Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-16 / 112. szám, csütörtök
HORVÁTORSZÁG ■ 2013. MÁJUS 16 ÍÍ4 www.ujszo.com I sztria nemcsak a tengerpartot, közismert nyaralókat, szállodaközpontokat és strandokat kínálja a látogatóknak. Kicsit távolabb a tengertől is van miben gyönyörködni. Ezért érdemes a strandoláson kívül egy-két napon egy belföldi kirándulásra szánni. Elhihetik, nem fognak csalódni. Isztria-félszeget dimbes-dombos vidéke gyönyörű. A félszigeten évszázadokkal ezelőtt kiépített városok és községek mindegyikét erődítményekkel, magas fallal vették körbe. A lakosok szinte kivétel nélkül dombok tetejére építkeztek, hogy megvédjék tulajdonukat. A csodálatos városkák, apró faluk többsége máig teljesen épségben maradt, nagyrészt már csak az idősebbek maradtak itt, a fiatalok munka után elköltöztek a nagyobb városokba, turistaközpontokba. A települések csodálatos nyugalmat, romantikus hangulatot kínálnak azoknak, akik már megelégelték a tengerparti zsivajt. Motovun A félszigeten 136 erődített község van, egy részük már régen romokban hever, akadnak viszont olyanok, amelyek Krisztus előtt 1000 óta lakottak. Az utazást a vidék egyik leggyönyörűbb városkájában, Motovunban kezdjük. A város fényképét sokan ismerik, hiszen mára a félsziget egyik jelképévé vált, viszont már kevesebben vannak azok, akik el is látogattak ide. Érdemes korán indulni, ugyanis déltől olyan tikkasztó hőség uralkodik a környéken, hogy alig fognak bírni felmászni a dombtetőre. A városhoz egy szerpentines út vezet, olyan igazi hajtűkanyarokkal. Közveden a város alatt 20 kunára lesz szükségük, a vállalkozó kedvű városlakók hivatalos parkolási díjat szednek. Csak ennek kifizetése Az erődített városok csodája után mehetnek be Motovunba, ahol aztán rájönnek, hogy parkoló nincs, tehát azért fizettek, hogy valahol az út mellett hagyják az autót, de közelebb a városhoz, mint azok, akik ingyen, de a domb alján parkoltak le. A város hangulata leginkább Selmecbányára emlékeztet. Gyönyörű épületek, hangulatos utcák, apró kis üzletek, kézművesek Látogatásomkor egy horvát produkció középkorban játszódó film jeleneteit forgatta a városkapunál, így aki be akart jumi, annak meg kellett várnia, míg a színészek megtévednek, s az operatőr leállítja a kamerát. Mint egy házkapura ragasztott plakáttól megtudtam, Motovun számos rendezvénynek, filmfesztiválnak ad otthont. Ha feltértek a dombtetőre, körbesétálhatnak az erődítményen, amely a városka legöregebb részét őrzi, s amelyet még a 1-3. században építettek. Csodálatos kilátás nyílik minden irányba. Az egyik ház kapujában egy idős bácsi farag szobrokat fából, mellette a napon egy lusta macska sütkérezik, a sarok mögött pedig két idős néni meséli egymásnak a helyi pletykákat. Ideális hangulat egy kis könnyű ebéd vagy kávé elfogyasztására, majd irány a következő városka. Időutazás Teljesen mindegy, hol fognak megállni, melyik falut fogják kiválasztani, egy biztos, a kisebb településeken olyan érzésük lesz, mintha időutazáson vennének részt. Akadnak például olyan községek is, amelyekben alig találnak 20 lakosnál többet. Hum faluban például pontosan 17 ember él, az egész település két utcából áll. Amibe viszont beleszerettem, az Draguí falucska, a isztriai félsziget kellős közepén. A város előtt parkoltam le, de az első háznál ücsörgő bácsi már messziről integetett sétabotjával, mintha régi ismerősét látta volna. Mikor odaértem hozzá, megkérdezte, honnan vagyok, majd mosolygott s mutatta, hogy sétáljak csak nyugodtan, amerre kedvem tartja, mert Draguéban