Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-03 / 77. szám, szerda
16 Horgász - hirdetés ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com Sok horgász még a keszegféléket sem tudja megkülönböztetni egymástól, és vígan zsákmányolja a védett halat Összetéveszthető halfajok V. - Sügérfélék Bős, Mlynársky rad 250. (Szolgáltatások háza] tel.: D31/558 4329, mobil: 0905 326 062 Vásárát, Fő utca 111. [Szolgáltatások háza] tel.: 031/558 1723, mobil: 0917 335 653 Süllő (Stízostedion lucioperca) A süllőt sokan a folyók királynőjének is nevezik, talán a legkeresettebb és legértékesebb halunk. Állóvizekben és folyókban egyaránt elterjedt ragadozó. (A köznyelv gyakran megkülönbözteti a süllőt és a fogast, de különbség csak a konyhai felhasználásban Kősüllő • ■ (Fotók: Kanovits Gábor) A rovat támogatója a BtíšIakÉi Dunatőkés - Dunajský Klátov Hozzávalók 4 személyre 60 dkg busafiié 1 kisebb vöröshagyma 2 evőkanál fokhagymás Sungarden olaj 2 tojás 10 dkg liszt só, bors zsemlyemorzsa. Elkészítése A hal bőrét lehúzzuk, húsát szálkázzuk, majd ledaráljuk. A hagymát felaprítjuk, a halhoz adjuk, majd sóval, borssal ízesítjük. Ezután hozzáadjuk a tojást, a lisztet és a Sungarden olajat. A tűzálló tálat kiolajozzuk és meghintjük zsemlyemorzsával, beleöntjük a masszát, majd 200 fokon 15 percig vízfürdőben sütjük. Ajánlott köret: újhagymás-ret- kes saláta. horgászati es vadászati kellekek nősen kicsi korukban - bizony összetéveszthetők. A tapasztalt horgászok gond nélkül meg tudják különböztetni a két rokont, de azért említsük meg a legfontosabb elkülönítő bélyegeket: a kősüllő zömökebb testfelépítésű, az oldalán lévő sötét színű ha- rántsávokhatározottabbak, mint a süllőnél. A legszembetűnőbb különbség, hogy a süllő szájában a többi közül kiemelkedő, ún. kapófogak vagy ebfogak figyelhetők meg, a kősüllő ilyenekkel nem rendelkezik. További különbség, hogy a süllő szájszeglete a szem mögé is elér, a kósüllőé legfeljebb a szem középvonaláig. A Horgász melléklet legközelebb 2013. április 17-én jelenik meg. Ötleteiket, beszámolóikat a horgasz@ujszo.com címen oszthatják meg velünk. MPl 30011 Sokszor tapasztaljuk, hogy újsütetű horgászok a tavi pontyot sem képesek megkülönböztetni a nyurgától, a süllőt a kősüllőtől, a bodorkát a vörös szárnyú keszegtől, vagy a mámát a petényi mámától. Sorozatunkban útmutatót szeretnénk nyújtani, elsősorban kezdő sporttársainknak ISMERTETŐ A sügérfélék (Percidae) nem túl népes családjába két kedvenc halunk tartozik: a süllő és a kősüllő. ,kistestvérként’ ide soroljuk a csapósügért (Perea fluviatilis) és' a különlegességnek számító magyar bucót (Zingel zingel) is, de ugyancsak a családba tartoznak a védett és horgászati szempontból elhanyagolható durbincsok, nevezetesen a széles durbincs (Gymnocephalus balom), vágó durbincs (Gymnocephalus cer- nua), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser). Utóbbiak nem nőnek nagyra, és kevés horgász érdeklődésére tarthatnak számot. Velük ellentétben a csapósügér parádés élményekkel lepheti meg az embert, ennek dacára kevesen pecáznak kifejezetten sügérre, közülük is a finompergetők űzik őket leheletvékony bottal, körömnyi villantóval. Megjegyzendő, hogy a sügért nálunk nem védik sem méretkorlátozással, sem időszakos tilalommal, pedig megérdemelné, mert egyre kevesebb van belőle, és színpompás kis ragadozó. (Nem véletlen, hogy Magyarországon idén a sügért választották az év halának.) Az alábbiakban csak a süllővel és a kősüllővel foglalkozunk. Ennek oka egyszerű: a sügért és a magyar bucót aligha lehet összetéveszteni más hallal, míg a süllő (fagassüllő) és a kősüllő - külöBusaszuflé van közöttük; ugyanannak a fajnak kisebb, illetve nagyobb példányait fedik e nevek.) A folyók gyors folyású szakaszairól és a növényzettel erősen benőtt tavakból, holtágakból hiányzik. Kedveli az oxigénben gazdag, nem túlságosan áttetsző vizű helyeket. Ki- sebb-nagyobb csapatokban él az olyan vízszakaszokon, ahol kőhányások, bedőlt, elsüllyedt fák vagy más akadályok megfelelő búvóhelyet biztosítanak számára. Táplálékkeresés közben azonban gyakran elhagyja búvóhelyét, és a szabad, nyílt vízen vadá,* ír* szik. Néhány hónapos kortól élete végéig igazi ragadozó. Egyike a legnépszerűbb horgászhalaknak, fogására igen változatos módszereket alkalmaznak. Mivel rendkívül óvatos, bárhogyan is horgászunk rá, a finom, nehezen észrevehető készség összeállítása mindig fontosabb szempont, mint annak teherbírása. A fe- nekező, az úszós vagy a tapogató horgászatnál egyaránt viszonylag karcsú testű csalihalat kell használni (küsz, kínai razbóra, kisebb bodorka), mert a süllő torka szűkebb, mint pl. a csukáé. A fenekező és az úszós horgászatnál csak az élénken mozgó csalihallal van igazán esélyünk. Ha rabolni látjuk, az már fél siker, mert ott számíthatunk a kapására. A legsportosabb süllőhorgászati módszer természetesen a pergetés (voblerezés, gumi- halazás). Nagyon népszerű módszer a mártogatás, amely sokszor hatékonyabb, mint a fenekezés, vagy a pergetés, s nagy előnye, hogy nagy területeket horgászhatunk végig. A kapitális süllők tíz kiló fölöttire is megnőnek, de a leggyakrabban 1-3 kilós példányai kerülnek horogra. Nálunk március 15-től június 15-ig tilos a horgászata. Fogható mérete: 50 cm. Kősüllő (Stízostedion volgensis) Teste valamivel magasabb a süllőénél, és zömökebb. Feje is rövidebb és magasabb, homloka meredekebb ívű. Szája kisebb, szeme nagyobb, mint a süllőé. Színezete nagyjából megegyezik a süllőével, jellegzetes, kékesfekete haránt- sávok díszítik, amelyek száma általában 7-8. Környezetével szemben kevésbé igényes, a felmelegedő, oxigénben szegényebb vizekben is előfordul. A folyók felső, viszonylag gyors áramlású szakaszairól hiányzik. Élettere azonos víztérben is elkülönül a süllőétől. Ivarérettségét 3-4. életévében éri el, valamivel később ívik, mint fajrokona. Valószínűsítik, hogy a ragadozó életmódra később tér át, mint a süllő. Legeredményesebb fogása a késő esti, illetve a kora hajnali-reggeli órákban várható. A tisztuló vizet szereti a legjobban, még áradás előtt is fogható, de a zavaros áradásnál már nem táplálkozik. Az időjárás változásra is érzékeny, boron- gós, esős időben akár a déli órákban is lehet fogni. Horgászatának többféle módszere ismert. Legelterjedtebb módszere a csalihalas (küsz, pisze stb.) fenekezés. Sokan fogják halszelettel. Akadós területeken alkalmazzák az úszós módszert, melyet célszerű csónakból végezni. A szerelésnél nincs szükség acélelőkére. A süllőhorgászat során kifogott mennyiség azt mutatja, hogy 1-10 százaléka a fogassüllőének, így sok horgásznak mellékhalként sikerül zsákmányolnia. Fajtársánál sokkal kisebbre nő meg, Magyarországon például 3,2 kilogramm az országos rekord. Kősüllőt nálunk március 15-től június 15-ig tilos fogni. Fogható méret: 35 cm. (kk) Bindics Imre, a dunaszerdahelyi Villa Rosa főszakácsa
