Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-03 / 77. szám, szerda
18 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com Dollármilliomos lett a 17 éves brit csodagyerek 30 millió egy alkalmazásért ÖSSZEFOGLALÓ A digitális bennszülötteknek is nevezett nemzedék a munkaidőben folytatott személyes kommunikációra egyfajta jogként tekint (Képarchívum) Az ezredfordulós generáció tagjai saját eszközt használnak a munkában, amelyet maguk fizetnek Munkahelyen is facebookoznánk NickD’Aloisio, egy 17 éves brit csodagyerek egyik napról a másikra milliárdos lett. Az évek óta súlyos gondokkal küzdő Yahoo az általa fejlesztett alkalmazást annyira ígéretesnek találta, hogy a hírolvasó szoftverért közel 30 millió dollárt fizetett. D’Aloisio nem a semmiből jött, a történet sokkal árnyaltabb. A fiatal tehetség már egyáltalán nem ismeretlen a technológia és a vállalkozások világában. A programozást jórészt autodidaktaként elsajátító D’Aloisio első szoftverét 12 évesen alkotta meg, a szóban forgó iPho- ne-alkalmazást, a Summlyt pedig két évvel ezelőtt, 15 évesen írta. A programra befektetők is felfigyeltek, és két fajsúlyos támogatója is akadt: egy hongkongi milliárdos kockázatitő- ke-befektető társasága, valamint a Zynga két neves szakembere állt mögé. A Summly önmagában is nagy siker volt: az alkalmazásboltból a múlt heti kivonásáig közel egymilliószor töltötték le, a középiskolás fiú 250 online tartalom- szolgáltatóval kötött szerződést, és Londonban tíz embernek adott munkát vállalkozása. A Yahoo képviselője azt nyilatkozta, azért vásárolták meg az alkalmazást, mivel létszükséglet, hogy szerephez jussanak az okostelefonos tartalomszolgáltatás piacán, és D’Aloisio szoftvere egy olyan elegáns, gyors és egyszerű módszert kínál a hírek közötti tallózásra, hogy igen nagy fantáziát láttakbenne. A diák most kivett hat hónap fizetés nélküli szabadságot, vagyis nem jár iskolába, magántanuló, ugyanis csatlakozott a Yahoo londoni képviseletéhez, és arra szánja idejét, hogy egyrészt a Summlyt integrálják a vevő rendszerébe, másrészt továbbfejlesszék az alkalmazást. A fiú családja nem szegény (apja az energiaiparban dolgozik pénzügyi területen, anyja ügyvéd), talán ezért is mondta, hogy nem a pénz izgatja, hanem a kihívás - jelenleg csak egy új számítógépet és egy pár új Nike-t akar. (IT) A millenniumi nemzedék tagjai a munkaidő alatt előszeretettel használják személyes telefonjaikat és egyéb mobileszközeiket, illetve munkahelyi számítógépükön is folytatnak személyes kommunikációt, erre egyfajta jogként tekintenek - állapította meg az Ericsson ConsumerLab legújabb kutatási eredménye. ÖSSZEFOGLALÓ Az ezredfordulós nemzedék nemsokára többségben lesz a munkaerőpiacon, így jelentős hatással lesz majd munkavégzés jövőbeni módjára, ezért kiemelten fontos e generáció hozzáállásának és viselkedésmintáinak megismerése. Az Ericsson ConsumerLab legújabb kutatásában az Egyesült Államokban a 22-29 év közötti, ezredfordulós nemzedék már dolgozó tagjait vizsgálta, a felsőfokú végzettséggel rendelkező, ambiciózus, előre tekintő, magukat a jövő vezetőiként látó fiatalokra összpontosítva. Ennek a csoportnak a neve: „Super Millennials”. A digitális bennszülötteknek is nevezett nemzedék a munkaidőben folytatott személyes kommunikációra egyfajta jogként tekint. Munkahelyükön jellemzően