szívesen lámák. Képzeljék el, milyen az abszolút nyugalom és csend. Az egész falu csak egy egyenes utcából áll. A központi téren cserepekben virágzó virágok, egy apró kis étterem, amelyhez mint kiderült, apartman is tartozik két szobával. Meglepődésemre, a faluban legalább 5-6 apartmant találok, így szezon előtt persze még nem foglaltak. A kávézó pincérnője mondja, hogy főleg olasz, francia vendégeik vannak. Közülük is csak azok, akik nem üvöltöznek, csak nyugalomra, csendre vágynak. A faluba évről évre több turista érkezik, egy-két éjszakát tölt itt, innen utazza be a félszigetet, este pedig teljes nyugalomban pihenhet. Kár, hogy el kell búcsúznom, s nem maradhatok tovább. Vissza a valóságba S mint mindennek, az időutazásnak is nagyon gyorsan vége. 170 kanyar, szerpentines út és 80 kilométer után egy másik meglepően kellemes városba értem, Abbáziába (Opatija). Aki először látogat ide, az pillanatok alatt megérti, miért hívják ezt a várost horvát Monacó- nak. Teljesen különbözik a klasszikus tengerparti horvát városoktól, lépten-nyomon drága szállodák vannak, luxusboltok, igényes és drága éttermek, kávézók. Abbázia is hosszú múltra tekint vissza. Egy bencés kolostor után kapta nevét, amelyet a 14. században építettek az akkori kis falu kellős közepén. A kolostor helyén 1506-tól Szent Jakab (Sv. Jakov) temploma áll. Az első szállodát 1845-ben nyitották meg a városban, a gyönyörű kerttel körbevett Vila Angiolina máig a város egyik legszebb épületei közé tartozik. Abbázia közkedveltsége igazán csak azután ugrott meg, miután 1884-ben megnyitották az Ausztriából Rijekába vezető vasútvonalat, ahonnan villamossal lehetett pár perc alatt eljutni Abbáziába. 1907-re aztán Karslbad (Karlovy Vary) után a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett. Több neves személyiség, köztük I. Ferenc József is megfordult itt. Fennkölt hangulatát a város máig megőrizte, legnagyobb előnye, hogy teljesen más, mint a többi horvát település. Aki jobb minőségű szállodában szeretne pihenni, annak épp itt érdemes szétnéznie. HAT HELY, AMIT ISZTRIÁN ES KORNYÉKÉN LÁTNI KELL I Rovinj A félsziget nyugati oldalán található ez a csodálatos, dombra épült városka. Néhány szállodája a közeli szigeteken található, s mivel csak hajóval lehet odajutni, a szállás árát tartalmazza a félóránként a szálloda, a kikötő és a városközpont között ingázó hajóút, amit korládan mennyiségben kihasználhatnak. A város egyébként mai arcát Velence védnöksége alatt nyerte el, minek köszönhetően igazi középkori hangulatban találja magát az odautazó. ■ Új Szó-tipp: A város utcáin csodálatos műalkotásokat vásárolhatnak. Festményektől rézkarcokon át egészen agyagszobrokig, vagy fából faragott figurákig. Ezek közül érdemes válogatni, ugyanis többségük igazi értéket képvisel, így aztán az ember nem sajnál mélyebbre nyúlni a pénztárcájába, ez a portéka ugyanis jóval drágább, mint a giccses, turistáknak gyártott szuvenírek. 2 Brijuni Rovinj városától pár kilométerre nyugatra található a Brijuni nemzeti park. A szigetre tilos autóval behajtani, így az odalátogatóknak Fažana község őrzött parkolójában kell hagyni autójukat. A szigeten két szálloda és néhány apartman-villa található. Ha itt szeremének szállást foglalni, a nemzeti park hivatalos honlapján keresztül kell érdeklődni a szabad szobák iránt. A szigetcsoport egyébként 1983 óta nemzeti park, viszont csak kettő látogatható — Véli Brijuni és Mali Brijuni. A nagyobbik sziget érdekessége, hogy egy részén szafaripark van. Tito államfő utasítására számos egzotikus állatot