Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-16 / 112. szám, csütörtök

HORVÁTORSZÁG ■ 2013. MÁJUS 16 ÍÍ4 www.ujszo.com I sztria nemcsak a tenger­partot, közismert nyaraló­kat, szállodaközpontokat és strandokat kínálja a látogatóknak. Kicsit tá­volabb a tengertől is van miben gyönyörködni. Ezért érdemes a strandoláson kívül egy-két napon egy belföldi kirándulásra szánni. Elhihetik, nem fognak csalódni. Isztria-félszeget dimbes-dombos vidéke gyönyörű. A félszigeten évszázadokkal ezelőtt kiépített városok és községek mindegyikét erődítményekkel, magas fallal vet­ték körbe. A lakosok szinte kivétel nélkül dombok tetejére építkeztek, hogy megvédjék tulajdonukat. A csodálatos városkák, apró faluk többsége máig teljesen épségben maradt, nagyrészt már csak az idősebbek maradtak itt, a fiatalok munka után elköltöztek a nagyobb városokba, turistaközpontokba. A települések csodálatos nyugalmat, romantikus hangulatot kínálnak azoknak, akik már megelégelték a tengerparti zsivajt. Motovun A félszigeten 136 erődített köz­ség van, egy részük már régen romokban hever, akadnak viszont olyanok, amelyek Krisztus előtt 1000 óta lakottak. Az utazást a vidék egyik leggyönyörűbb vá­roskájában, Motovunban kezd­jük. A város fényképét sokan ismerik, hiszen mára a félsziget egyik jelképévé vált, viszont már kevesebben vannak azok, akik el is látogattak ide. Érdemes korán indulni, ugyanis déltől olyan tikkasztó hőség uralkodik a kör­nyéken, hogy alig fognak bírni felmászni a dombtetőre. A városhoz egy szerpentines út ve­zet, olyan igazi hajtűkanyarokkal. Közveden a város alatt 20 kunára lesz szükségük, a vállalkozó kedvű városlakók hivatalos parkolási dí­jat szednek. Csak ennek kifizetése Az erődített városok csodája után mehetnek be Motovunba, ahol aztán rájönnek, hogy parkoló nincs, tehát azért fizettek, hogy va­lahol az út mellett hagyják az autót, de közelebb a városhoz, mint azok, akik ingyen, de a domb alján par­koltak le. A város hangulata leginkább Sel­mecbányára emlékeztet. Gyönyö­rű épületek, hangulatos utcák, apró kis üzletek, kézművesek Lá­togatásomkor egy horvát produk­ció középkorban játszódó film jeleneteit forgatta a városkapunál, így aki be akart jumi, annak meg kellett várnia, míg a színészek megtévednek, s az operatőr leál­lítja a kamerát. Mint egy házkapura ragasztott plakáttól megtudtam, Motovun számos rendezvénynek, filmfesz­tiválnak ad otthont. Ha feltértek a dombtetőre, körbesétálhatnak az erődítményen, amely a városka legöregebb részét őrzi, s amelyet még a 1-3. században építettek. Csodálatos kilátás nyílik minden irányba. Az egyik ház kapujában egy idős bácsi farag szobrokat fá­ból, mellette a napon egy lusta macska sütkérezik, a sarok mögött pedig két idős néni meséli egymás­nak a helyi pletykákat. Ideális han­gulat egy kis könnyű ebéd vagy kávé elfogyasztására, majd irány a következő városka. Időutazás Teljesen mindegy, hol fognak megállni, melyik falut fogják ki­választani, egy biztos, a kisebb településeken olyan érzésük lesz, mintha időutazáson vennének részt. Akadnak például olyan köz­ségek is, amelyekben alig találnak 20 lakosnál többet. Hum faluban például pontosan 17 ember él, az egész település két utcából áll. Amibe viszont beleszerettem, az Draguí falucska, a isztriai félsziget kellős közepén. A város előtt par­koltam le, de az első háznál ücsör­gő bácsi már messziről integetett sétabotjával, mintha régi ismerősét látta volna. Mikor odaértem hoz­zá, megkérdezte, honnan vagyok, majd mosolygott s mutatta, hogy sétáljak csak nyugodtan, amerre kedvem tartja, mert Draguéban szívesen lámák. Képzeljék el, milyen az abszolút nyugalom és csend. Az egész falu csak egy egyenes utcából áll. A központi téren cserepekben virág­zó virágok, egy apró kis étterem, amelyhez mint kiderült, apartman is tartozik két szobával. Meglepő­désemre, a faluban legalább 5-6 apartmant találok, így szezon előtt persze még nem foglaltak. A kávé­zó pincérnője mondja, hogy főleg olasz, francia vendégeik vannak. Közülük is csak azok, akik nem üvöltöznek, csak nyugalomra, csendre vágynak. A faluba évről évre több turista érkezik, egy-két éjszakát tölt itt, innen utazza be a félszigetet, este pedig teljes nyuga­lomban pihenhet. Kár, hogy el kell búcsúznom, s nem maradhatok tovább. Vissza a valóságba S mint mindennek, az időutazás­nak is nagyon gyorsan vége. 170 kanyar, szerpentines út és 80 kilo­méter után egy másik meglepően kellemes városba értem, Abbáziába (Opatija). Aki először látogat ide, az pillanatok alatt megérti, miért hívják ezt a várost horvát Monacó- nak. Teljesen különbözik a klasszi­kus tengerparti horvát városoktól, lépten-nyomon drága szállodák vannak, luxusboltok, igényes és drága éttermek, kávézók. Abbázia is hosszú múltra tekint vissza. Egy bencés kolostor után kapta nevét, amelyet a 14. szá­zadban építettek az akkori kis falu kellős közepén. A kolostor helyén 1506-tól Szent Jakab (Sv. Jakov) temploma áll. Az első szállodát 1845-ben nyitották meg a város­ban, a gyönyörű kerttel körbevett Vila Angiolina máig a város egyik legszebb épületei közé tartozik. Abbázia közkedveltsége igazán csak azután ugrott meg, miután 1884-ben megnyitották az Auszt­riából Rijekába vezető vasútvona­lat, ahonnan villamossal lehetett pár perc alatt eljutni Abbáziába. 1907-re aztán Karslbad (Karlovy Vary) után a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett. Több neves személyiség, köztük I. Ferenc József is megfordult itt. Fennkölt hangulatát a város máig megőrizte, legnagyobb előnye, hogy teljesen más, mint a többi horvát település. Aki jobb minőségű szállodában szeretne pihenni, annak épp itt ér­demes szétnéznie. HAT HELY, AMIT ISZTRIÁN ES KORNYÉKÉN LÁTNI KELL I Rovinj A félsziget nyugati oldalán található ez a csodálatos, dombra épült városka. Néhány szállodája a közeli szigeteken található, s mivel csak hajóval lehet oda­jutni, a szállás árát tartalmazza a félóránként a szálloda, a kikötő és a városközpont között ingázó hajóút, amit korládan mennyiségben kihasználhatnak. A város egyébként mai arcát Velence védnöksége alatt nyerte el, minek köszönhetően igazi középkori hangulatban találja magát az odautazó. ■ Új Szó-tipp: A város utcáin csodálatos műalkotásokat vásárolhatnak. Festményektől rézkarcokon át egészen agyag­szobrokig, vagy fából faragott figurákig. Ezek közül érdemes válogatni, ugyanis többségük igazi értéket képvisel, így aztán az ember nem sajnál mélyebbre nyúlni a pénztárcájába, ez a portéka ugyanis jóval drágább, mint a giccses, turistáknak gyártott szuvenírek. 2 Brijuni Rovinj városától pár kilométerre nyugatra található a Brijuni nemzeti park. A szigetre tilos autóval behajtani, így az odalátoga­tóknak Fažana község őrzött parkolójában kell hagyni autójukat. A szigeten két szál­loda és néhány apartman-villa található. Ha itt szeremének szállást foglalni, a nemzeti park hivatalos honlapján keresztül kell érdeklődni a szabad szobák iránt. A szigetcsoport egyéb­ként 1983 óta nemzeti park, viszont csak kettő látogatható — Véli Brijuni és Mali Brijuni. A nagyobbik sziget érdekessége, hogy egy részén szafaripark van. Tito államfő utasítására számos egzotikus állatot telepítettek a szigetre, például