naponta többször is fellépnek a Facebookra, hogy leellenőrizzék ottani forgalmukat, chatszobákat is látogatnak, szöveges üzeneteket küldenek és fogadnak a személyes mobileszközeiken. Többségük arról számol be, hogy a munkaidejük alatt személyes feladatokat is elvégeznek. „A millenniumi nemzedék másképpen dolgozik, mint a korábbi generációk, eltérő igényei vannak a kommunikációs eszközökkel és általánosságban a munkahelyi élettel kapcsolatban,” véli Ann-Char- lotte Kombiad, a Consumer Insights vezető tanácsadója. ,A munkaadóknak át kell gondolniuk a munkahelyi feszültség esetleges forrásait, hogy folyamatosan biztosítsák a fiatalok elkötelezettségét és motiváltságát. Rendkívül fontos számukra a személyes szolgáltatásaikhoz való hozzáférés engedélyezése a munkahelyi eszközökön és a magukkal hozott személyes mobileszközökön egyaránt.” A mobiltelefonok esetében elmondhatjuk, hogy az ezredfordulós generáció tagjainak közel fele saját eszközt használ a munkában, amelyet saját maga fizet. Tehát a saját telefonjuk munkával kapcsolatos használatát is ők fizetik. Ugyanakkor 23 százalékuknak a mobütelefont (többnyire okostelefont) egészében a munkáltató fizeti. Ez a szám előreláthatólag emelkedni fog a jövőben, ahogy a munkáltatók ráébrednek, hogy müyen előnyökkel járhat ez. Á munkaadó által fizetett telefonhoz az az elvárás is kapcsolódhat, hogy a munkavállaló a megszokott munkaidőn kívül is rendelkezésre álljon a munkával kapcsolatos kérdések kezelésére. Charlotte Karlberg, a Consumer Insights másik szakértője szerint: „Az ezredfordulós nemzedék nem feltétlenül értékeli a nonstop rendelkezésre állásra vonatkozó elvárást, mivel ez szöges ellentétben áll a munkahelyi és magánélet elválasztására való erőteljes törekvésükkel. Még ha helyénvalónak is találják a munkahelyen folytatott magánéletet, nem feltétlenül engedik meg, hogy a munka belépjen a magánéletükbe - ez a generáció fontosnak tartja a munka és a magánélet közötti egyensúlyt.” A millenniumi nemzedéket inkább az eredményorientált hozzáállás jellemzi, és nem hajlandóak túlórázni pusztán azért, hogy fenntartsák a kemény munka látszatát. Számukra a munkával való elégedettség egyik fő tényezője a laza, rugalmas munkakörnyezet. Az ezt felismerő és támogatni tudó vállalatoknak nagyobb esélyük van rá, hogy boldogabb és termelékenyebb fiatalokkal vegyék körül magukat. Mindez azt is jelenti, hogy nincs kifejezetten ideális vállalat e fiatalok számára. Azonban egyes szervezetek - amelyekről a jelentés úttörő vállalatként tesz említést - sikeresebben alkalmazkodtak az ezredforduló nemzedékének igényeihez. „Napjainkban úgy tűnik, hogy a vállalatok nem használják ki kellőképpen az ezredfordulós generáció különleges tehetségét, különösen a technológia és a kooperáció terén - mondja Kornblad. - Ezen változtatni kell, mivel ez a nemzedék számos olyan képességgel rendelkezik, amely szükséges a jelenlegi és jövőbeni munkakörnyezetben egyaránt.” (hvg) D'Aloisio. Nem a pénz izgatja, hanem a kihívás - jelenleg csak egy új számítógépet és egy pár új Nike-t akar. (Képarchívum) A távközlési multikat arra készteti, hogy „méltányos" áron nyújtsanak hozzáférést a fizikai közeghez vagy infrastruktúra-elemekhez Olcsóbb vezetékes internetet akar, ezért árat emelne az EU HWSW-HÍR A beruházási költségek csökkentése, a vezetékes széles sávú