Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-03 / 102. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 3. Kertészkedő - hirdetés 15 Az élet napos oldala - ha nincs kertünk, megteszi a park vagy az erdő is (vigyünk ki könyvet) A kert: erő, egészség, derű Brit tudósok kimutatták (nem először), hogy a kertes emberek átlagban tovább élnek, mint akik­nek nincs kertjük. Egy­szer meg azt, hogy egészségesebbek. Most meg: hogy a kertészke­dés csökkenti az elhízás kockázatát. CSANDA GÁBOR Az embernek kedve támad felcsapni brit tudósnak. Emel­lett tán még a kertre is jutna ele­gendő ideje. („Kiküldött brit tu­dósunk jelenti Köbölkútról, hogy az öntözött paprika jobban terem, mint a nem öntözött.”) Tegyük hozzá, az ilyen ör­vendetes és derűlátásra okot adó tudományos megállapítá­sok alighanem a hobbikerté­szekre vonatkoznak, nem azok­ra, akik éjjel pikíroznak, nappal a fóliát bújják, s a kettő közt leg­följebb kezet (meg lábat) mosni van alkalmuk. S aligha hosz- szabb életű az a szenvedélyes kertész, akiről Karel Čapek ír, aki ugyanis - épp mert annyira szenvedélyes - a lehető legki­sebb, szinte tenyérnyi kertben is úgy el tud fáradni reggeltől es­tig, mint a kutya. Brit tudósok (vagy az Utahi Egyetem kutatói) előbb-utóbb arra a megállapí­tásra fognak jutni, hogy a ker­tész is akkor (és attól) egészsé­ges, mint a többi ember: ha ez az életformája. Kertésznek lenni - nem elhatározás vagy föladat kérdése, legkevésbé munka (a kín, a gürcölés értelmében), kertésznek lenni életforma. Amikor a kertben érzi magát leg­jobban az ember, ez a lételeme, s ha épp nincs kertben vagy nincs kertje, egyre-másra eszébe jut s erre gondol. Könnyen belátha­tó, határesetben saját kertre Idei tavaszi salátapalánták tavalyi Új Szóban. Úgy ültetjük őket, akár a zellert vagy a szamócát: ültetőfával, hogy a gyökere ne kunkorodjon vissza, s csak a gyökémyakig, lejjebb egy fokkal se Retek, előveteményként Jó tudni... A jótékony büdöskéből (bársonyvirág; a Felső- Csallóközben karcsai ró­zsa) összetett, telt virág­zatát vessünk a konyha­kertiek közé, ez riasztja a burgonya, a paradicsom és a petrezselyem kártevő­it. Talajtakarónak is kivá­ló, nagyon igénytelen, de igazából napimádó. Zöldhagymasorok, szegélyként Paradicsom, süt rá a nap sincs szüksége, miként az is, ha történetesen van neki, nem fel­tétlen csak dolgozik benne. Vagy, pontosabban: nem a ker­ten, magán dolgozik a kertben. Próbál valamit ellesni belőle, vagy legalább elmerülni benne. A legtöbb kertépítő tanács és háztáji-szakirodalom hajlamos megfeledkezni arról, hogy a kertnek lelke van, eleve adott természete és műveltsége (sok jó öröklött és szerzett tulajdon­sága), nemkülönben arról, hogy a kertész, bizony, nemritkán épp ezeknek van híján. Nagy kár, hogy brit tudósoknak még nem sikerült kikutatniuk, mi­ként szólíthatná meg a kert (a föld) az embert úgy, hogy az meg is értse szavát. (Tippek: Tavaszi teendők a kertésszel. Online rovat, segélyvonallal; A kertész legismertebb kártevői. Lexikon, Reader’s Digest-fordí- tás; Az előzékeny kertész - gyor­san és egyszerűen. Leporelló.) Ültessünk tehát, de azért ül­jünk is le. Járkáljunk, kora dél­előtt vagy estefelé. Ha nincs ker­tünk, látogassuk meg kertész ismerősünket. Úgymond segít­sünk neki - azért úgymond (mondjuk neki azt, hogy segíte­ni jöttünk), mert valójában ma­gunkon segítünk. Kukkantsunk ki a balkonra. A parkba. Az er­dőbe. Vigyük magunkkal a gyere­ket, az