Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-15 / 111. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 15. Közélet 3 A legtöbb ember, a lakosság 58 százaléka a munkanélküliségtől tart, amit a betegségtől, az egészségi állapot romlásától való félelem követ Csak a lakosság 14%-a nem tart a jövőtől Pozsony. A szlovákiai la­kosság legnagyobb része a munkanélküliségtől tart, a túlnyomó többség pedig pesszimista, derül ki a GfK közvélemény­kutató intézet áprilisi felméréséből. Az ered­ményekből leszűrhető az is, hogy a pénz boldogít. LAJOS P. JÁNOS Szlovákiában többségben vannak a pesszimista és az ag­godalmas fogyasztók, jelentet­te ki Csenged László, a GfK csehországi és szlovákiai fo­gyasztói panelének igazgatója. „Ennek ellenére vannak közöt­tünk optimisták is, akik nem­csak hogy bíznak a szebb jövő­ben, hanem képesek takaré­koskodni is, és kisebbek a fé­lelmeik a munkanélküliségtől is” - jelentette ki Csenged. Igaz, az optimisták aránya mindössze 14%, viszont az igazgató szerint ők azok, akik a gyorsan forgó áruk piacát fej­lesztik. A munkanélküliség a mumus A legtöbb ember, a lakosság 58 százaléka a munkanélküli­ségtől tart, amit a betegségtől, JAVUL A PÉNZÜGYI HELYZETE A KŐVETKEZŐ EGY EVBEN? TART A MUNKANÉLKÜLISÉGTŐL? Optimisták Aggódók Pesszimisták Szlovákia H Javul [U Nem változik d Romlik » Forrás: GfK Shopper&Consumer Trends, 2013. május, adatok százalékban _________________ A ggódók Pesszimisták □ Inkább nem Szlovákia Nem Grafikon: U) SZÓ az egészségi állapot romlásától való félelem követ 52%-os szinttel. A harmadik helyen a rossz anyagi helyzet áll 33,3 százalékos szinttel az árak nö­vekedése előtt, ettől a lakosság 22,3%-a tart. A 13 pontos listát a háború­tól való félelem, a biztonság féltése zárja 4,3%-kal, miköz­ben a politikusoktól, a politika negatív hatásaitól 11,6%-nyian félnek. „Az emberek érzéke­nyen reagálnak az árak emel­kedésére is, a megkérdezettek 90 százaléka állította, hogy ér­zékenyebb az áremelkedésre, mint egy évvel korábban” - tá­jékoztatott Csenged. - Az árak változását csak a lakosság 10 százaléka nem érzékeli.” A csehek optimistábbak Szlovákia közel hasonló ál­lapotokat mutat az optimiz- mus/pesszimizmus tekinteté­ben, mint Csehország, habár a csehek között kicsit több az op­timista. „A jövővel kapcsolatos elvárások, a várható anyagi és gazdasági helyzet, a megtaka­rítások alakulása és a munka- nélküliségre vonatkozó elkép­zelések tekintetében optimis­tákra, aggódókra és pesszimis­tákra oszthatjuk a lakosságot, miközben a legnagyobb cso­portot az aggódók teszik ki 44 százalékkal” - mondta a GfK fogyasztói panelének igazgató­ja. A legsötétebben a pesszimis­ták látják a jövőt, ők teszik ki a lakosság 42%-át. Csehországban az optimis­ták a szlovákiainál 4 százalék- ponttal többen vannak, vagyis a lakosság 18%-a bízik a jövő­ben, az aggodalmasok aránya 6 százalékponttal magasabb, miközben a pesszimisták 10 százalékpontnyival keveseb­ben vannak. A pénz boldogít Az optimisták aránya tekin­tetében is elmondható, hogy az ország keleti irányba lejt: a leg­több derülátó Pozsony és Nagyszombat megyében él. Keleten kivételnek számít Kassa, mint ahogyan Csenged szerint általában a nagyváro­sokról elmondható, hogy ott él a legtöbb optimista, míg a ki­sebb településeken az