Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-26 / 97. szám, péntek

20 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com GUMÓSOK, TALAJTAKARÓK Felébrednek, feléledne!?, feltámadnak a szunnyadók, a visszafogottak és a holtnak hittek is Sziklakertbe valók A csillagvirág (Scilla) és a kockásliliom (Fritillaria) egyaránt hagyma, törékeny termetük talpfák és bokrok közt tűnik ki, s akkor mutatnak jól, ha sokan vannak A temye (Alyssum) a világ leghálásabb és legszívósabb sziklakerti növénye, rengeteg fajtája ismert. Egyetlen kis apró tövecske né­hány év alatt vastag szőnyeggé növi ki magát Fehér sziklák, ti láttátok őt... Elsőként az pozsgások térnek magukhoz. Sötétzöldről világosra váltanak, megnyúlnak, kapaszkod­nak, virágba borulnak, a méhek, hangyák és a kertész örömére (Kép: Kertészkedő) Ami a sziklakertben ta­vasszal első pillantásra szemet szúrhat, a felko­paszodása. Hogy bizo­nyos kedvenceinket hiá­ba keressük: csak a hűlt helyüket látjuk. ÚJ SZÓ-HÍR Ha a tél végén minden elszá­radt növényi részt, falevelet, bokordarabkát és letört gallyat eltakarítottunk, és a meglazult köveket meg a félrebillent talp­fát is helyükre illesztettük, a hiányérzetet bizonyos kétség is növeli: ugye nem volt ez csaló­ka álom, hogy itt valahol, vagy ott valahol lennie kellett egy szártalan tárnicsnak (Gentiana acaulis). De nincsen. Na és a pozsgáslevelű dohánygyökér (Lewisia tweedyi) a darazsak ette cölöp elől, hol lehet? És eminnen ugyan hová lett a mi­rigyes madársóska (Oxalis adenophylla)? Csak valamiféle savanyúságérzet a gyomor tá­jékán, csak az ide-oda járó ri­adt, tanácstalan tekintet. Ok- szalisz, okszalisz, mondogat­juk, mintha hívogatnánk. Másrészt a sokévi tapaszta­lat valahol legbelül azt súgja, a jó idők beköszöntével a hűlt he­lyek is felmelegszenek: előbb a kövek, a kiálló szikladarabok, aztán a közük is. S akkor már tudni lehet, hogy minden rendben lesz idén is. A nap fü­zével és a kertészben emelkedő lázzal együtt megkerülnek a sziklakertiek is. Csak épp addig nem mutatkoztak, míg fáztak. A második pillantásra ezzel pontosan ellentétesen az szúr szemet, hogy más növények ugyanekkor mintha megker- gültek volna. Nemcsak kinőt­ték a nekik szánt teret: mélyen gyökerező, szívós területfogla­ló hajlamuknak, inváziójuk­nak, agressziójuknak semmi sem szab határt. A parlagi macskatalp (Antennaria dioi- ca), a hegyi homokhúr (Arena- ria montana) és a pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummula- ria) például már rég nem csak a sziklakerten uralkodnak, ha­nem a budi előtti kövecses utacskára is rákanyarodtak. Még szerencse, hogy a merev­levelű kőtörőfű (Saxifraga api- culata) szélére télen a szél rá­sodort pár cserepet, így leg­alább ez nem buijánzott el. Apikuláta, apikuláta, hümmö- günk, jóval elégedettebben, mert már tudjuk, mi a teendő. Villa kell ide, nem is egy, egyszerre kettő. A sziklakerti növények tőosztása nevű mun­kafolyamatnak látunk neki. Két vasvillát egymásnak háttal az anyanövény közepébe szúrunk (ez így milyen durva leírva, de valóban csak leírva: az anya­növénynek kifejezetten a háta közepébe kell a villa), majd el­toljuk egymástól a villák nye­lét. A fogak találkozásánál a csomó gyökérzete meglazul, s a csoport kettéválik. (Most jönne jól valaki, akinek az egyik felét odaadhatnánk, s aki persze cserében a maga tőosztásának egyik részét nekünk adná; igaz, újaknak nincs nagyon hely.) A kisebb-nagyobb leválasz­tott tövek az eredeti nagynak a tökéletes másai lesznek. S bár a legtöbb növényt