unokát. Fogjuk meg a földet, szűrjük át az ujjainkon, kapirgáljunk a homokban közö­sen. Nézelődjünk, hallgatóz­zunk, találgassunk („Hogy csi­nál a pinty?” „Hogy csinál a szarvasbogár?”), szagoljuk meg a civirágot (ez a hapcivirág ki­csinye). Derüljünk. Megetetjük a cicát. Nem baj, ha másé, az se, ha másutt is etetik. Jó, hogy nálunk is szeret - a ház tövében meg lehet simogatni, a fáskamra tövében tán egeret fog. S persze már megint kicsinyei vannak, mint szinte mindig... (Képek: Új Szó/Kertészkedő) MÁJUSI MUSORAJANLO Veteményezünk, palán- tálunk, gyomlálunk, öntöz- getünk, figyelünk a kárte­vőkre, éber szemmel járunk a kertben, de nem csak dol­gozunk, pihenünkis. ♦ öntözzük a virágzó epret, a sorok közét takarjuk vagy lazán tartjuk ♦ megállapítjuk, hogy a nagy meleg hatására már szívogatnak-e a tetvek; álta­lában igen, leghamarabb a rózsán vagy a gyümölcsfák zsenge ágvégein; szappanos csalánlével permetezünk; a korai cseresznyét vegyszer­rel már nem permetezzük; a tetvek jelenlétének fontos ismertetőjele a hangyák: ha a törzsön vagy az ágakon hangyák vonulnak, azok a tetveket táplálják (kenjük be a fa törzsét valami ragaccsal) ♦ megvizsgáljuk a fákat és a szőlőt: most látszik jól, hol nem hajtottak ki az apróbb ágak vagy vesszők: ezeket kivágjuk vagy visszametsz- szük; az idősebb fák csonkja­it (a korábbi bevett szokással ellentétben) nem fontos lefűrészelnünk, főleg ha má­száshoz, kapaszkodóként szolgálhatnak ♦ a már elvirágzott almafát varasodás és lisztharmat el­len permetezzük ♦ a frissen ültetett szőlótő- nek csak a legfelső egy vagy két hajtását hagyjuk meg, vagy annyit, amennyiből a tövet kialakítani szeretnénk, a többit törjük ki ♦ továbbra is gereblyézzük a füvet, megszabadítjuk az elszáradt szálaktól és a mo­hától, valamint ezzel lazítjuk a talaját is; fűmagot (a felko­paszodott helyekre) csak ak­kor vessünk, ha rendszere­sen öntözni is tudjuk ♦ eső híján a fákat is öntöz­zük, nemcsak a fiatalokat, az idősebbeket is - előtte alju­kat lazítsuk meg s tányér- szerűen töltsük föl trágyával vagykomposzttal ♦ napos időben üljünk ki az árnyékba, s a kertet nézve tervezgessük a további teen­dőket + ha nincs madáritatónk, tartsunk egy teli vödör vizet a kert árnyas helyén ♦ szombaton vagy vasárnap nézzük meg a fővárosban a nemzetközi virágkiállítást (Incheba, reggel kilenctől es­te hétig) SZÍNVALLÁSOK 13-án elkezdett nőni Császárkorona Az idén röpke három hétig tartott az aktív élete: ha későn vettük észre, már el is virág­zott. Gumóját a földben hagy­juk, csak a magházát távolítjuk el - bár néhány év alatt ezekből a fiókhagymákból is lehet új növényünk. Nagyon szereti a félárnyékot és a kertszegélye­ket, mint minden liliomféle. Hagymája mérgező alkaloido­kat tartalmaz, az egerek és a vakond nagy ívben kerülik. Leggyakrabban piros vagy sár­20-án megjelentek a bimbói ga árnyalatú. Április 28-a: teljes díszben, tulipánok közt A tartalomból: • A magyarlakta járások szülészetei szakemberek és kismamák értékelése alapján • Nagy emberek kisgyerekkel: A Vasárnap divatszakértője és az új divatdiktátor: a kis Kiss Marci! • Jó orvos! Mit tanácsol minden édesanyának Tóth Erzsébet gyermekgyógyász? • Mamaklubban egy háromgyermekes anyuka megrendítő vallomása ÄVasámapKertészkedő ^ +10 oldalon Benne a kertépítő Kása Károly l. Vasárnap-olvasót kertje Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA Kitten bízhatnak az anyák? Micsoda VASARNAP!

Next

/
Thumbnails
Contents