Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-07 / 105. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 7. Közélet 3 „Gyurcsány május 1-jei beszéde nem a korszakváltás iránti elkötelezettségét mutatta, számos olyan dolgot védett, amivel mi nem értünk egyet' Bajnai gesztusokat kért Ficótól (Somogyi Tibor felvétele) A kettős állampolgárság ügye és az ehhez kapcsolódó szavazati jog kérdése nagyon hosszú távra eldőlt a magyar politikában -véli Bajnai Gordon, aki pártja nevében garanciát ad arra, hogy jogot vissza nem vesznek. Pénteki szlovákiai turnéja során a volt magyar miniszterelnökkel beszélgettünk. MÓZES SZABOLCS Még bízik abban, hogy miniszterelnök-jelölt lesz? Október 23-a óta azon dolgozom, hogy zavarjuk el az Orbán-Simicska rezsimet, amely kilátástalanná tette a jövőt magyarok milliói számára. És utána jó kormányzást valósítsunk meg. Még nagyon messze van az a kérdés, hogy kinek kell vezetnie az ellenzéket. Annak, aki a legtöbb választót tudja megszólítani, integrálni, aki nemcsak győzni képes, de arra is, hogy utána jól kormányozzon. De, gondolom, munkál önben ilyen ambíció. Természetesen. Azért tértem vissza októberben a politikába, mert szeretném megváltoztatni Magyarországot. Ha úgy alakul, hogy az ellenzéki szövetség engem kér fel erre a feladatra, akkor el fogom vállalni. Tavaly ősszel azzal a céllal alapított mozgalmat, majd pártot, hogy leváltsa az Orbán- kormányt és alternatívát nyújtson a csalódott, ám az ellenzékből is kiábrándult választóknak. Ehhez képest az Együtt 2014 támogatottsága egy ideje stagnál, friss felmérések szerint pedig a kormányváltást kívánó, ám az ellenzéki palettáról választani nem tudók jelentős része továbbra sem tudna kire szavazni. Hol történhetett a hiba? Hadd vitatkozzak az elemzésével! Másfél hónapja alakítottuk a pártot, amely most kezdte el a társadalomban tudatosítani, hogy létezik. A napokban indult az óriásplakát-kampány. Csupán 7 héttel az alapítás után 600 ezer szavazót mérnek az Együtt 2014 mögött - úgy, hogy a másik nagy ellenzéki erő, az MSZP támogatottsága ugyanott van, ahol az elmúlt 3 évben folyamatosan. Ez két dolgot jelent. Egy: az Együtt-PM nem az MSZP-től vett el szavazatokat. Kettő: a formálódó ellenzéki összefogásba egyelőre csak mi tudunk újabb választókat bevonni. De tény, hogy ősszel, amikor mozgalomként megalapították az Együtt 2014-et, sokkal többet mértek önöknek. Akkor is elmondtam, hogy egy mérés nem mérés. Ráadásul az összefogás iránti vágyat tükrözte az a nagyon sok szavazat, de abban nagyon sokféle, már meglévő elkötelezett, pl. szocialista párti voksoló is benne volt. Bajnai Cordon Most viszont világosan látszik, hogy az MSZP stabilizálódott 1-1,5 millió szavazó között, mi ehhez 600 ezer többletszavazó támogatásával rendelkezünk. Minden mérés azt mutatja, hogy a legnagyobb növekedési képessége az Együtt 2014-PM pártszövetségnek van a bizonytalan szavazók körében. Márpedig a bizonytalanok száma rekordméretű. Akkor lesz ez több, ha megismernek minket, és világos garanciákat tudunk adni arra, hogy nemcsak kormányváltást, hanem korszak- váltást is akarunk. Tehát ha leváltjuk az Orbán-kormányt, de egyben garanciát is adunk arra, hogy nem térünk vissza a 2010 előtti időszak hibáihoz. Másfél hete részt vett az MSZP választmányának ülésén, ahol az együttműködésről egyeztettek. Már biztos a két párt közös indulása? Van egy vastörvénye a választási rendszernek, melyet a Fidesz-kormány az országra erőltetett. Csak akkor van esélyünk, ha minden egyes helyi jelölt közös jelölt, ha egy jelöltet tudunk állítani a Fidesszel szemben. Abban is megállapodtunk, hogy a két legerősebb ellenzéki erőnek, a 23 éves MSZP-nek és a két hónapos Együtt 2014-nek kell először megállapodnia