Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-26 / 97. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 26. Kultúra-hirdetés 13 Összefoglaló kötet jelent meg a kortárs építészeti irányzatokról egy fiatal műépítész tollából Az épületes látványról RÖVIDEN Christoph Waltz operát rendez Bécs. A kétszeres Oscar-díjas színész, Christoph Waltz, életében először rendez operát. A művész Richard Strauss Rózsalovag című művét rendezi Antwerpenben. Waltz, aki idén másodszor kapta meg a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscart a Django elszabadul című filmben nyújtott alakításáért, osztrák-német kettős állampolgár. A bécsi születésű, anyai ágon osztrák, apai ágon német színész magát egyértelműen és kizárólagosan osztráknak vallja, ugyanakkor volt olyan időszak az életében, amikor nem volt osztrák állampolgársága, csak német. Az osztrák állampolgárságot, minisztertanácsi rendelettel az első Oscar-díja után kapta. (PÁI) Elhunyt a rockújságírás klasszikusa Budapest. Hatvankettedik életévében, hosszú betegség után elhunyt Sebők János, a magyar zenei újságírás egyik doyenje. Nemcsak cikkeket, hanem nemzetközi színvonalú könyveket is írt abban az időben, amikor a rockzene még mindig csak megtűrt műfaj volt tájainkon. A nyolcvanas évek elején kiadott precíz, alapos és informatív könyveit - A Beatles- től az Új Hullámig, Magya-rock I—II. - a zenerajongók pedig rongyosra olvasták. Sebők ezt a színvonalat a 2000-es években A rock története és A magyarock története című - Jávor- szky Béla Szilárddal közös - sorozatában is tudta tartani. A nemzetközi és magyar zenetörténeti áttekintésekből 2005 és 2008 között két-két kötet jelent meg, de a magyar sorozattal szemben a nemzetközi rock történetében Sebők csak a hetvenes évek végéig jutott el. A nyolcvanas években a Világ Ifjúsága rovatvezetője, később a Popcorn, a lOOxSzép, a Top Gun főszerkesztő-helyettese, 2000 és 2003 között a Zene.net és a She.hu portál főszerkesztője volt. Az utóbbi években rendszeresen publikált a Népszabadságban és a HVG-ben. (k) Színész, egyetemi oktató, színiigazgató Bálint András 70 éves Egy hiánypótló kötet megjelenéséről van szerencsénk beszámolni. Hazánkban magyar nyelven eddig még nem adtak ki könyvet a kortárs építészeti irányzatokról. Tudtommal szlovákul sem, de ez legyen a szlovák ajkúak baja. Egy fiatal, galántai származású műépítész és építészetkritikus, Václav Kinga laikusok számára is érthetően írta le, mit kell megfigyelnünk egy épületen. JUHÁSZ KATALIN A kötet címe meglehetősen minimalista: Építészet. Václav Kinga a vizuális kultúra iránt fogékony olvasóközönségre számít. Tisztában van azzal, hogy mi, átlagemberek keveset tudunk a huszadik századi és kortárs építészetről. Az iskolában - jobb esetben is - csak a korstílusokat tanították, de nem biztos, hogy ma is meg tudunk különböztetni egy reneszánsz és egy barokk templomot. A modemtől pedig idegenkedünk. Illetve - ami talán még rosszabb - szájtátva csodáljuk a hatásvadász, hivalkodó, ízléstelen épületeket. A lakóházak szintjén megjelent az úgynevezett „vállalkozói barokk”, városainkat ellepik a puccos üvegpaloták, mi pedig észre sem vesszük, mennyit csorbul a szépérzékünk, ha nap mint nap elhaladunk ezek mellett. Mert a terek tudat alatt is hatnak ránk. „Az építész feladata és felelőssége megfelelő módon dolgozni velük úgy, hogy közben ne csak a funkcionális, esztétikai, szerkezeti vagy anyagi szempontokat tartsa szem előtt, hanem a pszichológiai és társadalmi tényezőket is” - úja Václav Kinga a kötet előszavában, majd így folytatja: „Ezért is furcsa számomra, hogy komoly társadalmi jelentősége ellenére milyen keveset tudunk minőségi kritériumairól, értékrendjéről, alkotási folyamatairól. Külö- nössen érvényes ez a 20. század elejétől kezdve, pedig az akkor kialakult irányzatok közvetlen hatással voltak nemcsak mostani környezetünk alakulására, tehát arra, ami ma körülvesz bennünket és meghatározza mindennapjainkat, hanem arra is, ahogyan egy építészeti alkotásról egyáltalán gondolkodunk.” A szerző a fotókkal gazdagon illusztrált kötetben külön fejezetet szentel a modem szakrális építészetnek, az esztétikai kvalitásokat az egyszerű geometriai formákban, elemekben és színekben kereső minimalizmusnak, a korunk emberét „megcélzó” közösségi épületeknek, emlékműveknek, múzeumépületeknek, valamint a számítástechnika vívmányait használó digitális építészetnek. Konkrét épületeken mutatja