dája voltál. Mi lesz a következő projekted? Az én esetem a külső szemlélő számára egy kicsit kaotikusnak tűnhet, de örülök, hogy egyszer­re több lábon állhatok. Ötödik éve a kulturpart.hu portál és a köré szerveződött ügynökség határozza meg a mindennapja­imat, ennek vagyok a kreatív ve­zetője. Általában én hozom az ötleteket, amelyeket aztán ügyes és rátermett kollégák megvalósítanak. Most alakítot­tunk egy új zenei formációt, és időről időre tévés szereplések is adódnak. Ha azt kérdezik, mit is csinálok valójában, mindig azt mondom, hogy tulajdonképpen ugyanazt csinálom hosszú évek óta: kultúrávalfoglalkozom. Az új formációnak van köze a Kimnowakhoz? Sokaknak hiányzik az a zenekar... A Kimnowakot sem eresztet­tem szélnek, csak ezt most aktu­álisabbnak, fontosabbnak ér­zem. A régi zenekaromból páran játszanak ebben az 1.1 nevű formációban is, amely részben az említett webes hátteret idézi, de valójában egy baráti közös­ség. Nem is a zenekar szót hasz­nálnám rá, hanem a projekt-tár­sulást. Ez egy szellemi műhely, alkotóközösség, amely azokból az emberekből áll, akikkel az elmúlt huszonöt év során össze­hozott a sors. Határozott üzene­teket szeretnénk eljuttatni a kö­zönséghez. Mindig is azt gon­doltam, hogy egy kortárs zene­karnak reflektálnia kell a világ­ra. Ez persze érvényes a szín­házra, az irodalomra, a filmre, a képzőművészetre is. Nekünk az a dolgunk, hogy ha már vélt, vagy valós tehetséget kaptunk a jóistentől, akkor úgy sáfárkod­junk vele, hogy előremozdítsuk a világot, ne pedig valamiféle elüzletiesedett slágerzene le­gyen az eredmény. Számotokra tehát a zene eszköz arra, hogy kifejezzétek a társadalmi problémákkal kapcsolatos véleményeteket? Talán ez a helyes megfogal­mazás, de hát mi így lettünk szo­cializálva. A nyolcvanas évek­ben voltam tinédzser, amikor az UHR, az Európa Kiadó, a Kont­roll Csoport és mások úgy gon­dolták, hogy a könnyűműfaj igenis alkalmas fontos gondola­tok kifejezésére. Most sem sze­retném megfosztani magam et­től a lehetőségtől. Hozzáteszem, azért engedhetem meg magam­nak ezt a luxust, mert nem a ze­néből élek, nem vagyok kiszol­gáltatva az aktuális divatirány­zatoknak, a különböző kiadói elvárásoknak és a kereskedelmi média konzumterrorjának. így az 1.1 saját platform tud lenni. És nem is véletlen, hogy pont most jött létre. Ha a portállal a kulturális, üzleti világban létre tudtuk hozni a saját platfor­munkat, akkor adekvát volt, hogy ez a zenekar is egy ilyen ügy legyen. Vagyis ha nem fut be a ze­nekar, nem buktok akkorát, mintha pusztán kereskedelmi megfontolásból alakultatok volna? Igen, ez is benne van, de az ember ilyen esetben nem gon­dolkodik ezen. Ha az a cél, hogy egy dal, igenis, csináljon forra­dalmat, akkor nem latolgatjuk a bukás esélyét. Egyáltalán nem függünk a piactól. Ahhoz a mik­roközösséghez kívánunk szólni, amely a kulturpart.hu-t is láto­gatja. A tartalomszolgáltatás az utóbbi időben nagy mértékben rétegződött. A generálszósszal leöntött tartalom már nem ta­lálja meg a közönségét, az in- temetfelhasználók szokásai di­namikusan fejlődnek, ezért sze­rintem az jár jól, aki ebben a fo­lyamatosan változó helyzetben képes terepet találni, ahol hite­les, megbízható kifejezőerő­ként tud megnyilvánulni. Hogyan mutatkozik meg