Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-16 / 112. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 16. Kultúra-hirdetés 9 Shane Black rendező sokszor paródiába illő fordulatokkal próbálja kiszolgálni a közönséget Meghackelni Hollywoodot Egy remek popcommozi (Képarchívum) AVasember 3 megmutatja, miképp kell működnie egy blockbustemek. A szabályok ugyan sosem változnak, de ebben a műfajban úgyis minden az arányokon múlik. A sorozat harmadik felvonása nem tökéletes film, de valamivel több annál, amit a műfajtól elvárhatunk. HORVÁTH GERGŐ Bár a Vasember 3 ugyanabban az üstben főtt, mint unalomig ismert társai, mégis kiemelkedik az egynyári popcommo- zikközül. Hollywood egyértelműen ráállt a sötét tónusokra, a komolykodó, de valójában pehelysúlyú narratívákra. Az egész Vasember franchise - de a rendező, Shane Balek a harmadik résszel végképp - elhatárolódik ettől a tendenciától, és sokszor már- már paródiába illő fordulatokkal próbálja kiszolgálni a közönséget, úgy, hogy közben mégsem a trendnek megfelelő koncepcióval dolgozik. Ennyivel azért nem lehet meghackelni a nyugati film fellegvárát, de kezdetnek éppen megteszi. Nem meglepő ez Blacktől, a Halálos fegyver, Az utolsó cserkész, az Utánunk a tűzözön és a Durr durr és csók írójától (ez utóbbit rendezte is). A Durr durr és csók amellett, hogy minden idők egyik legjobb vígjátéka, Robert Downey Jr. számára is nagy jelentőségű volt, mert a színész általa vissza tudott térni az élvonalba. A rendező és főszereplője akkor alaposan megismerte egymást, és ennek sokat köszönhet a Vasember 3 is. Amikor kiderült, hogy Shane Black veszi át Jón Favreautól a stafétabotot, csak az volt kérdés, mennyivel jobb filmet tud készíteni a kissé megfáradt második résztől. A rendező remek dialógusokat írt, halomszámra szórta a jobbnál -jobb utalásokat, ezek önmagukban is el tudnák vinni a filmet. Az akciójelenetek is frissebbek lettek. Tony Stark a harmadik felvonásra ugyan kissé megváltozott, de Robert Downey Jr. a régi, a franchise pedig a rendezőcserével kapott egy alapos vérfrissítést. A 2008-as első rész meglepő és lendületes mozi volt, ami a képregényfanoktól a kritikusokig mindenkinek felnyitotta a szemét, hogy van ebben a műfajban a látvánnyal agyonvizezett CGl-trozszülötteken kívül is potenciál, és jól megférnek egymás mellett a remek színészek, az életképes forgatókönyv, a humor és a speciális effektek. Egyszóval: működtek az arányok. A 2010-es második rész már kevésbé volt üdítő, de a drog- és alkoholbotrányai után másodvirágzását élő Robert Downey Jr. annyira magára talált a szerepben, hogy mimikájával és a szájába adott poénokkal meggyőzte a mozizókat. Szinte napra pontosan egy éve pedig megérkezett a Bosszúállók, melynek hatalmas sikerében a már bejáratott franchise színeiben visszatért Tony Stark alaposan kivette a részét. FILMKOCKA Vasember 3 ■ Eredeti cím: Iron Man 3 ■ Színes amerikai-kínai sci-fl, 109 perc, 2013 ■ Rendező: Shane Black ■ Operatőr: John Toll ■ Szereplők: Robert Downey Jr., Guy Pearce, Gwyneth Paltrow, Ben Kingsley, Don Cheadle A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. A Vasember 3 története nagyjából ezek után kezdődik. Túl vagyunk a New York-i eseményeken, melyek láthatóan megviselték a multimilliomos playboyt és emberbarátot, aki poszttraumás stresszben szenved, és küzd az időnként rátörő pánikrohamokkal. A Vasember azon kevés franchise egyike, amelyben a keresztbeutalásoknak és a Marvei univerzum egymásba fonódó szálainak