Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-21 / 116. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJSZÓ 2013. MÁJUS 21. Vélemény és háttér 7 Szíriában a fokozódó brutalitás és a gyűlölet gátolja a megbékélést A borzalom képei A két éve tartó szíriai konfliktus az első olyan háború, amelyben a kamerás telefonok elterjedtsége és az internet révén háborús bűntettek százai kerültek napvilágra, gyűlöletet és félelmet keltve. A borzalmak képei már magát a háborút határozzák meg. MTl-HÁTTÉR A brutalitást kezdettől eszközként használták: előbb a kormányerők katonáiról jelentek meg videók, amelyeken tüntetőket kínoznak, majd a felkelők brutális eszközeit is megismerhette a világ a felvételekből. Most már mindkét oldal filmen és fényképeken rögzíti saját erőszakos cselekményeit, a hát- borzongató felvételeket nem lopva, háttérből készítik, az elkövetők filmezik magukat, szemmel látható büszkeséggel. Egy fotón például lázadó fegyveres pózol, egy harcos levágott fejét tartja mosolyogva egy grillsütő fölé, mintha épp megsütésére készülne. Egy másik videón a jól ismert Abu Szakkar, az Aszad-rezsim elleni harcosok egyik parancsnoka látható, amint egy halott katona testéből szerveket vág ki, közben a kamerába beszélve fogadkozik: Istenre esküszöm, megesszük a szíveteket és a májatokat. Szakkar alapító tagja volt a Faruk Brigádnak, a felkelők egyik legnagyobb csoportjának, de ahogy az ellenzék töredezni kezdett, saját sereget hozott létre, emberei a legrettenthetetlenebb harcosok kategóriájába tartoznak. Reinoud Leenders, a londoni King’s College hadtudományokkal foglalkozó professzora szerint a brutális képeket mindkét oldal eszközként használja: így fejezik ki, hogy ellenségeiket semmibe veszik, megfosztják emberi mivoltuktól. A lázadás kezdetén Aszad erői tömeges gyilkosságokba és kínzásokba fogtak, hogy kiirtsák a civil lakosság soraiban rejtőző felkelőket. Azonban nehezen tudják kiszűrni az ellenzék tagjait, ezért elijesztik egy adott területről a lakosságot, hogy felfedjék a lázadókat. Nádim Houry, a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet kutatója a háború kezdete óta dokumentálja a súlyos jogsértéseket. A szembenállók egyre brutálisabb dolgokat követnek el, mindkét oldal úgy viselkedik, mintha a túlélésük forogna kockán, a háborút zéró összegű játszmaként fogják fel - mondja. A vereségtől való félelem elnyomja a borzalmakat elítélő hangokat, amelyek egyébként mindkét oldal támogatói körében megfogalmazódnak. Az Aszad-rezsim elleni felkelés fokozatosan felekezetek közötti véres mészárlássá és leszámolássá alakul át. A konfliktus a négy évtizede hatalmon levő Aszad-rezsim elleni felkelésként indult. A harcok azonban kezdenek felekezetek közti gyűlölködéssé, véres leszámolások sorozatává átalakulni. A felkelőket a népesség többségét kitevő szunnita muszlimok vezetik, míg Aszadot alapvetően a síita muszlim alavi- ta kisebbség támogatja. Ez a szektás szembenállás és gyűlölködés alapja. A háború egyik legsötétebb epizódjai közé tartozik az a mészárlás, amelyet a kormányerők hajtottak végre Bánjász város környékén, két szunnita muszlim enklávéban. Helyi lakosok elmondása szerint a katonák házról házra járták a településeket, teljes családokat irtottak ki a legbrutálisabb eszközökkel, több férfi fejét betontömbökkel zúzták szét. A három napig tartó vérengzés után több mint 300 áldozatot azonosítottak, a videókon egy tucat gyerek holtteste is látható, több száz embernek nyoma veszett. Helyi ellenzékiek szerint vallási alapú tisztogatás történt azzal a céllal, hogy kiszorítsák a szunnitákat arról a területről, amely Szíria esetleges felbomlása után