be az egyes stílus- irányzatokat, szinte vezetve, terelgetve az olvasót, aki - miközben saját szemére is hagyatkozhat - elolvashatja, miért különleges, miért szép az, amit lát. Megismerkedhetünk néhány, világviszonylatban is kiemelkedő építész munkásságával, sőt olyan épületeikkel is, amelyek különböző okokból végül nem épültek meg. A dunaszerdahelyi Arthe Caféban tegnapelőtt rendezett könyvbemutatón ez a kérdés is szóba került - a megvalósíthatóság buktatói, a művész örök harca a mindent jobban tudó megrendelővel, a városkép alakításának esetlegessége, ü- letve következetessége, és persze a kelet-európai, ezen belül is főleg a hazai helyzet. A könyvet Gyenes Gábor képzőművész méltatta, a beszélgetést a szerzővel Molnár Norbert, lapunk főszerkesztője vezette. A bemutató hangulata nemcsak a viszonylag kevés érdeklődő miatt volt családias, hanem a „szakmázás”, az idegen kifejezések használatának tudatos mellőzése miatt is. Václav Kinga úgy válaszolt a kérdésekre, mint aki nem is a hosszú évek alatt felhalmozott tudásra, hanem mindenekelőtt saját érzelmeire és szubjektív ízlésére támaszkodik. Ez a szimpatikus hozzáállás pedig nemcsak a kérdezőből csalt elő „emberi” kérdéseket, hanem a közönségből is. Valahogy így kell(ene) népszerűsíteni a modem építészetet nyilvános fórumokon. Vajon létezik-e, kialakulhatott-e tipikus közép-európai építészeti stílus egy olyan régióban, amelybe az évszázadok alatt minden meghatározó újítás nyugatról érkezett? Mi jellemzi mai környezetünket, kik, hogyan, milyen szempontok alapján alakítják ki a tereket, ahol élünk? Miért nincs Pozsonyban mondjuk a bilbaói Guggenheim Múzeumhoz mérhető, vüághírű építészeti alkotás? Egyáltalán, melyek hazánk legérdekesebb épületei? Miért szaporodnak az ízléstelen objektumok? Megannyi kérdés elhangzott a könyvbemutatón, most csak ez utóbbira adott választ ismertethetem. Václav Kinga szerint a gazdasági válság, a befektetők kapzsisága, valamint rossz ízlése áll a dolog hátterében. Míg például nálunk a befektetők 40 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, Spanyolországban ez az arány csak tíz százalék. Pont ennyi hiányzik ahhoz, hogy nálunk is minőségi alkotások születhessenek. Václav Kinga szerint ebben a régióban inkább a kevésbé bombasztikus, visszafogottabb kategóriákban épülnek fontos alkotások. Ha lesz a könyvnek második része, abban már ezek is szerepelnek - ígéri a szerző. Mi pedig csak szurkolni tudunk, hogy legyen. És kifejezni elismerésünket a Lüium Áurum Kiadónak, amely felkarolta ezt az úttörő vállalkozást és megjelentette ezt a remek kötetet. MT1-HÍR Budapest. Ma ünnepli hetvenedik születésnapját Bálint András Kossuth-díjas színművész, a budapesti Radnóti Színház igazgatója. 1983 óta tanít a Színház- és Film- művészeti Főiskolán, 1985 óta színügazgató. 1997-ben ő nyerte meg az új Nemzeti Színház igazgatói tisztére kiút pályázatot, de egy évvel később, amikor kiderült, hogy az Erzsébet téren nem épül meg a Nemzeti Színház, lemondott. Még főiskolás korában választotta ki Szabó István rendező az Álmodozások kora (1964) egyik főszerepére. A rendezővel hosszú időre szóló együttműködés alakult ki, a Szabó első korszakában született filmek szinte mindegyikében feltűnt. Más filmrendezők is szívesen foglalkoztatták. Legutóbb Deák Krisztina alkotásában, az Aglajában (2012) láthatta a közönség egy cirkuszigazgató szerepében. Nagy sikert arattak előadóestjei Radnóti, Kosztolányi, Babits, Márai és Arany János műveiből. Legutóbbi irodalmi összeállítása az ember és a kutya viszonyáról szóló Úr és kutya, amelyben „partnere” a színpadon egy sárga labrador. (Képarchívum) Alapiskolák, figyelem! Ismét T* |j||i jifn 't a Új Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet 6. osztályos tanulók részére készül Téma: Lakóhelyem és régióm értékei II. rész A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartama alatt (2013. május 27. - június 21.) ingyen kapják. 5 '' ^ nevelés Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2013. április 30-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. ti) Slovnaft Jelentkezési adatok Téma: Polgári nevelés (6. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon: ............................................. E-mail: A programba bekapcsolódó tanulók száma:............................................... A tantárgyat oktató pedagógusok száma: BP131242 Václav Kinga a figyelem középpontjában (A szerző felvétele)
