Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-17 / 113. szám, péntek
20 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 17. www.ujszo.com MÁJUS A VETEMÉNYESBEN ♦ Paprika Csípős, apró, hosszúkás termésű, a csili hazai változata. Most virágzik, most van szüksége sok öntözésre és két öntözés közt kapálásra. Tövét a kiszáradástól szénával védjük, fekete tetvek ellen permetezzük. ♦ Fejes saláta Szedjük az áttelelő fajtákat. Ezek most már edzettek, fejük szépen kialakult anélkül, hogy a csigák kárt tehettek volna bennük. Most jött el a jó világ, a salátafőzelék és a tojásos nokedli salátával ideje. Helyére más jöhet: cékla, paradicsom. ♦ Szamóca Finnugor eredetű szavunkkal: eper. Már nemcsak virágzik, termése is mutatkozik. Sűrűn öntözzük, közeit takarjuk. Indáit csak arról a feléről távolítjuk el, ahol nem szívesen látnánk terjeszkedését. A közé dugga- tott hagymát és fokhagymát nem bántjuk, védi. ♦ Sárgarépa A soijelző retkek sorra kikerülnek közüle, így végre több fényhez jut. Egyeljük: vagy háromujjnyi távolságra, vagy kisebbre, ha közben is ki-ldhúzunk belőle. Előtte alaposan beöntözzük, utána kapáljuk. + Petrezselyem Másodéves, mohafodrozatú, levélzöldnek való fajta. Fodros leveleit a sűrűjéből törjük ki, sosem tőből. Kártevője nincs, töve körül lazítjuk a földet, s mivel nagy a káliumigénye, fahamuval szórjuk meg. ♦ Tök és kukorica Mindkettő dísz, a komposzt vagy a kerítés napos oldalán a helyük. A sok vizet és trágyát (vagy az áztatott komposz- tot) szeretik. A nyár közepétől színes, apró terméseikkel kertünk díszeivé válnak. ♦ Lóbab Bükkönyféle, tájainkon valaha egyeduralkodó volt, aztán kiszorította a bab. Nagy vízigényű hüvelyes, zölden hüvelyestől fogyasztható, vagy csak a magja, akár nyersen is. Kiváló talajlazító. ♦ Burgonya Töltögetjük a sorait, nedves homokos kerti földdel vagy komposzttal. A sorok közti mély barázdákat is nedvesen tartjuk, virágzáskor sűrűn öntözzük. Hamarosan szedhető. Helyére bimbós kel kerül. Könnyen termeszthető korai vitaminforrás - akár erkélyládába is vethetjük Színes hónapos retkek a fűben. A korai kicsik zsengék, nem fonnyadnak, nem csípnek A retek ÚJ SZÓ-HÍR Annyi előnye van a réteknek, hogy alig lehet számba venni. Már mint neve, a hónapos retek is jelzi, egy hónapra van csak szüksége, ennyi idő alatt (a talaj minőségétől és az időjárástól függően 3-5 hét) lesz a magból fogyasztásra érett gumó. A második nagy előnye, hogy nem foglal helyet: sárgarépa és petrezselyem közé vetjük ugyanis, s mivel hamar kikel, jelzi, hol lesznek a gyökérzöldségsorok, s nyugodtan elvan itt, egészen szedéséig, utána meg kevésbé kell ritkítani a zöldségsorokat. Vethető fejes saláta és hagyma közé is. Harmadik nagy előnye, hogy a legkorábbi vitaminforrás, főként C-vitaminban gazdag, egyébként meg szinte nulla kalória, mert több mint 95 százalékban víz. Egészségünkre is jó hatással lehet, mert sokan gyomorbántalmak, gyenge epeműködés vagy kifogásolható emésztés ellenszereként is fogyasztják. Az íze kiváló, nyersen esszük, önmagában, köretként, saláták adalékaként. Az íze persze akkor kiváló, ha mi magunk termesztjük, s ez esetben is érdemes néhány fontos apróságra ügyelni: a vete- ménynek a nedves közeg tesz jót, az egyenletes, állandó csapadék (vagy permetező öntözés) - ilyenkor érik be finom ropogósra; rossz, ledöngölt földben, átmeneti szárazság esetén hamar pudvásodik. Minél zsengébb és kisebb, annál finomabb; a legfinomabb a szedés napján; hűtőben három napig őrzi frissességét. A szedése is öröm: gumója kiálló része alapján látszik a nagysága, s két ujjal is könnyen kiemelhető a talajból. Nagysága szerint húzogatjuk soraiból: mindig a legnagyobbakat vagy a szorosan egymás mellett nö- vőket. Mivel nagyon gyorsan érik, semmilyen szerrel nem szabad permetezni, és a talaj