nyugalmi idő­szakban bolygatjuk (osztjuk- szorozzuk), a sziklakerti sző­nyegképzők esetében jobb a kora tavaszi tőosztás. Most a legerőteljesebb a fejlődésük, most érdemes őket ritkítani, szaporítani, áthelyezni: az át­ültetést nemcsak túlélik, meg is hálálják. Aztán, ha már a gyí­kok is birtokba vették a szikla­kertet, biztosak lehetünk ben­ne, hamarosan itt a kopár, for­rón perzselő nyár. (g) A gyöngyike (Muscari) is kishagymás, évelő liliomféle. Megél mindenütt, de a száraz, napos helyeket kedveli. Szent György-vi- rágnak is nevezik, mert György napján virágzik (Képek: Új Szó/Kertészkedő) Április végére, május elejére a kerti kártevők is támadásba lendülnek: sajnos, permetezni kell Csak a méreg van vele? Nem feltétlenül! TANÁCS Bizonyos betegségek ellen nehéz vegyszer nélkül harcolni. Egy-egy év némi szerencsével még megúszható, de ennek álta­lában ára van: a következő évi termés bánhatja. Főként a gyü­mölcsösben és a szőlőben elő­forduló, rendszeresen visszaté­rő gombabetegségek ellen kény­telen az ember vegyi anyaggal permetezni. Kiskerti közösségé­ben szinte kötelező is, hiszen a spórákat a szél szabadon viszi- hordja s terjeszti a kerítésen át: mai könnyelműségünk vagy fe­lelőtlenségünk következménye­ivel maholnap a szomszédaink is szembesülni kénytelenek. A permetezés elmulasztása az időszaki bosszúságon és kártéte­len túl előbb-utóbb azt eredmé­nyezheti, hogy a gombaspórák számára eszményi áttelelőhe- lyet biztosítunk kertünkben, be­veszik magukat a venyige és az ágak szerkezetébe és állandó be­tegségforrásokká válnak. A díszkertben vagy a zöldsé­gesben könnyebb a helyzet, fő­ként az apró szívogatókkal, mert köztes növényekkel, fűszernö­vényekkel, virágokkal számuk úgy-ahogy féken tartható. A ve­teményes kártevői ellen házilag készíthető párlatokkal, főzetek­kel és levekkel is védekezhe­tünk, erre régóta az erjesztett csalánlé megfelelő hígítású ki­permetezése a legalkalmasabb. Mostanság került forgalomba a Rock Effect nevű, biológiai vé­delmet nyújtó szer is, ez kifeje­zetten ajánlható levél-, moly- és pajzstetvek, valamint tripszek és takácsatkák ellen. Az indiai bükkfából nyert olaj vékony vé­dőréteget képez a növény szárán és levelein, meggátolva a kárte­vők szívogató tevékenységét. Az első tetvek megjelenésekor ér­demes bevetni (például rózsán), aztán paprikán, paradicsomon, uborkán, babon, de akár dísznö­vényeken is. Fontos, hogy a leve­lek alját is úgy szórjuk be vele, hogy egyenletes réteg képződ­jék rajtuk. Évente ötször hasz­nálható, elsőként nagy hígítás­ban, a továbbiakban erősebb töménységben. Addig nyújt vé­delmet, míg a finom réteget az eső le nem mossa. Idősebb ribizli- és egresbok­rok esetében is tanácsos kipró­bálni, sót téli lemosó permet he­lyett csonthéjas és almatermésű gyümölcsfákon is hatásos. Ami még ennél is fontosabb: semmi­re sem ártalmas, védőöltözet nélkül is permetezhetünk vele. Jó tanács: a Rock Effectet és bio­lógiai társait sose abban az edényben keverjük és sose abból a permetezőből juttassuk ki, amelyben a vegyszeres permetet szoktuk. A legjobb, ha az olajat magát sem vegyszerek közt tá­roljuk. (r) Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA llnF^wl k ÄBKíTudás HKrí adó? E B5csárszW> linim bacsó... . Lšk í A tartalomból: • Ami foglalkoztat: Ön kivel bankói? Biztos, hogy jó lóra tett? • Kik azok a martini magyarok, akik hűen összejámak, hogy megmaradjanak? • Kézimunkázóknak szalagdíszes mellény • Világ: Malackodás Firenzében Micsoda VASÁRNAP!

Next

/
Thumbnails
Contents