telepítettek a szigetre, például zebrákat vagy néhány antilopfajt. ■ Új Szó-tipp: Kölcsönözzenek kerékpárt. Szép időben ideális körülményeket kínál a sziget kerekezésre, s nem kizárt, piknikezésüket zebrák fogják figyelni. Cres Az Adria legnagyobb szigete Isztria félszigetétől mindössze 30 percnyi kompút- ra van. Partszakasza eléri a 250 kilométert, így a strandolóknak van miből válogatniuk. Az 500-600 méter magas dombok pedig a túrázóknak, kerékpározóknak kínálnak ideális kikapcsolódást. A szigeten található a híres édesvízi Vrana-tó, de itt van a fakókeselyű kevés európai fészkelőhelyeinek egyike is. ■ Új Szó-tipp: Kevesen tudják, hogy a szomszédos Lošinj szigettel együtt Cres valamikor egyetlen szigetet alkotott. A rómaiak választották ketté a szigetet, amikor kiásták az Osori-csatornát. Jelenleg a két sziget között egy kézzel nyitható, pontosabban elfordítható hidacskán lehet közlekedni, amit naponta mindig kétszer nyitnak meg 15 percre a csónakoknak, vitorlásoknak. A híd Osor városában található. 4 Lošinj Az aránylag keskeny sziget is rengeteg látnivalót kínál. Aki a mozgalmasabb, bulizós nyaralást szereti, annak ideális választás lehet Mali Lošinj városa, a nyugalomra vágyók inkább a szomszédos Véli Lošinj ban szálljanak meg. Olyan hoteleket is találnak a szigeten, amelyek medencéiben fűtött tengervíz van, ez főként azoknak lehet érdekes opció, akik a szezon előtt érkeznek, amikor még nem olyan meleg a víz. Véli Lošinj egyébként csodálatos városka, apró kikötőjében több igazán jó éttermet találnak. ■ Új Szó-tipp: A nyári szezon alatt több kompjárat indul Mali Lošinjból, így akinek nincs kedve visszaautózni Cresre a porozinai komphoz, az innen is visszatérhet Isztriára, konkrétan Pula városába. Krk szigetére Cresről, Merag kikötőből tudnak eljutni. 5 Umag A városka közepén apró kis tér található, a házak közti szűk utcákon kijutnak a tengerparti éttermekhez, melyek napsütötte teraszain megebédelhetnek vagy vacsorázhatnak. Innen indul a tengerparti sétány, amely egészen a város szélén található szállodákig vezet. Ideális megálló lehet azoknak, akik Ausztrián és Szlovénián keresztül érkeznek Horvátországba, s az út után, a határátkelő mellett tölthetik az első éjszakát. A kevésbé figyelmes szemlélő is gyorsan észreveszi, hogy Umag főként a tenisz szerelmeseinek a városa, Horvátországban épp itt található a legtöbb nyitott és fedett teniszpálya. ■ Új Szó-tipp: A városközpontból a távolabbi szállodákig egy kis turistavonat közlekedik, amellyel 5 kunáért lerövidíthetik útjukat. Aki gyalog indul útnak, annak sem kell többórás meneteléstől tartania, a tengerparti sétányt 60 perc alatt bejárják. Pazin A város történelme a kilencedik századig nyúlik visz- sza, amikor az ott található 130 méteres sziklaszirt tetején egy erődítményt építettek Jelenleg a városka egyik oldalán 100 méter mély szakadék (Fojba) található, melynek alján csobog a Pazinéica patak. A két világháború között Pazin olasz fennhatóság alá tartozott, lakosainak többsége még most is olasz. Mai formáját a 16. században nyerte el, a pazini Kastel Isztria egyik legjobban megőrzött vára. Az évszázadok során több nemesi család is birtokolta, a Maeinhardt, a Habsburg vagy a Montecuccoli családok Pazin 1825-től 1861-ig lett először Isztria igazgatási központja, 1899-ben itt nyílt meg az első isztriai horvát gimnázium. ■ Új Szó-tipp: Jules Verne tette világszerte ismertté Pazin városát, Sándor Mátyás című regényének közismert várbörtönjelenete épp az itt található várban játszódik - egy okkal több a látogatásra.