hálózat fejlesztése érdekében egységes európai szabályozást kíván bevezetni a helyhez kötött fizikai infrastruktúra megosztására és/vagy átengedésére az Európai Unió. A határozattal azonban akár ellentétes hatást is kiválthat a Bizottság. Az Európai Bizottság múlt héten kedden ismertette azt a rendelettervezetet, melynek elsődleges célja, hogy lefaragja a vezetékes széles sávú hálózatok kiépítésének költségét. Az EU szerint a javaslat nagyjából 40-60 milliárd eurónyi megtakarítást jelenthet a szektornak, egyebek közt úgy, hogy a saját infrastruktúrával rendelkező, jellemzően nagyobb távközlési multikat arra készteti, hogy „méltányos” áron nyújtsanak hozzáférést a fizikai közeghez vagy infrastruktúra-elemekhez (pl. oszlopok, kábelcsatornák). A digitális portfolióért felelős biztos, Neelie Kroes által jegyzett rendelettervezet az építési munkálatok összehangolásában mutatkozó hiányosságokat is orvosolná, emellett az építési engedélyek tekintetében is transzparens, gyors és egyablakos ügyintézést kíván foganatosítani. Utóbbi célkitűzés ugyanakkor nem csak a vezetékes távközlési cégek számára jelenthet könnyebbséget, hanem a mobil- szolgáltatóknak is, mivel azok gyakran évekig várnak az új bázisállomások engedélyeztetési folyamatánaklezárására. Az új rendelettervezet ugyanakkor az alapvetően pozitív célok ellenére nem aratott osztatlan sikert több tagállami hírközlési hatóságnál sem. A 27 tagállam szakhatóságainak vezetőit tömörítő BEREC (Body of European Regulators for Electronic Communications) szerint a rendelettervezettel a Bizottság olyan egységesített feltételekkel kívánja szabályozni a piacot, melyek meghatározása a tagállami hatóságok hatásköre kéne legyen a helyi viszonyok figyelembevételével. A rendelettervezet egyik legvitatottabb pontja a helyi hurok átengedésének árszabályozása, ahol az EU szerint havi 8 és 10 euró közt kellene meghúzni a végpontonkénti nagykereskedelmi árat. Az ebből származó bevételt a hagyományos telefonhálózattal, illetve a rá épülő xDSL-alapú intemeteléréssel rendelkező (inkumbens) szolgáltatók a gyorsabb vezetékes infrastruktúrák, így például az FTTx- és EuroDOCSIS-alapú, nagy sávszélességet biztosító hálózatok. fejlesztésére fordíthatnák. A BEREC ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a 8-10 eurós árszint jelenleg magasabb mint számos európai ország hatósága által megállapított hozzáférési díj - bizonyos piacokon számottevően. A helyi hurok átengedésére kötelezett szolgáltatók esetében a referenciaajánlat összege egyebek közt Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában és Magyarországon sem éri el ezt a szintet, míg többek közt Nagy- Britanniában, Finnországban, Luxemburgban és Írországban ennél lényegesen magasabbak a díjak. A szakhatóságokat összefogó szervezet kiadott álláspontja szokatlanul feszült légkörre utal a kérdés kapcsán. A BEREC által kiadott nyilatkozat kijelenti, „örvendetes lenne”, ha a Bizottság a végleges rendeletben a 8-10 eurós árszintet csak mint egyfajta iránymutatást kezelné, amitől a szakhatóságok lefelé és felfelé is eltérhetnek, ha ezt a helyzet indokolja. Szakértők szerint a BEREC megalakulása óta ez az első olyan vitás kérdés, melyben a helyi hírközlési hatóságok határozottan kiállnak a szuverenitásuk mellett, és az EU egységes piacszabályozási tervezetét bírálják.
