Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-18 / 114. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 18. Közélet 3 Minden eset egyedi, a vagyon elkobzására vonatkozó határozatból vagy bírósági döntésből kell kiindulni, ezek alapján lehet véleményt mondani Baťa örökösei visszaperelnék az elkobzott vagyont Pozsony. A Beneš-dekré- tumok értelmében vagyonuk az államé lett, most milliárdokat perelnének vissza Csehországtól és Szlovákiától. A dekrétumok értelmében vagyonuktól megfosztott szlovákiai magyarok hasonló igyekezetei rengeteg időt és utánajárást igényelnének, és a siker sem biztos, figyelmeztet ajogász. ÖSSZEFOGLALÓ Üzemek, erdők, városrészek, sőt egész városok, de például a bajmóci vár is az egykori Baťa- konszem tulajdonát képezte a mai Szlovákia területéről. Ezeket Jan Antonín Baťától a Beneš-dekrétumok alapján kobozták el és államosították 1947-ben. Az elmúlt években Csehország és Szlovákia is hivatalosan törölte azt az ítéletet, amellyel az elkobzást (a náci németekkel való kollaboráció vádja miatt) végrehajtották. Baťa örökösei Csehországban már pereskednek, és mint a Pravda napilap tájékoztatott, a Szlovákiában maradt vagyonról sem akarnak lemondani. Szlovákiában még nem indították meg az eljárást. A bajmóci vár is a Bata családé volt. Értéke ma 300 millió euró. (Ján Krošlák felvétele) Összeírni is nehéz Jelenleg az egykori hatalmas vagyon összeírása zajlik, tájékoztatott Tornáé Pecina, az örökösök ügyvédje. „Szlovákiában Baťának személyes tulajdona nem volt, de a vállalatához tartozott rengeteg itteni üzem” - magyarázta az ügyvéd. Az egykori nagyvállalkozó négy termelőközpontot épített ki a szlovák oldalon: Simonyban (Partizánske), Szvitben, Érsekújvárban és Bossányban (Bošany), tette hozzá az ügyvéd. „Részvénytársaságán keresztül a bajmóci vár is az övé volt, csakúgy, mint a poprádi repülőtér. Ez utóbbival kapcsolatban jelenleg még sok a kérdőjel” - árulta el Pecina. Mint mondta, a család nem az ingatlanokat kéri, hanem anyagi kártérítést. ,A dekrétumokban az áll, hogy az államosított vagyonért ellenszolgáltatás jár. Ezt egy hivatalnak kellett volna rendeznie, ezt a hivatalt viszont létre sem hozták. A kötelezettség tehát a jelenlegi szlovák pénzügyminisztériumra hárul” - mutat rá Pecina. Ha a több milliárd euró- ra rúgó kártérítést a család megkapná, állítólag Szlovákiában fektetnék be. Pecina emlékeztet, hogy Baťa örökösei Csehországban is ezt teszik: kórházat és egyetemet finanszíroznak. A bajmóci vár pénzbeli értéke egyébként állítólag 300 millió euró körül mozog. Bajmócon a váron kívül övék volt a fürdő, több szálloda, egy villanytelep, valamint erdők és termőföldek. Simony idén ünnepli alapításának 75-ik évfordulóját. Az alapkövet maga Jan Antonín Baťa rakta le 1938-ban, a várost pedig Baťovanynak nevezte el. Az ügyet bonyolítja, hogy nem magántulajdon, hanem jogi személy, egy vállalat egykori tulajdonát akarják visszaperelni - figyelmeztet Martin Marek zlíni levéltáros. „Ha mondjuk egy magántulajdonban levő villáról lenne szó, akkor megkérdőjelezhetetlen az igény” - tette hozzá. A pénzügyminisztérium egyelőre nem véleményezi az ügyet. „Eddig semmilyen igényét nem jelezte nálunk a Baťa család” - írták válaszukban. Hosszú és bonyolult ügyek Ha egy Beneš-dekrétumok következtében a II. világháború után vagyonfosztott szlovákiai magyar család követelné vissza a vagyonát, hosszú és bonyolult pereskedésnek néznének elébe, vélik az általunk megkérdezett jogászok. Egy ilyen jellegű megkeresés esetén a sértetteknek nem is lehetne egyértelmű választ adni, véli Nagy Tibor ügyvéd. „Mindig abból kell kiindulni, hogy van-e valahol egy határozat vagy bírósági döntés, amelynek alapján ezt a vagyont elvették. Annak áttanulmányozása után lehet bármilyen állásfoglalást adni” - magyarázta lapunk kérdésére az ügyvéd. Minden eset egyedi Minden eset specifikus - teszi hozzá. „Először el kellene beszélgetni az érintettekkel, utánanézni a levéltárakban az esedegesen fennmaradt bizonyítékoknak” - fejtette ki Nagy Tibor, aki jelenleg a kettős, szlovák-magyar állampolgárságát felvállaló lévai Gubík László, Dolník Erzsébet és Kassai Gyula jogi képviselője is. A családok egykori vagyonelkobzásáról szóló dokumentumok esetenként a családi hagyatékokban is fellelhetőek, véli Popély Árpád történész. „Én a levéltárakban nem igazán találkoztam ilyen vagyon- elkobzó végzésekkel, de hozzá kell tenni, gazdasági témákat nem is igazán kutattam” - mondta lapunk kérdésére a történész, (vps) A homoszexuálisok 67 százaléka állítja, az iskolában kiközösítették mássága miatt Uniós felmérés: mindennapos a melegek diszkriminációja Európában ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákia nem