biológiai tisztaságára. is ügyelni kell: minden mérget képes a gumójába szívni. Ugyanebből az okból soha nem műtrágyás földbe vetjük. Kártevői közül a földibolha a kevésbé veszélyes, ez a leveleit szívogatja, s csak akkor okoz nagyobb lombveszteséget, ha túlságosan elszaporodik. Ellenszere a kezdettől fogva végzett esővizes permetezés és öntözés: a bolha a száraz földet szereti. Nagyobb kártevője a gyökérlégy, lárvái berágják magukat a gumókba, nagyobb számban ehetetlenné teszik. Jövőre úgy vessük, hogy sorai közé, a barázdákba előbb talajfertőtlenítőt (Basudin) hintünk. A hónapos reteknek alakban és színben nagyon sok fajtája ismert, ezeket kedvünkre váltogassuk. A nagy hőségekig hetente vethető, (b) A hulladék és a kertész: az egyik a forgatás révén könnyebben bomlik, a másik edzettebb lesz A kimeríthetetlen komposzt - máris nőnek új hegyek ÚJ SZÓ-AJÁNLÓ Ha marad egy kis szabadidőnk, ami májusban meglehetősen ritkaság a kertben, de például egy zimankósabb reggelen vagy kiadós eső után, ha a talaj éppen járhatatlan és művelheteüen, megnézzük, ugyan mit csinál a komposzt. Utóvégre most igen jól jöhet némi vagy még inkább sok-sok morzsalékos fekete-barna tápdús föld a palántákhoz meg főként a virágoknak. Ha már megvizsgáltuk, hamar kiderülhet, hogy a várva várt komposzt még éretlen, pontosabban a közepe és a belseje már-már jó, szélei azonban szárazak és nem sokban különböznek eredeti állaguknál. Mégiscsak jó lett volna legalább egyszer átforgatni, jut eszünkbe. S ekkor csak elhatározás kérdése az egész. Úgyis hideg van, vagy úgyse lehet mást csinálni, vagy máskor még kevesebb időnk lesz rá: lássunk hát neki! Kibontjuk az elejét, s villával meg lapáttal egyszerűen kihányjuk az egészet mellé, jó másfél-két méterre a tárolótól. Ha már vesződünk vele, egyúttal forgatjuk-bolygatjuk is: a nagyobb, összefüggő és azonos állagúnak látszó részeket (fűcsomók, levélkötegek, növényi szárak sűrű lenyomata) a villán addig rázogatjuk-szitáljuk, míg szét nem válnak. Ugyanezt ismételjük meg az anyag vissza- hányásánál is, ügyelve arra, hogy az apróbb és a darabosabb, a nedves és a szárazabb még jobban keveredjék. Egy- egy réteg (25 cm) után mehet rá frissen tépett bodza vagy csalán, vagy akármi, ami a kertben éppen adódik. Fontos, hogy a megforgatott komposz- tot lazán, levegősen rétegezzük vissza a tárolóba, nyomkodása, taposása nem kívánatos. A nagyobb fadarabokat, ágrészeket, melyek korhadása, bomlása időigényes, mind kiszedjük, s vagy legalulra helyezzük vissza, vagy egyáltalán nem helyezzük vissza a komposztáló- ba - tűző napon, például a málna tövébe szórva, takarat- lanul sokkal könnyebben elemeikre hullanak. Ha már vesződünk, kiszedjük a nem oda valókat, köveket, cserépdarabokat* műanyag részecskéket, s persze az összes pajort, pond- rót, s minden egyéb kártevőt, ami a tél során befészkelte magát. Az átforgatott komposzt azonnal bemelegszik, s pár hét múlva már használható is. Most látjuk nagy hasznát annak, ha több komposztálónk van: az egyikből, a már érettebből hordhatunk át némi bomlásban levő anyagot a másik, zöldebbe, ezzel is serkentve az érését. Eszményi megoldás, ha a két különböző érésű komposztálónk egymás mellett van. Még jobb, ha négy kom- posztálónk van, a kert két-két különböző helyén. Most természetesen arra kell törekednünk, hogy az ősszel kiürülteken kívül az újabban telők is hamar beéljenek és üresedjenek, hiszen hamarosan itt a zöldszezon, a sok növényi hulladék ideje - leghamarabb a lekaszált fűnek, aztán a levágott borsó- szárnak kell majd a hely, s ahogy telik a szezon, úgy mutatkozik egyre égetőbb szükség a komposztálásra alkalmas maradékok tárolásának megoldására. (r) Szétdobásra érett komposzt Az átforgatott és újrakupacolt adag Tetejére fű kerül: melegen tartja a halmot (Képek: Kertészkedő)