köszönhetően lehet beszélni jellemfejlődésről. Végre egy főhős, aki lehet akármekkora macsó, az események hatnak rá és megváltoztatják. Persze nem kell ezt túlragozni, a film sem teszi, a lényeg, hogy van egy jól látható ív, amely összekötni a négy filmet, és az egész ettől válik élővé. Tony Stark a harmadik felvonásban emberibb, mint valaha, és most először van komolyabb tétje az eseményeknek. Azzal, hogy Pepper Potts (Gwyneth Paltrow) életére megy ki a játék, Stark már személyesen is érintett, és ez újfajta viszonyulást kíván. Minden szuperhős életében eljön a pont, amikor szerettei kerülnek veszélybe, de legtöbbször csak az erősebben összehúzott szemöldök jelzi ezt. Stark szerencsére máshogy kezeli az ügyet, és a szuperhős klisékből kifordult parodisztikus attitűddel nyomul előre. Egy mondatban visszatérve a történetre: az álmatlanságban szenvedő Tony Stark éjszakánként fejleszti a gépparkot, nem is nagyon érdekli őt a közel-keleti terrorista Mandarin (Ben Kingsley), egészen addig, amíg egyik akciójában meg nem sérül barátja és testőre Happy (Jon Favreau). Ekkor elszabadulnak az indulatok, bejön egy korábbi egyéjszakás kaland női résztvevője (Rebecca Hall) és egy megvárakoztatott sánta tudós (Guy Pearce). Ennyi jó színészt egyébként ritkán látni egy blockbusterben, de a Vasember 3 jól jelzi, hogy van értelme a tehetségre is költeni. Ami viszont kissé zavaró, az a főellenség(ek) motivációja. Ha valóban csak ennyi kellene ahhoz, hogy valaki „szupergonosszá” váljon, mindannyian találnánk magunknak egy neme- zist, és ez a világ nem lenne túl vidám hely. Hogy miért fontos ez? Mert a film egy pontján megemlítik Oszama bin Laden és Kadhafi nevét. Ennek a megfeleltetésnek aztán ellentmond az, hogy a Vasember 3 a korábbi filmekhez képest sokkal képre- gényszerűbb. A koherencia ezért itt-ott meginog, de ahogy ránehezedik a történetre Robert Downey Jr. jutalomjátéka, nem sok esélyünk marad arra, hogy ezt még a film alatt végig tudjuk gondolni. Mindent egybevetve a Vasember 3 remek popcommozi, tele van adrenalinnal, ütős párbeszéddel, humorral. Hibái ellenére is felért a blockbusterek csúcsára, és ehhez csak tisztességes és kreatív munka kellett. A város szülöttéről, Zenthe Ferencről kapta nevét a teátrum, amely a helyi tehetségekre fókuszál Új színház alakult Salgótarjánban ÖSSZEFOGLALÓ Jó hír a gömöri és nógrádi színházkedvelőknek, hogy Salgótarjánban megalakult a város szülöttéről elnevezett Zenthe Ferenc Színház. Az új teátrum az évtizedek óta befogadó színházként működő József Attila Művelődési és Konferencia Központban kapott helyet. Eddig Nógrád volt Magyar- ország egyetlen olyan megyéje, amelynek nem volt saját színháza. „Történelmi jelentőségű, hogy az ország gazdasági nehézségei ellenére egy olyan kis városban, mint Salgótarján, produkciós színház alakult. Célunk, hogy felkerüljünk Magyarország kulturális térképére. Mi nem celebekről, hanem a színházunkról és olyan tehetségeinkről szeretnénk híresek lenni, mint Zenthe Ferenc” - mondta Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere a színház budapesti bemutatkozásán, ahol a társulat Albert Camus: Félreértés című darabját, a huszadik századi egzisztencialista dráma egyik alapművét adta elő. Simon Lajos, a színház igazgatója elmondta, hogy az évi két-három, felnőtteknek szóló bemutató mellett gyermek- és ifjúsági előadások is szerepelnek a terveik között, a szerény anyagi körülmények ellenére. A színház ugyanis jelenleg csupán évi százmillió forintból