homoszexuálisoknak való vidék, legalábbis a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek (LMBT) véleménye alapján. Tegnap volt a homo- fóbia-ellenes világnap, ebből az alkalomból tettek közzé egy 2012-ben, 93 ezer ember megkérdezésével végzett, uniós felmérést. Ez alapján Szlovákia a 27 EU tagországa és a hamarosan taggá váló Horvátország figyelembevételével a lista alsó harmadába tartozik: a melegek 51 százaléka válaszolt ugyanis igennel arra a kérdésre, hogy az elmúlt 12 hónapban érte-e diszkrimináció a szexuális irányultsága miatt. Ezzel együtt nem Szlovákiában a legrosszabb a helyzet, de általánosságban elmondható, hogy a lista végén a volt szocialista országok és az erős katolikus befolyással bíró országok tartoznak. A posztszocialista országok közül Csehország kivétel, ott például az előbbi kérdésre csak a melegek 36 százaléka válaszolt igennel, de a legjobb eredményt elérő Hollandiában is közel minden harmadik LMBT-személy érzett diszkriminációt. A katolikus országok közül Spanyolország a kivétel, amely az első harmadban helyezkedik el, de az utolsó helyeken szerepel például Olaszország, Lengyelország és Horvátország is. Hátrányos álláskeresés Az LMBT személyek gyakran éreznek hátrányos megkülönböztetést a munkahelykeresés közben is. Az uniós átlag ebben a kérdésben 20 százalék, ez pontosan megegyezik a szlovákiai értékkel, de Magyarországon is 19 százalékuk érezte úgy, hogy amiatt utasították el az állásinteijú után, mert más a szexuális orientációja. Az iskolában kapják a legtöbb pofont Katasztrofális eredményeket hoztak azok a kérdések, hogy 18 éves koruk előtt, az iskolában kaptak-e megjegyzést másságuk miatt, érezték-e, hogy kiközösítik őket emiatt. Uniós átlagban az LMBT személyek 91 százaléka kapott megjegyzéseket 18 éves kora előtt, 67 százalékuk pedig úgy érzi, hogy az iskolában kiközösítették őket. A legtöbb hátrány a felmérések szerint a meleg és biszexuális férfiakat érte, 72 illetve 73 százalékuk szenvedett mássága miatt, míg a leszbikus és biszexuális nők esetében ez az aránya 54 illetve 46 százalék. A diszkrimináció azonban nem szorítkozik csak az iskolára vagy a munkahelyre, az élet minden területén gyakori a hátrányos megkülönböztetés a melegekkel szemben. A lakásbérlés, az egészségügyi ellátás, gyógykezelés, az egyetemi oktatás során, bankokban vagy biztosítókban, esetleg vendéglőkben, bárokban a szlovákiai melegek 33 százaléka szerzett negatív élményeket a mássága miatt. Ez az uniós középmezőnyt jelenti, mivel az áüag 32%. (lpj) SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ MIATTI DISZKRIMINÁCIÓ • Forrás: FRA, EU LGBT survey, 2012, adatok százalékban Grafikon: ÚJ SZÓ Verseny az Év homofóbja címért Két képviselő, egy pap, egy zenész és egy újságíró „verseng” június 7-ig az Év homofóbja címért. Pavol Hrušovský (KDH), Štefan Kuffa (OĽaNO), Anton Ziolkovský katolikus pap, Martin Hanús újságíró és a Zóna A énekese, Koňýk. A jelölteket emberi jogi szakemberekből és az LMBT-közösség aktivistáiból álló zsűri választotta ki. A jelöltek egy része a melegházasságot elutasító véleménye miatt érdemelte ki a jelölést. Szavazni a www.ludskeprava.sk honlapon lehet június 7-ig. (TASR) A pártelnök szerint kiforgattuk a szavait Berényi: a küzdelem nem háború ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A küzdelem teljesen mást jelent, mint a háború, figyelmeztet Berényi József. A Magyar Közösség Pártjának elnöke ezt lapunknak Esterházy János szerdai, budapesti szo- boravatója kapcsán mondta, úgy véli ugyanis, hogy az eseményről megjelent beszámolóban kiforgattuk a szavait. Berényi szerdán arról beszélt: jelenleg a Felvidéken ötszázezer ember áll szemben ötmillióval. „A többségi és a kisebbségi nemzet küzdelmére utaltam, amely van, és létezik. Nem háborúról beszéltem. Az egészen más” - hangsúlyozta. Egyben emlékeztetett, hogy beszédében az egységes kisebbségi magyar politizálás fontosságát hangsúlyozta. „Esterházy is akkor volt sikeres, amikor egységes magyar pártot vezetett” - magyarázta. Mint mondta, amikor ötszázezer küzd ötmillióval, nagyon fontos, hogy nemet tudjunk mondani a szélsőségekre, ahogyan Esterházy is tette. „Ez lett kiforgatva” - állapítja meg a pártelnök. Az is fontos, hogy ne válasszuk a könnyebbik utat: ne adjuk fel az identitásunkat és a nyelvhasználatijogainkat - tette hozzá. Ahogy arról beszámoltunk, az egykori szlovákiai magyar politikus szobrának avatóünnepségére a hazai parlamenti pártok politikusai közül senkit nem hívtak meg, csupán a parlamenten kívüli MKP-t. Korábbi összefoglalónk az Index hírportál tudósítása (innen származott a helytelenül idézett rész) és az MTI híre alapjánkészült. (vps) Berényi József a szoboravatón (forrás: www.mkp.sk