egymással. Bizonyos értelemben éppen a Radičová-kormány kudarcából okulva szeretnénk elkerülni azt, hogy egy kezelhetetlenül sokszereplős tárgyalási folyamat nehezítse az összefogást. Ezt a „munkamenetet” állítólag azért találták ki, hogy ne kelljen egy asztalhoz ülnie Gyurcsány Ferenccel. Vele egyezzenek meg a szocialisták, aztán ön már csak velük ülne le. Az eredményes koalíciókötés és kormányzás logikája az, hogy minél kevesebb szereplő egyezzen meg. Megkérdezem másként. Az MSZP-vel megegyeztek. A napokban Gyurcsány is hangosan bejelentkezett, tárgyalásokat követelve. Sorra kerülő is? Ezt a kérdést akkor érdemes majd feltenni, ha túl vagyunk az MSZP-vel való részletes megegyezésen. Meggyőződésem, hogy csak akkor lesz kormányváltás, ha a korszakváltást is garantálni tudjuk. Ebből a szempontból Gyurcsány Ferenc május 1-jei beszéde nem a korszakváltás iránti elkötelezettségét mutatta, hiszen számos olyan dolgot védett, amivel mi nem értünk egyet. Ilyen pl. a 2004-es népszavazás eredménye vagy a 2006-os őszi események megítélése. Többször is említette a korszakváltást. Lehet korszakot váltani az MSZP-vel, melynek neve nemcsak az „elmúlt 8 évvel”, de az elmúlt 23 évvel is egybeforrott? Az MSZP az elmúlt két évben jelentős átalakuláson ment keresztül. Tárgyalásainkat úgy kívánjuk kezdeni, hogy először a korszakváltás elveiről egy közös nyilatkozatot fogadjunk el. Ők ebben nem látnak problémát. Azt szeretném, hogy a választók előtt tegyük világossá, mik azok a garantált vállalások, amivel biztosítékot adunk az új korszakra. Közös, írásban foglalt vállalások nélkül nem tudunk hitelesen a választók elé állni. Kormányt váltanának. Képzeljük el, hogy 2014 áprilisa van, önök megnyerik a választásokat. Ezután viszont kormányozni kell, négy évig. Mit tennének? Magyarország ma újra válságban van. Ez már nem az európai válság miatt van, ez már a saját házi gyártású válságunk, amit a Fidesz-kormány idézett elő. Rekordszinten van a munkanélküliség, rekordszinten van az államadósság, pedig ez az a két cél, amelyért a kormány meghirdette harcát. Mind a kettő növekszik, annak ellenére, hogy 3 millió ember nyugdíjpénzét ezért vették el, s bevezettek egy igazságtalan egykulcsos adót. Magyarország emellett súlyos társadalmi válságban is van. Szociális katasztrófa felé halad Magyarország szegényebbik része, élesen nyílik szét a társadalmi olló. A középosztályból rengetegen csúsznak vissza szegénysorba - ez a legveszélyesebb társadalmi folyamat, a 30-as években is ez volt a radikalizálódás alapja. Van Magyarországon egy alapvető bizalmi válság is - a polgárok nem bíznak a kormányban, a vállalkozók nem bíznak a kormányban, ezért nem ruháznak be, és becslések szerint közel 500 ezer ember hagyta el az országot, hogy külföldön keressen megélhetést. Ezért az új kormánynak a 2009-10-esnél is komplexebb gazdasági-társadalmi válságkezelést kell végrehajtania, aminek a bizalom és a kiszámíthatóság helyreállításával kell kezdődnie. Abban mindenki egyetért az ellenzékben, hogy mi a baj. Ám az országnak komoly gazdasági szerkezeti problémái vannak, amikhez 1990 óta kevesen mertek hozzányúlni. A kormányzás lényegi ügyeiben lenne egyetértés egy ilyen színes koalícióban? Ezért mondtam, hogy először a legerősebb szereplőknek kell megegyezniük, hogy a program ne legyen igen széttartó, mert akkor nem lehet kormányozni. Amit eddig tudunk egymás programjáról, az alapján nem látok feloldhatatlan ellentétet. A mi programunk egyik pillére a gazdasági növekedés újbóli beindítása, az egyensúly megtartása mellett, a társadalompolitikában pedig a szolidaritás helyreállítása, egy társadalmi szerződés megkötése a cél. Amikor azt kérdeztem, hogy lenne-e egyetértés a lényegi ügyekben, arra