mindez a zeneiparon belül? Az információs technológiák robbanásának köszönhetően ma már egy lakótelepi lakásban is össze lehet hozni azt, amire korábban anyagi forrást kellett találni. Ez sok fiatalnak meg­könnyíti a pályakezdést, az ön­kifejezést. Nincsenek korlátok, nincs cenzor, nem érzik úgy, hogy kompromisszumok sora árán juthatnak el oda, ahová szeretnének. Mikor és hol hallgathatjuk meg az új dalokat? Tesztjelleggel már működik az 1.1 honlapja, akit érdekel, belehallgathat. Az igazi debü­tálást a hetekben tervezzük. Ez is érdekes, mert én mindig konceptalbumokban gondol­kodtam. Ma viszont inkább egy-egy dalnak van karrierje, nem egy teljes lemeznek. Úgy­hogy nem tudjuk, lesz-e ebből kézzelfogható album. Hová tűnt a Beugró című műsor, amelyet szintén te ve­zettél? A Beugrót már egy éve szín­házban csináljuk. Ennek az az oka, hogy a mai magyar média­valóságban gyakorlatilag lehe­tetlen olyan szerződést kötni a műsorszolgáltatókkal, hogy békén hagyják ezt a formátu­mot, ne szóljanak bele. A színé­szekkel, a prodúcerekkel és az egész alkotócsapattal együtt úgy gondolom, ér annyit ez az egész, hogy csorbítatlan formá­ban kerülhessen képernyőre, ha egyszer majd ismét eljutunk odáig. Ha ez nem megy, akkor maradunk a Centrál Színház­ban, vagy meghívásra „házhoz megyünk”. így is ugyanolyan jól lehet szórakoztatni, legfeljebb kevesebb emberhez jut el a munkánk eredménye. Ki tudja, lehet, hogy éppen az előbb em­lített internetes piac lesz ennek is a terepe a jövőben. Sok min­den nem kell hozzá, mert ez egy rendkívül egyszerű formátum: van négy szék és négy színész, akik megadott témákra impro­vizálnak. Hallottál róla, hogy a szlo­vákok „ellopták” az ötletet? Jó, jó, de mi sem találtunk fel semmi újat. A színművészeti egyetemeken mindenütt erről szól az első év: a helyzetgya­korlatokról, a rögtönzésről. Ennyi gőzzel mondhatnánk, hogy a románok is ellopták, ott is van egy hasonló műsor, amelyről nem tudjuk, előbb in­dult-e, mint a Beugró. Mi a sa­ját közegünkben próbáltuk színpadra vinni ezt a dolgot, nem kis sikerrel. Magát a for­mátumot nem védettük le, az improvizációkon pedig nincs mit levédetni. A mi kémiánkat ennek a négy-öt embernek a közössége működteti. A szín­házi élet különböző területein egyébként is dolgozunk együtt, és civilben is barátok vagyunk. Szóval ez a miénk. Elárverezték a Harry Potter-könyvek szerzőjének jegyzetekkel és rajzokkal dekorált kötetét Rajzok Rowlingtól MTl-HÍR London. Százötvenezer fon­tért kelt el egy londoni jótékony- sági aukción J. K. Rowling Harry Potter és a bölcsek köve című re­gényének első kiadásából egy példány, amelyet az írónő jegy­zetekkel és illusztrációkkal lá­tott el. A kötetben Rowling írás­sal, történetmeséléssel kapcso­latos megjegyzései is olvasha­tók, emellett a regény első, kez­detleges változatának egy rész­lete is szerepel benne. A szerző a varázsló-sagában leírt csapatjá­ték, a kviddics keletkezéséhez is magyarázatot fűz a lapokon. Rowling 22 illusztrációt raj­zolt a könyvbe, az egyik közülük a csecsemő Harry Pottert ábrá­zolja, amint egy ajtó küszöbén alszik, egy másik pedig Albus Dumbledore-nak, a varázslóis­kola igazgatójának „csokibéká­hoz” mellékeltkártyája. (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents