Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-18 / 114. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 18. Szalon 21 KOMAROMI SZALON Ki vagy a mennyekben? „Tévedés, hogy az ateista legnagyobb gondja Isten tagadása. A világképéhez nem kell feltételeznie egy természetfólötti lény létét" - hangsúlyozta Vágó István a Komáromi Szalon legutóbbi estjén. Szardíniásdoboz vagy halak a hálóban: vallás és tudomány vitájára zsúfolásig megtelt a RÉV (Tóth Attila felvételei) A kék sarokban (az égiek csapatában?) Karasszon István teológusprofesszor, a Károli Gáspár Református Egyetem és a komáromi Selye János Egyetem tanára, valamint Pólya Katalin párkányi református lelkész, a Selye Egyetem oktatója. A vörös sarokban (a pokol vagy a forradalmi gondolatok tüzében?) H. Nagy Péter irodalom- történész, valamint a nagyon várt vendég, Vágó István televíziós műsorvezető, a Szkeptikus Társaság tagja. ÖSSZEFOGLALÓ A nézőtér zsúfolásig tele (szardíniásdoboz vagy halak a hálóban - ki-ki megfogalmazhatta világnézete szerint), a RÉV ajtajára kikerül a „Megtelt” tábla, és kezdetét veszi a Komáromi Szalon beszélgetőestje a vallás és a tudomány kapcsolatáról. Avagy talán pontosabbak vagyunk, ha a régi idők szellemében a disputa műfaji megjelölést használjuk. („Lat. 'megbeszélés': 1. az egyetemi oktatás sajátos módszere főként a teológiai és filozófiai karon. Iskolai keretek között a tanár felügyelete mellett zajlott szigorú szabályok szerint. A defendens /védő/ által előadott tétel igazságát egy obiiciens /ellenfél/ megtámadta, majd szigorúan szillogiszti- kus formákban vitatták. A végeredményt a tanár fogalmazta meg... A szillogizmushoz való ragaszkodás magában rejtette a tárgyi valóságtól elszakadó szőrszálhasogatás veszedelmét...” - írja a Magyar katolikus lexikon. Más, műfajelméleti kiadványok elsősorban a reformáció korának műfajaként, szóban vagy írásban megtartott hitvitaként határozzák meg.) A komáromi disputának érezhetően tétje van: nemcsak a vitázók igyekeznek szellemesen, időnként sziporkázva alátámasztani, közérthető példákkal illusztrálni tételeiket és kételyeiket, a közönség - a stabil szalonos gárda mellett ez alkalommal református és katolikus teológusok népes csoportja - is hálásan reagál a csörtékre. Bár gyorsan kiderül, amit a beszélgetés folyamán a résztvevők többször kimondanak: beszélgetni lehet, de ebben a kérdésben az álláspontok aligha fognak változni vagy találkozni. Vallás és tudomány: ugyanaz a valóság-e a tárgyuk, ugyanarra a valóságra vonatkozóan tesznek-e megállapításokat? - indította el a párbeszédet az alapállásokat firtató kérdéssel az estet vezető Sánta Szilárd. Illusztrációként idézzünk pár gondolatot az alapkérdésre adott válaszokból: ,A spontán válaszom az, hogy igen, még akkor is, ha ez ellentmond a sokszor hangsúlyozott állásfoglalásomnak. A vallás és a tudomány ugyanarról a valóságról beszél, miközben közös, átfogó területük szinte nincs. Ugyanannak a témának a megközelítése más itt és ott. A tudomány Legközelebb: Trianon Legközelebb június 4-én lesz Komáromi Szalon a Révben: történészek vitatják meg a trianoni döntés különböző értelmezéseit. A beszélgetést Sünön Attila, a Selye János Egyetem oktatója vezeti, (ú) módszer. A vallás nem az. Hiszem, mert abszurdum - aki ezt nem vallja, az nem hisz igazán”- fogalmazott Vágó István. „Különböző dolgokról van szó, de az ember egy. Ha az ember hinni kezd, nem akasztja szögre az eszét. Mindkét területet művelni kell. Nem a kibékítés a cél. Az ütközés visz előre” - mondta Karasszon István. ,A vallás mintha a reménnyel, a hittel foglalkozna. A tudomány inkább közelítéseket ad, nem hiszi, hogy bármire végérvényes választ lehetne adni. A tudományban kötelező a kétely, amely a vallásos tudatra nem jellemző” - fogalmazott H. Nagy Péter. „Az én hitem szerint a teljes valóságot Isten teremtette. Teológusként azt vallom, hogy a vallást és a tudományt nem kell szembeállítani, a teológiát is tudománynak tartom”- hangsúlyozta Pólya Katalin. A tudomány az elmúlt évszázadokban alaposan átrajzolta a világot: a geocentrikus rendszer, Newton törvényei, Darwin evolúciós elmélete alapjában változtatta meg a világképünket. A tudomány hatására tart-e önvizsgálatot, végez-e korrekciókat - és ha igen, milyen mértékben - a teológia? Kerékkötő- je-e a kultúrának a vallás? Le- het-e Tízparancsolat nélkül etikus az ember? Miből eredeztethető a nem vallásból eredő etika? Az oktatásügy szekularizá- lása a jó megoldás, vagy a vallás szerepet kaphat az iskolában? Visszaszorulóban van-e a vallásosság? Igaz-e, hogy inkább csak az intézményes, ellenőrizhető keretek között zajló hitélet szorult háttérbe, és a kisegyhá- zak, szekták erősödtek meg? Tényleg egyre erősebbek tájainkon is a kreacionisták, akik tagadják az evolúciót? Valóban Isten tagadása az ateisták legnagyobb gondja? Kvázi-vallás- ként működik-e az ateizmus? Találkozni fog-e Vágó István Ludwig Wittgensteinnel a mennyországban? Egyebek között ezek a témák kerültek szóba a Komáromi Szalon jó hangulatú estjén. A teológusok kicsit hiányolták, hogy az abszolútum meghatározása elmaradt. Nem dőlt el közfelkiáltással az sem, létezik-e Isten. Vágó István viszont levezényelt egy minikvízt Komáromban. (as) Siker a modernizált Károli-biblia Pünkösdre új formában jelenik meg a modernizált Károli-biblia. A Protestáns Média Alapítvány megbízásából neves teológusokból, nyelvészekből és irodalmi szaktekintélyekből álló csoport vállalkozott arra, hogy a Károli-szöveget a mai kor igényeinek megfelelően felülvizsgálja. A mintegy 10 éven át tartó tudományos munka eredményeként tavaly megjelent a Szentírás legnépszerűbb fordításának modernizált változata. A kutatók célja az volt, hogy a magyar nyelv fennmaradásában és alakulásában egyedülálló szerepet betöltő, első teljes, magyar nyelvű Biblia érthetőbb olvasatban még közelebb kerülhessen a mai generációhoz. A revideált Károli-biblia váratlan siker lett a könyvpiacon, első szériás nyomása mind elfogyott. A modernizált Károli most különböző méretekben, valamint a meglevő színváltozatokon túl rózsaszín, lila, türkiz és ciklámen színű kötésben is kapható lesz a könyvesboltok mellett a Tesco áruházlánc egyes üzleteiben. (MTI) ZENEBONA Szigeten, zongorával CSEHY ZOLTÁN Maxwell Davies „kinetikusnak” nevezett zenéjéből féktelen, már-már misztikus energia árad, ám ez a misztika mindig a test, a hús közelében marad, és a bomlás, a romlandóság, az elmúlás jogosságát igazolja. Operaszerzőként egyebek között a horror és a pszichothriller eszköztárát alkalmazta (A világítótorony), de például a tarotkártya miszticizmusát vagy a rock hol radikális, hol banális irányzatait is kiaknázta. Az ideológiák zenei analízisét megkísérlő Feltámadás egy a média híreitől, a vallási, oktatási, társadalmi ideológiáktól szétrobbant agyú fiú testi maradványainak elemzésével foglalkozik: a pap, az orvos és a pedagógus magyarázatai azonban nevetségesek az új Antikrisz- tusként feltámasztott fiú agressziójával szemben. A darabot 2001-ben Kovalik Balázs is megrendezte a Sziget Fesztiválon, ahol a katasztrofális ősbemutatóval ellentétben (1988) sikert aratott. De a szerző írt operát pl. a 10-es számú londoni busz Liverpool Streettől Hammer- smithig tartó útvonaláról is. Ezúttal azonban nem az operaszerzőről lesz szó: 2002-ben tündökletes vonósnégyesek egész sorát kezdte el komponálni a Mag- gini vonósnégyes számára, ezek a lemezkiadó cég neve alapján Naxos Quartets címen váltak ismertté. A tízfejezetes, leginkább a tenger szeszélyeit visszhangzó lírai „regény” 2007-ben fejeződött be, a teljes sorozat öt CD- re fért rá. A Naxos folytatta a szerző zenekari munkáinak és szimfóniáinak lemezre vételét. Zongoraconcertója hasonlóan sűrű szövésű, erőteljes és változékony zene: az első tétel hét egységében dinamikusan változik a piu mosso (élénkebb tempóban, mozgalmasabban) és az andante, miközben a zongora szólama úgy uralja, simítja, hergeli a zenei tengerfelszínt, akár a víz roppant tömegeit a szél hol lankadó, hol felgerjedő ereje. A nyitó tétel táncmotívumai majd a harmadik tételben térnek vissza több szigorúan bartókos megoldás után, szinte szellemes humorban oldódva fel. A köztes adagio poétikus elbeszélés: szinte a tájleírás erejével hat. Az 1997-es kompozíció mellett a CD másik opusza a Worldes Blis című szimfonikus költemény: ez a különös cím egy híres középkori gregorián ének szövegének kezdősorából ered, a mű felfogható tehát aprólékos zenei készlettel kialakított elemzésnek is. A zeneszerzőt mindig is vonzotta a régi angol zene, kivált John Tavemer munkássága, akiről operát is komponált. Ez a rendkívül szuggesztív, lassan kibomló kompozíció váratlanul válik kirobbanó felizzások sorozatává, a növekvő energia levezetésének igénye és kieresz- tése nagyjából egyforma erejű erők szembeszegüléséhez vezet. Maxwell Davies 1971-től az Orkney-szigetekhez tartozó Hoyra költözött: azóta a bezártság, a szigetiét, az elvonulás igénye és a kitörési vágy, illetve a természet építő-romboló, agresszív-gyöngéd erőinek dinamikája alapélményként határozza meg művei struktúráját. A zongo- raconcertót a zeneszerző Kathryn Stottnak dedikálta: ő hallható a CD-n is, a királyi filharmonikusokat pedig maga a zeneszerző vezényli. (Sir Peter Maxwell Davies: Piano Concerto, Worldes Blis. Naxos, 2013.) SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