gazdálkodik, amely töredéke a magyarországi kőszínházak éves költségvetésének. Sándor Zoltán művészeti vezető a gyerekdarabok mellett a komoly, nívós művek bemutatását tűzte ki célul, bízva abban, hogy mielőbb az egész térség befogadó színházává teszi az intézményt. A nógrádi színház- és városvezetés elsősorban a helyi tehetségeket kívánja foglalkoztatni, legyen szó színészekről, dramaturgokról, rendezőkről vagy szerzőkről. Céljuk, hogy a megye legtávolabbi pontjáról is becsábítsák a színházba a kultú- raszerető embereket, (k) PENGE A női test igazsága „Minden nő materialista” - gondolja Rubin Szilárd Szélvert porták című regényének főhőse, Zoltán. „A férfi plasz- ticitása helyett csupa negatívum. Mocsári televény az öle, zsír- meg tej-halmaz egész romlandó teste” - fejtegeti a szereplő. Kalmár György könyve pontosan ennek a tapasztalatnak az ellenkezőjéről szól: a női test és az igazság viszonyáról, és mindezt metaforikus, trópus- és toposztörténeti síkon vizsgálja. A metaforarendszerek egyrészt a szó szoros értelemében vett igazság-kapcsolat mentén érvényesülnek (e tekintetben Chauser Canterbury mesék című művének egy részlete, a Bath-i asszonyság meséje kerül előtérbe, melyet a gender szemléletű irodalomtudósok oly sokat elemeztek), másrészt kiemelt helyet kap az esztétizált boldogtalanság vagy a vágy tárgyának áthelyeződései is (itt John Donne lesz a kulcsfigura). A Sade márkiról szóló fejezet különösen erős: Kalmár a metafizika, a pszichoanalízis felől olvas, s többek közt arra a frappáns következtetésre jut, hogy „a nyugati metafizika leírható a szűzhártya metafizikájaként, a hűmen által megteremtett határ (avagy közöt- tiség) alkotta kettős (kint/ bent) rend világaként”. S hogy a filozófia nemisége mikérit ragadható meg, azt nem árulom el. Kalmár a vágyat diszkurzív produktumnak tekinti, és eltekint esszenciális lényegétől. Ez a divatos megközelítés láthatóan felszabadítólag hat rá, így az angol reneszánsz test, a vágy elemzett tárgya hol vallási tárgyként, hol gyarmatosított objektumként je- lenhetmeg. Roland Barthes A szöveg öröme című mérföldkőnek számító értekezése külön fejezetet kap: az érzékeny elemzés számos haszonnal jár, azok számára mindenképp, akik nem olvasnak franciául. A Derrida fátylai című fejezet a megismerés és a nemiség viszonyát nyomozza, s ha Kalmár szövegei nem is jutnak mindig nyugvópontra, jótékony provokációjuk mégis megnyugtató. A toposzok narratívájának időbeli beágyazottsága és a jelentéstulajdonító munka közti feszültség a legtöbbször nem okoz kisülést, ami nagy szó, hiszen a középkortól a huszadik század 1970-es éveiig átlátni egy problémát hatalmas eltökéltségre vall. Kalmár biztonságosan mozog ezen az óriásterepen, ami önmagában véve is nagy szó. (Kalmár György: ,A női test igazsága”. Esettanulmányok a női test és az igazság figuratív kapcsolatának történetéből Chau- certől Derridáig, Kalligram, Pozsony, 2011.) Értékelés: «#>#>#<00 Alapítványt hozott létre az Omega Budapest. Fiatal zenészek felkarolása, rászoruló művészek támogatása, az Omega nemzetközi tapasztalatainak átadása és a magyar rockzene történetét felölelő Omega Múzeum létrehozása a célja az Omega Közéleti Alapítványnak, amelynek megalakulását tegnap jelentették be. Benkő László billentyűs elmondta: azért döntöttek az alapítvány létrehozása mellett, mert úgy érzik, kötelességük a következő zenészgenerációknak segíteni. (MTI) fi t i i í szó C semegének számító falatok bodzából 2Ž B Szemnek, szájnak ingere!