országos átlagnál nagyobb arányú a pesszimizmus. A felmérés szoros kapcsola­tot mutat az optimizmus erő­södése és a havi bevétel nagy­sága között. „Az optimista fo­gyasztók általában a nagyobb havi bevétellel rendelkező ház- tadásokban élnek” - jelentette ki Csenged. A legalacsonyabb a pesszimisták bevétele, az ag­godalmaskodók többsége pe­dig a közepes bevételű háztar­tásokban él. A pesszimizmus tartós Szlovákiában az utóbbi öt évben túlnyomórészt pesszi­mistán látta a jövőt a lakosság. 2009 első hónapjaiban volt a legrosszabb a helyzet, amikor mínusz 100 és plusz 100 közt terjedő skálán a mínusz 50-et közelítette a fogyasztói bizalmi index (CCI). Ez tartalmazza a gazdasági helyzetre, a várható megtakarításokra, a háztartá­sok várható anyagi helyzetére és a munkanélküliségre vonat­kozó várakozásokat. Ez az idei év első hónapjá­ban jobb volt -40 pontnál. Az utóbbi öt évben a lakosság 2010 tavaszán volt a „legopti­mistább”, amikor a CCI -20 pontnál is jobb értéket muta­tott, igaz, csak néhány hóna­pig. A 2010-es utáni második csúcs a Radičová-kormány bu­kásának idejére, vagyis 2011 novemberére-decembe- rére tehető, amikor a maihoz hasonló szinten, -40 ponton állt. Akkor viszont a lakosság­nak kisebb hányada, kevesebb, mint fele tadott a munkanélkü­liség emelkedésétől, és ennek gazdasági hatásától. Bármilyen okból szűnik is meg a munkaviszony, a munkaadónak mindig ki kell állítania a munkaviszony megszüntetését igazoló dokumentumot Jogsértés esetén az elbocsátott alkalmazott bírósághoz fordulhat Tegnap a besztercebányai Smrečina alkalmazottai tüntettek a cég bezárása ellen (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jobban kell védeni azokat az alkalmazottakat, akiknek cégét bezádák, fel­számolták, a munkaadó nem folyósított nekik béd, nem kap­tak felmondást, semmilyen hi­vatalos dokumentumot a mun­kaviszonyuk megszűnéséről - figyelmeztet Jana Dubovcová emberjogi biztos. Az ombudsman a problémá­ra már az előző évi tevékenysé­géről szóló jelentésében felhív­ta a figyelmet, melyet a közel­múltban a parlament lesöpöd az asztalról, s a politikusok a benne megfogalmazott ajánlá­sokat nem vették komolyan. Időközben azonban újabb cé­gek - a Twist Kft. és az EVG Kft. - kerültek nehéz helyzetbe. „Elfogadhatatlan, hogy egy jogállamban megismétlődhes­senek olyan helyzetek, hogy alkalmazónak és családjaik ke­rüljenek nehéz helyzetbe fele­lőtlen cégvezetők miatt” - ne­hezményezte az emberjogi biz­tos, aki szerint Kelet-Szlováki- ában fennáll a veszély, hogy további cégek mehetnek ha­sonló módon csődbe, s nem jogszerűen bontják fel a mun­kaviszonyt alkalmazottaikkal. A munkaviszony megszüntetése A munkatörvénykönyv ér­telmében két módon lehet meg­szüntetni a munkaviszonyt: kö­zös megegyezés alapján és fel­mondással. Az előbbi lehetősé­get bármikor lehet alkalmazni, még az ún. védelmi idő - példá­ul betegszabadság, anyasági vagy gyermekgondozási sza­badság - alatt is, hiszen a mun­kaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapszik. Fel­mondást adhat a munkaadó és az alkalmazott is. Az utóbbi bármikor és bármilyen okból, a konkrét ok feltüntetése nélkül egyaránt benyújthatja, a mun­kaadó azonban csak a törvény által meghatározott esetekben bocsáthat el valakit, és szándé­kát előre meg kell tárgyalnia az