egy alavita állam részét képezné. A tartúszi mészárlás megfigyelők szerint rávilágít arra, hogy olyan mélységekig fajult el a konfliktus, amelyből elérhetetlenül távolinak látszik a megbékélés. tmmmmmmmmmmmmmmmmmamammam- Nincs itt egy rohadt számla se. Gyere, veszünk egy üveg almabort és megduplázzuk a lottón. (Peter Gossányi rajza A legkisebb eurócentek bevonása az emberek szerint áremeléshez, felfelé kerekítéshez vezetne Az egycentesek értelme HORBULÁK ZSOLT Talán részletkérdésnek tűnik, hogy beszüntetik-e a két legkisebb névértékű eurócent verését. Noha az 1 és 2 centesek bevonásával tízmilliókat lehet megtakarítani, mégis érdemes jól átgondolni a lépést. A téma nem új, hiszen az érmekibocsátás mindig ráfizetéses volt, a korona idejében is. De mivel materiális pénzre egyelőre szükség van, továbbra is gyártani kell. Gazdasági értelemben csak a papírpénz nyomása nyereséges, még annak ellenére is, hogy élettartamuk a fém fizetőeszközökhöz képest lényegesen rövidebb. A pénz mindenestre különös jószág, ezért ezt a kérdést nem lehet csupán racionálisan megközelíteni. A megtakarításon túl még egy érv szól az 1 és 2 centes érmék bevonása mellett, mégpedig a kényelem: kisebb súly nehezedne a zsebeinkre. Ettől függetlenül figyelembe kell venni néhány nem racionális nézőpontot is. Sok-sok gazdasági jelenség józan ésszel nem magyarázható. Például többre tartjuk a friss, ropogós pénzt, a rongyosabb bankóktól pedig gyorsabban igyekszünk megszabadulni. Szubjektíve az a pénznem is többet ér, amellyel kisebb árakon fizethetünk, amelynél egy bizonyos termék árát kevesebb nullával lehet leírni. Talán ez az egyik oka annak is, hogy a britek ódzkodnak az eurótól, mivel bevezetése esetén minden pénzben kifejezett érték náluk a másfélszeresére nőne. Az az euró elfogadásának határozottan segített, hogy az ír font kivételével mindenütt csökkentek a nominális árak. A nagy címletű bankók mellesleg sokszor a korábbi inflációk emlékét idézik. Mindez értelemszerűen megszokás és főleg összehasonlítás kérdése, hiszen a jen, soknullás árai ellenére, azért igen erős valuta. Summa summarum, a centek bevonása szubjektíve azt az érzést kelti, hogy az euró értéktelenedik, függetlenül attól, hogy az infláció önmagában nem nő gyorsabban. Viszont néhány ország gyakorlatilag már kivonta azokat a forgalomból, sőt néhány be sem vezette. Nálunk sem okozna túl nagy gondot az 1 centesektől való búcsú. A korona végnapjaiban a legkisebb érme, az ötvenfilléres többet ért, mint a mai egycen- tes. Mégis, egy teljes érmesorozat a teljesség és a stabilitás érzetét kelti. A legkisebb érmék bevonása pedig az emberek többségénél leginkább úgy csapódna le, hogy a kereskedők a műveletet bizonyosan áremelésre, felfelé kerekítésre használnák ki. Mindezek miatt talán nem ilyen időszakban kellene eltüntetni a centeket, jobb lenne az alternatívaként felmerült olcsóbb ötvözetre való áttérés. KOMMENTAR Jobbratolódás NAGY ANDRÁS Teljesen szétesett a szlovák jobboldal. Az előző kormány két pártja, az SDKÚ és az SaS be sem jutna a parlamentbe, a Dániel Lipsic vezette Nova pedig megelőzne minden jobboldali pártot a maga 9,5%-ával. Legalábbis ezt mutatja az MVK közvélemény-kutató legfrissebb felmérése. A számok értelmezése kapcsán fontos megjegyezni, hogy az MVK korábban is jóval magasabb támogatottságot mért Lipsicéknek, mint bármelyik más közvélemény-kutató. A többieknél még meg sem jelent a volt KDH-s politikus új formációja, de az MVK már 2012 októberében majdnem 6, idén januárban pedig már 9%-ot mutatott ki neki. Ám mindig érdemes, sőt fontos megnézni a többi ügynökség adatait. A Polis szerint is nő Lipsic népszerűsége, ám áprilisban az utolsó parlamenti befutóként csak 5% körüli támogatottságot mutattak ki a pártnak, szemben a fent említett 9-cel. Egyes elemzők ezeket a változásokat a jobboldali politikusok tehetetlenségével magyarázzák. Azt láthatjuk, hogy az emberek többsége a kemény kiállású, biztos kezű, vitát nem különösebben tűrő politikusokat szereti. Ezért volt népszerű Meciar, ezért szeretik az emberek Ficót, de akár Magyarországon Orbánt. A nagy többségnek nem az a fontos, hogy kedvence az igazat mondja, a legjobb megoldástjavasolja, hanem az, hogy elég meggyőző legyen. És a jelenlegi jobboldali gárdából Lipsic tűnik a legmeggyőzőbb politikusnak, pártjának van a legnagyobb növekedési potenciálja. Az nem valószínű, hogy képes lenne összefogni a teljes jobboldalt, mert ahhoz kompromisszumkészségre, empátiára is szükség lenne, s ezek nem tartoznak a jellemzői közé. Ám az egyre valószínűbb, hogy meg tudja szólítani a többi jobboldali párt csalódott szavazóit. Erre játszott rá remekül az óriásplakátkampánnyal megtámogatott könyvbemutatója, mely a jobboldal leendő vezéreként vizionálta őt. Azt, hogy az MVK miért süllyesztette el ennyire az SDKÚ-t és az SaS-t, pontosan nem lehet érteni. Népszerűségük csökkenésére persze van magyarázat, hiszen az SDKÚ képtelen valóban ütős dolgokkal előjönni, az SaS pedig szétesőfélben van, de ez a pártok támogatottságán mindig némi késéssel jelenik meg. Ezért a 3-4%-os támogatottság valószínűleg elmarad a valóságtól. Mindenesetre mindkét párt számára fontos figyelmeztetés ez az adat: ha nem kezdenek valóban értelmesen és céltudatosan politizálni, ki lesznek radírozva a politikai palettáról. Az SDKÚ túl van már a zeniten, a nagy dolgokat még 2006 előtt végezte el, ám az SaS-ért, mint az egyetlen (ha nem is tökéletes) liberális formációért igazán kár lenne. Mert ha valóban Lipsicék fognak megerősödni, a KDH támogatottsága pedig nem csökken, akkor a jobboldal súlypontja újra túlságosan jobbra tolódik. A polgári, liberális és konzervatív pártok helyett újra megerősödnek a vallási hátterű pártok. A 21. században pedig a vallást újra belekeverni a modern politikába igazán kár lenne. FIGYELŐ Szocintern: itt a vége? A német SPD és az osztrák SPÖ is radikálisan csökkenteni akarja a Szocialista In- temacionálé számára folyósított anyagi támogatást. Jelenleg a németek 100 000 angol fontnyi (118 000 euró) összeget fizetnek a nemzetközi szervezet kasszájába, ezt 5000 fontra csökkentenék. Sigmar Gabriel német szocialista pártelnök élesen bírálja a Szocialista Internacionálét. A szervezet struktúráját elavultnak és megreformál- hatatlannak tartja, főtitkárát, a chilei Luis Ayalát (aki már 1989 óta tölti be a posztot) pedig korruptnak. Az Európai Parlament szocialista frakciója is lefaragná a támogatást, osztrák frakcióvezetője, Hannes Swoboda szerint a jelenlegi 45 ezer font helyett csak 20 ezret fizetnének. Idén januártól a brit Munkáspárt is megváltoztatta státuszát a szervezetben, teljes jogú tag helyett megfigyelő lett, az indoklásban etikai okokra, illetve arra hivatkozott, hogy más szervezeteken keresztül tartja fenn nemzetközi kapcsolatait. Az intemacionálé elnöke jelenleg Jórgosz Papandréu volt görög miniszterelnök, a számtalan alelnök közül az egyik az MSZP-s Mesterházy Attila. A Szocialista Intema- cionálénak tagja a Smer is, szlovák alelnöke azonban nincs a szervezetnek. Az ENSZ-nél tanácsadói jogosultsággal rendelkező szervezettel elégedetlen szocialista pártok új szervezet létrehozására törekednek. A Progresszív Szövetséget a héten Lipcsében alapítják meg. Ez valószínűleg végleg megpecsételi a Szocialista Intemacionálé sorsát. (Posta Ákost István)