zebrákat vagy néhány antilopfajt. ■ Új Szó-tipp: Kölcsönöz­zenek kerékpárt. Szép időben ideális körülményeket kínál a sziget kerekezésre, s nem kizárt, piknikezésüket zebrák fogják figyelni. Cres Az Adria legnagyobb szigete Isztria félszigetétől mindössze 30 percnyi kompút- ra van. Partszakasza eléri a 250 kilométert, így a strandolóknak van miből válogatniuk. Az 500-600 méter magas dombok pedig a túrázóknak, kerékpáro­zóknak kínálnak ideális kikap­csolódást. A szigeten található a híres édesvízi Vrana-tó, de itt van a fakókeselyű kevés európai fészkelőhelyeinek egyike is. ■ Új Szó-tipp: Kevesen tud­ják, hogy a szomszédos Lošinj szigettel együtt Cres valamikor egyetlen szigetet alkotott. A rómaiak választották ketté a szigetet, amikor kiásták az Osori-csatornát. Jelenleg a két sziget között egy kézzel nyit­ható, pontosabban elfordítható hidacskán lehet közlekedni, amit naponta mindig kétszer nyitnak meg 15 percre a csó­nakoknak, vitorlásoknak. A híd Osor városában található. 4 Lošinj Az aránylag keskeny szi­get is rengeteg látnivalót kínál. Aki a mozgalmasabb, bulizós nyaralást szereti, annak ideális választás lehet Mali Lošinj városa, a nyugalomra vágyók inkább a szomszédos Véli Lošinj ban szálljanak meg. Olyan hoteleket is találnak a szigeten, amelyek medencéiben fűtött tengervíz van, ez főként azoknak lehet érdekes opció, akik a szezon előtt érkeznek, amikor még nem olyan meleg a víz. Véli Lošinj egyébként csodálatos városka, apró kikö­tőjében több igazán jó éttermet találnak. ■ Új Szó-tipp: A nyári szezon alatt több kompjárat indul Mali Lošinjból, így akinek nincs kedve visszaautózni Cresre a porozinai komphoz, az innen is visszatérhet Isztriára, konkrétan Pula városába. Krk szigetére Cresről, Merag kikötőből tudnak eljutni. 5 Umag A városka közepén apró kis tér található, a házak közti szűk utcákon kijutnak a tengerparti éttermekhez, melyek napsütötte terasza­in megebédelhetnek vagy vacsorázhatnak. Innen indul a tengerparti sétány, amely egészen a város szélén talál­ható szállodákig vezet. Ideális megálló lehet azoknak, akik Ausztrián és Szlovénián keresz­tül érkeznek Horvátországba, s az út után, a határátkelő mellett tölthetik az első éjszakát. A kevésbé figyelmes szemlélő is gyorsan észreveszi, hogy Umag főként a tenisz szerelmeseinek a városa, Horvátországban épp itt található a legtöbb nyitott és fedett teniszpálya. ■ Új Szó-tipp: A városköz­pontból a távolabbi szállodákig egy kis turistavonat közlekedik, amellyel 5 kunáért lerövidíthetik útjukat. Aki gyalog indul útnak, annak sem kell többórás mene­teléstől tartania, a tengerparti sétányt 60 perc alatt bejárják. Pazin A város történelme a kilen­cedik századig nyúlik visz- sza, amikor az ott található 130 méteres sziklaszirt tetején egy erődítményt építettek Jelenleg a városka egyik oldalán 100 méter mély szakadék (Fojba) található, melynek alján csobog a Pazinéica patak. A két világháború között Pazin olasz fennhatóság alá tar­tozott, lakosainak többsége még most is olasz. Mai formáját a 16. században nyerte el, a pazini Kastel Isztria egyik legjobban megőrzött vára. Az évszázadok során több nemesi család is birto­kolta, a Maeinhardt, a Habsburg vagy a Montecuccoli családok Pazin 1825-től 1861-ig lett elő­ször Isztria igazgatási központja, 1899-ben itt nyílt meg az első isztriai horvát gimnázium. ■ Új Szó-tipp: Jules Verne tette világszerte ismertté Pazin városát, Sándor Mátyás című regényének közismert várbör­tönjelenete épp az itt található várban játszódik - egy okkal több a látogatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents