Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-25 / 96. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 25. Iskola utca 17 Tudományos diákköri munkák seregszemléje a Comenius Egyetem magyar tanszékén A POSTA HOZTA A hófogolytól a szirénénekig A Comenius Egyetem Ma­gyar Nyelv és Irodalom Tanszéke idén is megren­dezte a tudományos diák­köri munkák hagyomá­nyos seregszemléjét. A szakmai megmérettetés döntőjében hét hallgató vett részt. CSEHYZOLTÁN A fődíjat Lovas Emőke nyerte el Nádas Péter drámáinak és szcenikus szövegeinek inter- mediális vizsgálatáról szóló dolgozatáért, mely a fotó, a fes­tészet és a zene, illetve a nádasi szöveguniverzum érzékeny kölcsönhatását térképezte fel. Lovas főként a képleírásokra, a fotografikus felismeréspillana­tokra, illetve a zenei struktúrák (beleértve az elhallgatást vagy a csöndet is) dinamikájára fi­gyelt, miközben Nádas Szirén­ének című rituális drámájának érzékeny olvasatát adta. Kiripolszky Michaela Havas szavak című dolgozata az idei márciusi katasztrofális hóhely­zet neologizmusait tette nyelvé­szeti vizsgálat tárgyává: a min­den ízében szellemes és alapos dolgozat a hófogoly, a hófogság, a hóválság, a hókáosz és a giga­dugó szavak lexikográfiai terhe­léspróbáját végezte el, miköz­ben a blogok és a sajtónyelv ér­zékenyviszonyára is kitért. A fődíjas Lovas Emőke (balról), a második helyezett Kiripolszky Michaela és a harmadik helyezett Czucz Enikő (Fotó: MNYIT) A harmadik helyezést Czucz Enikő Komlós Aladár-elemzése nyerte el, mely az alsósztregovai születésű költő és irodalomtör­ténész Nyugatban publikált ver­seit értelmezte. A „néma őrült” metaforáján keresztül a lírai én világ- és istenképe mellett a köl­temények bölcseleti hátterének feltárása került előtérbe. Kosár Katalin a Faludy György-recepció mintázataira összpontosított, az életlegenda és az esztétikum disszonanciá­ját vizsgálta. A bulvár és a ma­gas irodalom viszonyrendsze­rének mélyrétegeit feltárva amellett érvelt, hogy interjúi­ban maga a költő is inkább a le­gendaképzést támogatta nyi­latkozataival, mintsem szöve­geinek esztétikai előmenetelét. Takács Henrietta a női szte­reotípiákra fókuszált gender- nyelvészeti szempontból: egy blog bejegyzéseiben rendsze­rezte a nemi sztereotípiák nyel­vi megvalósulásait. Németh Pé­ter Amadé László szerelmi köl­tészetének retorikai elemzésé­vel kísérletezett: a rokokó költő szerelmi retorikájának a játékos dalstraktúrákba épülő gáláns kétértelműségek mellett van egy a vallásos költészet toposza­ival átitatott rétege is. Ladislav Jurányi, a levéltár tanszék hall­gatója egy csallóközi bűnügy szálait bogozgatta Roncsol László Kacsa, kacsa, boszorkány vagy című könyve és Bél Mátyás szövegei alapján. A hallgatók teljesítményéről joggal állapítható meg, hogy komoly tudományos remé­nyekre jogosítanak fel, s ez mintegy visszaigazolása is an­nak a munkának, mely a tan­szék kereteiben a szlovákiai magyar elitértelmiség kineve­lését célozta meg. Tóth Szilvia hiánypótló tanulmánykötete a probléma megelőzésével és terápiájával foglalkozik A tanulászavar pedagógiai megközelítése Fibi Sándor, Tóth Szilvia, Hrbácsek-Noszek Magdaléna és Balázs F. Attila, az AB-ART igazgatója a könyvbemutatón HRBÁCSEK-NOSZEKMAGDALÉNA Az AB-ART Könyvkiadó és a Vámbéry Polgári Társulás szer­vezésében április 16-án, Duna- szerdahelyen mutatták be Tóth Szilvia A tanulászavar pedagó­giai megközelítése c. könyvét. Sajnos egyre több gyerek szenved valamiféle tanulási zavartól és annak következmé­nyétől. Sokszor csak akkor jön rá a pedagógus vagy szülő, hogy nagy a baj, mikor már ké­ső. Tóth Szilvia tanulmánykö­tete a sokat vitatott tanulásza­varral küzdő tanulók problé­máival, a tanulási zavarok tü­neteivel, felismerésével, meg­előzésével és terápiájával fog­lalkozik elméleti és gyakorlati szempontból. Célja, hogy se­gítséget nyújtson a pedagógu­soknak a tanulási nehézségek minél korábbi felismerésében, melynek révén elkerülhető, il­letve csökkenthető a probléma súlyosbodása. A szerző két nagy részre osztja a munkát. Egyrészt hi­vatkozva a legújabb szakiro­dalmak elméletére a tanulási zavarok kategorizálását, diag­nosztikáját ismerteti. Részlete­sen kitér az egyes tanulási rendellenességek gyógypeda­gógiai, pszichológiai meghatá­rozásaira, típusaira, tüneteinek vázolására. A speciális írásbeli rendellenesség, a diszgráfia esetében ajánlja figyelembe venni a tanuló grafikai meg­nyilvánulását, az írás gyorsa­ságát, de a szakirodalom sze­rint nem hagyható figyelmen kívül a diagnosztizálás során a gyermekrajz sem. Amennyiben az Állami Mű­veltségi Program területeire ve­títjük le a rendellenességeket, a nyelv és kommunikáció művelt­ségterületet leginkább a disz­gráfia, diszortográfia, míg a matematika és az információk­kal való munka műveltség- területet a diszkalkúlia, a ma­tematikai képességek speciális rendellenességeinek egyes tí­pusai nehezíthetik meg. Keve­sebb szó esik néhány tanulási zavarról, pedig a szakemberek a legfrekventáltabban előforduló tanulási nehézségeken kívül felhívják a pedagógusok fi­gyelmét a diszpraxiára, a test és környezet kölcsönhatásának zavarára, mely ügyetlen moz­gást, bizonytalan koordinációt eredményezhet, esetenként gondot okozhat a jobb-bal olda­li irányítás. A művészet és kul­túra műveltségterületet legin­kább a diszmúzia, a zenei ké­pességek zavara és a diszpinxia, a speciális rajzolási rendelle­nességérinti. A gyakorlati rész a szakembe­rek csapatmunkáját emeli ki, melynek közös célja, hogy a gyermek kellő módon felzár­kózzon egészséges csoporttársa­ihoz. Ebben a csapatmunkában minden szakembernek megvan a saját feladata (pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, neurológus, pszichiáter), de nem hagyható ki a közös munka folyamatából a szülő sem. Hogyan ismerhető fel egy gyermekről, hogy tanulási zava­ra van? Hogyan segíthetünk? Hogyan készítsük el az indivi­duális műveltségi programot? Tóth Szilvia A TANULASZAVAR PEDAGÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE ABART Hogyan és mennyire vonjuk be a szülőket a korrekcióba? Csopor­tos vagy egyéni foglalkozásokat preferáljunk? - ezekre a kérdé­sekre is keresi a választ a tanul­mánykötet igazi hozadékát rejtő empirikus rész, ugyanis a korri­gálás, a fejlesztő anyagok kidol­gozásának jellemzője, hogy szempontokat kínál és gyakorla­ti anyagot nyújt, melyet az egyes fejlesztő foglalkozások során a mindennapi gyakorlatba emel­het beapedagógus. A tanulmánykötet hiánypót­ló a szlovákiai magyar pedagó­giai szakirodalomban. Iskola- igazgatóknak? speciális peda­gógiával foglalkozó szakembe­reknek, pszichológusoknak, pedagógusoknak és szülőknek egyaránt hasznos olvasmány­nak bizonyul. Tóth Szilvia: A tanulásza­var pedagógiai megközelíté­se. AB-ART, 2012. Médiasztár Kolozsvárról Az iskolaújságunk szerkesz­tősége havi rendszerességgel gyűlést tart, nem történt ez más­képp 2012 októberében sem. A megbeszélésre ellátogatott Butyka Anna tanárnő, aki értesí­tett minket egy szlovákiai ma­gyar nyelvű médiaversenyről. Nagyon megtetszett az ötlet, hi­szen olyan volt a téma, amit mindnyájanszeretünk: azújság- írás. Engem azért fogott meg, mert a sok fizika-, kémia-, ma­gyar- vagy egyéb verseny után, ez volt az első, ami nem közvet­lenül köthető egy iskolánkban tanított tantárgyhoz sem. Természetesen, már a kö­vetkező napokban elküldtük a kitöltött jelentkezési lapokat és nagy lelkesedéssel vártuk a le­velező forduló feladatait. Kicsit meglepődtem, amikor az első tételsor a kezembe került. Nem is számítottam a kapottak­hoz hasonló kreatív feladvá­nyokra (pl: írd meg a magyar nyelv 10 parancsolatát), de sok­kal jobban tetszett így, mint a már unalmassá vált, sablonos nyelvtani gyakorlatok. Akadtak természetesen olyanok is a há­rom forduló alatt, amelyek több fejtörést okoztak, de sikerült mindegyikkel megbirkózni. Az utolsó levelező forduló megoldásainak beküldése után nagy izgalommal vártuk az eredményeket. Kitörő öröm­mel fogadtuk a hírt, miszerint mindhárman, akik végigvezet­tük a levelező fordulókat, Ecsedy-Baumann Edina (11.H) Szabó-Péter Vivien (IX.R) és jómagam továbbjutottunk az élő döntőbe, amelyre a szlová­kiai Gútán került sor. Butyka Anna tanárnővel, a János Zsigmond Unitárius Kol­légiumban működő Médiakor vezetőjével és irányítótaná­runkkal utaztunk a verseny hely­színére. Kedden kora reggel in­dultunk a kolozsvári állomásról. Pesten találkoztunk a verseny egyik főszervezőjével (Cseri Icu tanárnő), majd Érsekújvárra ér­ve a szervezők (Bálint Katalin és Murányi György) már vártak, hogy elvigyenek Gútára. A ver­senyt meghirdető iskola magán- tulajdonban van, szakképzés fo­lyik benne. Még megérkezésünk estjén együtt vacsoráztunk a tu­lajdonos úrral, Szokol Dezsővel és feleségével. Megtudtunk né­hány érdekes dolgot az oktatási rendszerről, az iskoláról, de minden várakozásunkat felül­múlta szerda reggel az elénk tá­ruló iskola látványa. Az épület meg sem közelítette a számunk­ra „normálisnak” vélt kocka formát, tornyos külseje, bolt­íves, díszített folyosói, félkör alakú termei elkápráztattak. Megcsodáltunk minden díszített ajtóüveget, kiállított ékszert és ékszeres dobozt, és már kezdő­dött is averseny. Az eddigiekhez hasonlóan a döntő három fordulójában is kreativitást igénylő feladatokat kaptunk (pl. Petőfi Arany Laci­hoz című versének részletét ma­ximum 160 karakteres sms-vers- sé kellett átalakítani). Ebéd után meglátogattuk az iskola termeit. Bevezettek kicsit az ólomüveg­készítés csodálatos világába, megmutatták, hogyan készül egy tűzzománc házszám, lát­tunk tágas, vüágos, félkör alakú osztálytermeket. Megismertük kicsit a rendszabályzatot. Egy másik tanár elvitt minket a város egyik látványosságához, a vízi­malomhoz, amit valamikor a vá­roson átfolyó Kis-Duna hajtott meg. Itt van Európa leghosszabb fahídja, ami 86 méter és a város­kát köti össze a malommal. Másnap reggel vonatra száll­tunk és élményekkel gazdagon 12 órás vonatút után boldogan öleltük meg szüleinket, akik itthon vártak minket. Sok-sok szép élménnyel és egy harma­dik díjjal (Mátyás Eszter), va­lamint két dicsérttel (Ecsedy- Baumann Edina és Szabó Péter Vivien) tértünk haza. Számomra egészen különle­ges élmény volt, hiszen össze sem lehet hasonlítani az ottani gondolkodásmódot a hazaival, ahogy az embereket sem. Nagy szeretettel és érdeklődéssel fo­gadtak, a helyi sajtó is felfigyelt az ottlétünkre. TV-, illetve rá­dióriport is készült. A háziaktól iskolacímeres pólókat és más ajándékokat kaptunk. Mátyás Eszter, IX. R osztály A Kabóca áprilisi számának tartalmából Barnibusz meg a többiek LAP AJÁNLÓ A legkisebbek is sokat tehet­nek a természet védelméért, a környezet tisztaságáért. De mit és hogyan? Nem egy iskolában felmerül a kérdés ilyenkor, ápri­lisban a Föld napjának ünnepé­hez közeledve. Á Kabóca me­sékben, történetekben, de még a játékokban és feladatokban is ezt a kérdést járja most körül, ötletekkel bőven szolgálva köz­ben. Zágoni Balázs Barnibusz meséje például egy erdőbe ki­dobva rozsdásodó öreg buszról és kitatarozásának történetéről szól. A könyvajánló rovatban a szerző nagy sikerű Barni könyve című kötetéről többet is meg­tudhatnak az érdeklődők. A versoldalon Kirsi Kunnas finn költő egereivel szörfözhetnek az olvasók a szellemes, játékos nyelvi fordulatokkal teli versso­rokban Polgár Anikó és Csehy Zoltán segítségével. A legkíván­csibbak végül még a kertész- mesterség mibenléte felől is tá­jékozódhatnak az áprilisi Kabó­cában. (ka)

Next

/
Thumbnails
Contents