alkalmazottakkal, illetve azok képviselőivel, ellenkező eset­ben a felmondás érvénytelen. A munkaadó akkor bocsáthat el valakit, ha megszüntet vagy át­helyez más városba munkahe­lyet, a céget átszervezik, fölös­leges munkaerőről van szó, az alkalmazott egészségi állapota miatt képtelen elvégezni addigi munkáját, az alkalmazott saját hibájából nem képes teljesíteni kötelezedségeit, valaki rossz munkát végez, fegyelmi vétsé­get követett el. Felmondási idő és lelépő Há a kollektív szerződés vagy a cég valamilyen belső előírása nem szabályozza másképpen, a felmondási idő legalább 1 hónap. Legalább 2 hónap olyan alkalmazott ese­tében, aki 1-5 évig dolgozott, ha pedig hosszabb ideig volt a cégnél, a felmondási idő leg­alább 3 hónap. A felmondási idő a felmondólevél kézhez vé­telétől számított következő hónap első napjával kezdődik. A munkaadó köteles egyszeri rendkívüli anyagi támogatást - ún. lelépőt - adni az elbocsá­tott személyeknek. A munka­törvénykönyv szerint ez legke­vesebb az alkalmazott havi át­lagbérének a kétszerese, ha vi­szont olyan személyről van szó, aki legalább öt évig dol­gozott a cégnél, legalább 3 ha­vi átlagfizetésének megfelelő lelépőre jogosult. Ha az alkal­mazott nyújtja be a felmondá­sát, a munkaadó nem köteles lelépőt fizetni. A munkáltató indokolt esetben - súlyos fe­gyelmi vétség esetén - azonna­li hatállyal, felmondási idő nélkül is elküldheti alkalma­zottait, és a próbaidőben lévő személyektől is könnyen meg­szabadulhatnak. Igazolás a munkaviszonyról Bármilyen okból és körülmé­nyek között szűnik is meg a munkaviszony, a munkaadó­nak mindig ki kell állítania a munkaviszony megszüntetését igazoló dokumentumot, a cég­nél töltött időről és a havi fize­tésről szóló igazolásokat - ezek­re szükség lehet a munkaügyi hivatalban, később pedig a nyugdíj intézésekor is. A mun­kaadó nem köteles, de a távozó alkalmazott kérésére véle­ményt mondhat róla, ajánlást adhat az új munkaadó számára. Hogyan lehet védekezni? Ha egy cég törvénytelenül jár el - jogszerűtlen a felmon­dás, nem fizeti ki a bért, a lelé­pőt, nem ad igazolást a mun­kaviszony megszűnéséről, a ledolgozott évekről, napokról stb. -, az elbocsátott alkalma­zott védekezhet. Először is a cég vezetésétől kérheti a hibák eltávolítását, amennyiben erre nem megfelelően vagy egyálta­lán nem reagálnak, a Nemzeti Munkafelügyelethez vagy bíró­sághoz fordulhatnak, valamint az emberjogi biztostól is kér­hetnek segítséget, (sza) Ha egy cég tartósan nem fizet A homonnai Twist Kft. ellen május 6-án indult csődeljárás, azóta a cég volt alkalmazottai a Szociális Bizotsító homonnai kirendeltségében igényelhetnek segélyt a garanciaalapból a ki nem fizetett bérek pótlására. Ha a munkáltató nem működik együtt, azaz nem bocsátja egykori alkalmazottai rendelkezésére a segély elintézéséhez szükséges dokumen­tumokat, a biztosító megelőlegezi az összeget a rászorulók­nak. A Twist Kft. 2012 októberétől 2013 februárjáig több mint 64 ezer eurós tartozást halmozott fel a biztosítóval szemben, a cég képviselői ellen büntetőeljárást kezdeményeztek. A társa­ság 2012 végéig alkalmazottainak csak az átlagkeresetük 60 százalékát folyósította, 2013. január 1-jétől viszont teljesen leállították a bérek kifizetését, (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents