Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-26 / 97. szám, péntek
20 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com GUMÓSOK, TALAJTAKARÓK Felébrednek, feléledne!?, feltámadnak a szunnyadók, a visszafogottak és a holtnak hittek is Sziklakertbe valók A csillagvirág (Scilla) és a kockásliliom (Fritillaria) egyaránt hagyma, törékeny termetük talpfák és bokrok közt tűnik ki, s akkor mutatnak jól, ha sokan vannak A temye (Alyssum) a világ leghálásabb és legszívósabb sziklakerti növénye, rengeteg fajtája ismert. Egyetlen kis apró tövecske néhány év alatt vastag szőnyeggé növi ki magát Fehér sziklák, ti láttátok őt... Elsőként az pozsgások térnek magukhoz. Sötétzöldről világosra váltanak, megnyúlnak, kapaszkodnak, virágba borulnak, a méhek, hangyák és a kertész örömére (Kép: Kertészkedő) Ami a sziklakertben tavasszal első pillantásra szemet szúrhat, a felkopaszodása. Hogy bizonyos kedvenceinket hiába keressük: csak a hűlt helyüket látjuk. ÚJ SZÓ-HÍR Ha a tél végén minden elszáradt növényi részt, falevelet, bokordarabkát és letört gallyat eltakarítottunk, és a meglazult köveket meg a félrebillent talpfát is helyükre illesztettük, a hiányérzetet bizonyos kétség is növeli: ugye nem volt ez csalóka álom, hogy itt valahol, vagy ott valahol lennie kellett egy szártalan tárnicsnak (Gentiana acaulis). De nincsen. Na és a pozsgáslevelű dohánygyökér (Lewisia tweedyi) a darazsak ette cölöp elől, hol lehet? És eminnen ugyan hová lett a mirigyes madársóska (Oxalis adenophylla)? Csak valamiféle savanyúságérzet a gyomor tájékán, csak az ide-oda járó riadt, tanácstalan tekintet. Ok- szalisz, okszalisz, mondogatjuk, mintha hívogatnánk. Másrészt a sokévi tapasztalat valahol legbelül azt súgja, a jó idők beköszöntével a hűlt helyek is felmelegszenek: előbb a kövek, a kiálló szikladarabok, aztán a közük is. S akkor már tudni lehet, hogy minden rendben lesz idén is. A nap füzével és a kertészben emelkedő lázzal együtt megkerülnek a sziklakertiek is. Csak épp addig nem mutatkoztak, míg fáztak. A második pillantásra ezzel pontosan ellentétesen az szúr szemet, hogy más növények ugyanekkor mintha megker- gültek volna. Nemcsak kinőtték a nekik szánt teret: mélyen gyökerező, szívós területfoglaló hajlamuknak, inváziójuknak, agressziójuknak semmi sem szab határt. A parlagi macskatalp (Antennaria dioi- ca), a hegyi homokhúr (Arena- ria montana) és a pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummula- ria) például már rég nem csak a sziklakerten uralkodnak, hanem a budi előtti kövecses utacskára is rákanyarodtak. Még szerencse, hogy a merevlevelű kőtörőfű (Saxifraga api- culata) szélére télen a szél rásodort pár cserepet, így legalább ez nem buijánzott el. Apikuláta, apikuláta, hümmö- günk, jóval elégedettebben, mert már tudjuk, mi a teendő. Villa kell ide, nem is egy, egyszerre kettő. A sziklakerti növények tőosztása nevű munkafolyamatnak látunk neki. Két vasvillát egymásnak háttal az anyanövény közepébe szúrunk (ez így milyen durva leírva, de valóban csak leírva: az anyanövénynek kifejezetten a háta közepébe kell a villa), majd eltoljuk egymástól a villák nyelét. A fogak találkozásánál a csomó gyökérzete meglazul, s a csoport kettéválik. (Most jönne jól valaki, akinek az egyik felét odaadhatnánk, s aki persze cserében a maga tőosztásának egyik részét nekünk adná; igaz, újaknak nincs nagyon hely.) A kisebb-nagyobb leválasztott tövek az eredeti nagynak a tökéletes másai lesznek. S bár a legtöbb növényt nyugalmi időszakban bolygatjuk (osztjuk- szorozzuk), a sziklakerti szőnyegképzők esetében jobb a kora tavaszi tőosztás. Most a legerőteljesebb a fejlődésük, most érdemes őket ritkítani, szaporítani, áthelyezni: az átültetést nemcsak túlélik, meg is hálálják. Aztán, ha már a gyíkok is birtokba vették a sziklakertet, biztosak lehetünk benne, hamarosan itt a kopár, forrón perzselő nyár. (g) A gyöngyike (Muscari) is kishagymás, évelő liliomféle. Megél mindenütt, de a száraz, napos helyeket kedveli. Szent György-vi- rágnak is nevezik, mert György napján virágzik (Képek: Új Szó/Kertészkedő) Április végére, május elejére a kerti kártevők is támadásba lendülnek: sajnos, permetezni kell Csak a méreg van vele? Nem feltétlenül! TANÁCS Bizonyos betegségek ellen nehéz vegyszer nélkül harcolni. Egy-egy év némi szerencsével még megúszható, de ennek általában ára van: a következő évi termés bánhatja. Főként a gyümölcsösben és a szőlőben előforduló, rendszeresen visszatérő gombabetegségek ellen kénytelen az ember vegyi anyaggal permetezni. Kiskerti közösségében szinte kötelező is, hiszen a spórákat a szél szabadon viszi- hordja s terjeszti a kerítésen át: mai könnyelműségünk vagy felelőtlenségünk következményeivel maholnap a szomszédaink is szembesülni kénytelenek. A permetezés elmulasztása az időszaki bosszúságon és kártételen túl előbb-utóbb azt eredményezheti, hogy a gombaspórák számára eszményi áttelelőhe- lyet biztosítunk kertünkben, beveszik magukat a venyige és az ágak szerkezetébe és állandó betegségforrásokká válnak. A díszkertben vagy a zöldségesben könnyebb a helyzet, főként az apró szívogatókkal, mert köztes növényekkel, fűszernövényekkel, virágokkal számuk úgy-ahogy féken tartható. A veteményes kártevői ellen házilag készíthető párlatokkal, főzetekkel és levekkel is védekezhetünk, erre régóta az erjesztett csalánlé megfelelő hígítású kipermetezése a legalkalmasabb. Mostanság került forgalomba a Rock Effect nevű, biológiai védelmet nyújtó szer is, ez kifejezetten ajánlható levél-, moly- és pajzstetvek, valamint tripszek és takácsatkák ellen. Az indiai bükkfából nyert olaj vékony védőréteget képez a növény szárán és levelein, meggátolva a kártevők szívogató tevékenységét. Az első tetvek megjelenésekor érdemes bevetni (például rózsán), aztán paprikán, paradicsomon, uborkán, babon, de akár dísznövényeken is. Fontos, hogy a levelek alját is úgy szórjuk be vele, hogy egyenletes réteg képződjék rajtuk. Évente ötször használható, elsőként nagy hígításban, a továbbiakban erősebb töménységben. Addig nyújt védelmet, míg a finom réteget az eső le nem mossa. Idősebb ribizli- és egresbokrok esetében is tanácsos kipróbálni, sót téli lemosó permet helyett csonthéjas és almatermésű gyümölcsfákon is hatásos. Ami még ennél is fontosabb: semmire sem ártalmas, védőöltözet nélkül is permetezhetünk vele. Jó tanács: a Rock Effectet és biológiai társait sose abban az edényben keverjük és sose abból a permetezőből juttassuk ki, amelyben a vegyszeres permetet szoktuk. A legjobb, ha az olajat magát sem vegyszerek közt tároljuk. (r) Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA llnF^wl k ÄBKíTudás HKrí adó? E B5csárszW> linim bacsó... . Lšk í A tartalomból: • Ami foglalkoztat: Ön kivel bankói? Biztos, hogy jó lóra tett? • Kik azok a martini magyarok, akik hűen összejámak, hogy megmaradjanak? • Kézimunkázóknak szalagdíszes mellény • Világ: Malackodás Firenzében Micsoda VASÁRNAP!