gondoltam, hogy pl. ha a nyugdíjakhoz akarnának nyúlni, valószínűleg az MSZP közbelépne, ha a rendőmyugdíja- kat akarnák rendbe tenni, akkor az Együtt 2014 egyik alapító szervezete szólna közbe stb. Nem fél az ilyen jellegű nehézségektől, melyek ellehetetlenítenék a reformok keresztülvitelét? Nem. Egyrészt ilyenjavaslataink nincsenek, nehogy félreérthető legyek, mert otthon mindig kiforgatják a szavainkat. Miniszterelnökként -egynehéz válság- időszakban kormányozva az országot - azt tanultam meg, hogy ha az ember praktikus problémákkal kerül szembe, akkor a szóba jöhető megoldások száma elég csekély. A józan ész alapú megoldásokból lehet választani. Nekem jó tapasztalataim vannak a 2009-10-es kormányból, ahol nehéz kérdéseket is meg tudtunk szolidárisán és méltányosanoldani. Térjünk át pénteki tárgyalásaira. Mielőtt a Hídba jött, Robert Ficóval találkozott. Miről beszélgettek? Régi kollegiális ismeretség köt össze minket. Többször találkoztunk már, legutóbb januárban Budapesten. Akkor azt kértem tőle, hogy segítsen a Se- lye Egyetem státuszának megőrzésében. Most megköszöntem neki, hogy ebben, úgy tűnik, ő is közbenjárt. Biztattam, hogy ha lehetősége van, akkor tegyen más fontos, szimbolikusan is fontos gesztusokat. ígért valamit vagy elhangzottak valami konkrétumok a találkozón? Nem. Szóba hoztam röviden a vasúti kétnyelvűség ügyét, amely eljárásban van, meglátjuk majd, hogyan alakul. Beszéltünk még a gazdasági együttműködés fontosságáról, illetve elemeztük az európai és a szlovákiai, illetve a magyar- országi válságkezelés tapasztalatait. Pozsonyban a Híddal tárgyalt. Kereste az MKP-t is? Kerestem, amikor az utat szerveztük. Küldtem egy levelet Berényi úrnak, hogy ide jövök, és szívesen találkoznék vele, hiszen még nem beszéltünk korábban. Ő ezt azzal utasította el, hogy érzése szerint Magyarországon belpolitikai kampány van, és nem akar ebben részt venni. Ami furcsa, hiszen a választások egy év múlva lesznek. Én fontosnak tartom azt, hogy a magyarságot legitim módon, érdemi támogatottsággal képviselő szervezetek mindegyikével kiegyensúlyozott kapcsolatot tartsunk fenn. Ezért is kezdeményeztem ezt a találkozót, és ilyen értelemben a szándékom az elutasítás után sem változott. 2010 óta bizonyos változások álltak be a magyar-magyar kapcsolatokban: kedvezményes honosítás, választójog a külhoniaknak. Ezen mit változtatnának, javítanának, ha kormányra kerülnének? írásos garanciát adtunk arra - nehogy bárkiben kétely legyen -, hogy azt gondoljuk, örülünk, hogy nyugvópontra került ez a magyarságot határon belül és túl is mélyen megosztó évtizedes kérdés. Garanciát adtunk arra, hogy jogot vissza nem veszünk. A kettős állampolgárság kérdése és az ehhez kapcsolódó szavazati jog kérdése eldőlt a magyar politikában, nagyon hosszú távra. És milyen új impulzusokat adnának? Új korszakot kell kezdeni a magyar nemzetpolitikában. Az első és legfontosabb elv, hogy azokat a szervezeteket kell támogatni, olyan arányban, akiket, amüyen arányban támogatnak a határon túl élő nemzettársaink. Ma a belpolitikai megosztottságot, érdekeket exportálja a kormány külföldre, ezért osztja meg a romániai magyarok képviseletét. Sikertelenül, de mégis fájdalmasan fájó veszteségekkel. Szlovákiában míg a Hídnak van 150 ezer magyar nemzetiségű szavazója, addig a párttal való kapcsolatot elutasítja, az MKP-val pedig kizárólagosságra törekszik. Ez káros az itt élő magyaroknak. Az itt működő legitim, támogatott szervezetek által megfogalmazott célokat kellene támogatnia a mindenkori kormánynak. Semmit róluk nélkülük. Általában óvnám a pártpolitika önérdekétől a határon túli magyarok ügyét. Külhoni nemzettársaink ügye olyan ügy, ami nemzeti konszenzuson kell, hogy alapuljon.
