Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-23 / 94. szám, kedd

ÍÍT TOPLIGÁK FOCITIPP 2013. ÁPRILIS 23. www.ujszo.com Suárez kontra Ivanovics: itt még a labda meg­szerzése volt a cél. (Fotó: SITA/AP, Jon Super) LIVERPOOL FC Reina egyszer elbambult (majd­nem bevédte Luiz szabadrúgását), ez kihat a hatosára. Glen John­son a nagy talány: néha zseni­nek tűnik, néha lestrapált vidéki bekknek - most inkább utóbbi volt, három. Akárcsak Agger, aki szintén úgy mozgott, mint egy százéves nyugger. Hősünk Jamie Carragher, aki lassúságát azzal kompenzálta, hogy végig pörölt a bíróval. Carragher futballistaként már nulla, műemléki minőségében viszont hét pontot kap - falára firkálni, graffitizni szigorúan tilos! Vajon igazságtalanok vagyunk-e, ha kétballábasnak nevezzük Jósé Enriquét? Lássuk be: a béna Riise, sőt még a lakli Djimi Traoré is egy Maradona volt hozzá képest; kettő. Lucas Leiva is játszott? A, dehogy. A jegyzőkönyvben ott a neve, más­különben nulla! „Steven Gerrard is our Captain, / Steven Gerrard is a red, / Steven Gerrard plays for Liverpool, / a scouser born and bred...” A dal még a régi, pe­dig Gerrard lassan már a múlté: nosztalgiahat. Rossz helyezkedés, naiv gasszok, mafla játék - felisme­rik? O Jordan Henderson, ajándé­kozzuk meg egy erősen túlzó né­gyessel. Downing nyolcvan percig a pályán volt. Mit csinált? Jó kérdés. Már az elején elbóbiskolt a balszé­len, s mire magához tért, már jött is helyette Jonjo Shelvey, akkora lendülettel, hogy majdnem eltörte Oscar bokáját. Downing & Jonjo: mindkettő kettő. Mint egy megszeppent, félénk fi­úcska, riadtan figyelte a körülötte futkosó kékmezeseket. „Mit kere­sek én itt?” - tűnődött Coutinho 45 percen át, s a folytatásban is, immár a kispadon. Egy, max. más­fél. A helyére beálló Sturridge be­lecsapott a lecsóba, volt egy pazar ballábas lövése (kapufa!) meg egy szemfüles gólja, erős hetes. CHELSEA Ahogy Petr Čech az FA-kupa ne­gyeddöntőjének ismételt mérkő­zésén „hatodik érzékével” kivédte a manchesteri Chicharito fejesét, az a szezon legnagyobb kapusbra­vúrja volt; de dobogós mozdulat az is, ahogy vasárnap lábbal védett Gerrard közeli lövésénél. Nyolc! Azpilicueta? Akár a Popocatepetl: elftistölög magában, semmi extra, négy. Nem könnyű annak a hát­védnek, akit Suárez folyamatosan kóstolgat, pláne ha mindez szó szerint értendő, de üsse kő, gon­dolta Ivanovics (vö: „kutyahara­pást szőrivel”), és hozta megszo­kott hetesét. Nálunk mindig John Terry lesz a Chelsea középhátvédje („captain, leader, legend!“), ezért a Terry helyén primadonnáskodó, celebfrizurás David Luiznak csak gyönge, fals ötös jár. Bertrand volt az egyeden angol a Kékek kezdő­jében, ő helyettesíti Ashley Cole-t, nem egy nagy szám, de szorgalmá­ért póthatost kap. Mi kellene ahhoz, hogy Mikelből legyen az új Makelele? Nincs hely felsorolni. Nem pikkelünk Mikelre, de ez egy szánalmas hármas. A meccs hőse nálunk Ramires: labdát szerez, lót-fut, védekezik és támad, lazán kioszt néhány kötényt Jósé Enriquének: nyolc! Hazard úgy döntött, semmit nem mutat meg talentumából, talán még a négyes is túlzás. Mata jól kezdett, de a szünet után tompa lett és matt (hetesből így lett hat). Oscar nagy ígéret: kár, hogy a gólján kívül1 szinte nem is lépett. Torres, Torres... Olyan ismerősen cseng a név. Nem focista volt vala­mikor? Hogy vasárnap is játszott? Nem, ezt nem hiszem! Ő lett volna az a védőmaszkos, frusztrált csávó, aki lekönyökölte Carraghert? Eny- nyi maradt mára a nagyTorresből? Sic transit gloria Nando. SZÉGYENSAROK A kannibált a végére hagytuk: Luis Suáreznek hiába vannak zseniális megoldásai, hiába fejel gólt az utol­só másodpercben — biztosítva ez­zel a katarzis-élményt - , ha előtte (sport)emberhez méltadanul bele­harap Ivanovics karjába. Hányadik botránya is ez már? Nyolcadik? Tizedik? Suárez izgalmas csatár, szeret cselezni, gólveszélyes — csak éppen egy suttyó, egy alattomos, sunyi kis gengszter, egy bunkó pa­raszt, aki szégyent hoz a Liverpool­ra, a világ egyik legnagyobb múltú futballklubjára. Remélhetőleg ez volt az utolsó meccse liverpooli mezben. Gazdag József » Az értékelés szempontjai: 1 - NBl. 2 - Borzalmasan gyöno értékelhető teljesítrr. Majdnem bűncselekmc 3 - Aludt, néha felébredt. 4 - Kétballábas a srác, de legalább igyekezett. 5 - Norwich City, idegenben. (Becsületes futball, remegő térdekkel.) 6 - Norwich City, otthon. (Az utolsó leheletig.) 7 - Erre a gyerekre érdemes lesz odafigyelni. 8 - „Táncolj, Törő!" 9 - A tökéletes futball, s hozzá némi plusz: mesterhármas, esernyőcsel, győztes gól a 93. percben. (Mindhalálig rock'n'roll!) 10 - Überelhetetlen. Mint Puskás az Eintracht Frankfurt ellen. Egy karambol és más semmi így láttuk a Juventus-Milan (1-0) olasz rangadót. Osztályozókönyv. JUVENTUS Buffonnak alig akadt dolga, zselé nélkül sem kócolódott volna össze a haja ezen a rangadón. Barzagli képviseli a Juventus védelmében az eleganciát, ebben nem is volt hiba. Bonucci pár hónappal ezelőtt fegyveres rablót kergetett el egy torinói Ferrari-szalonból - most viszont még Pazzini is elnyomta a tizenhatoson belül. „Fagyos lett a szívem, kemény, mint a kő, mene­külj, amíg nem késő” - ez a blőd Omega-sor jut eszünkbe mindig Chielliniről, aki vasárnap támad­ni is próbált - kevés sikerrel. A Juve védőszekciójában mindenki­nek hatos jár. Folytassuk a svájci Lichtsteinerrel: pontos, megbízható, unalmas, hatos. Akárcsak Pogba (az első félidőben volt egy ollózós lövési kísérlete, alig ment mellé). Pirlo nálunk alapból nyolcasról indul, ehhez képest kegyelemnégyest kap; sajnos egyre gyakrabban idé­zi kései milánói arcát, megfáradt öregember, aki a sétapálcáját és a szemüvegét keresi a futballpálya forgatagában. Marchisio sem volt nála sokkal jobb, hiányzott belőle minden, ami miatt klasszisjátékos­nak tartják: szenvedély, energia, találékonyság — ötös. Kwadwo Asamoah egyszer kirúgta a labdát a stadionból, akkor figyeltünk fel rá először és utoljára (pedig a ti­zenegyest is ő hozta össze); jobban tenné, ha visszaköltözne Udinébe. A mezőny legjobbja Vidal volt, a santiagói fazonszabász. Nemcsak a villanyborotvával bánik magabiz­tosan, a pályán is pengés, a tizen­egyest pedig úgy vágta be a pipába, ahogy arra csak dél-amerikaiak ké­pesek. Nyolc pont. Mirko, Mirko, te viszont már megint csak szó­rakoztál! Lefordulós cselek (egy se jött be), löbbölt passzok (azok se), ökörködés, hülyéskedés! Az megy?! De mi így is sokkal jobban szeretünk, mint Matrit, ötös. Cse­reként beállt Padoin, Peluso és Quagliarella - összeadva 15 per­cet játszottak, anyu otthon örült. Örömünnep Torinóban a Milan elleni győzelem után, (Fotó: SITA/AP, Massimo Pinča) AC MILAN Abbiati is 15 percet játszott, és ezalatt volt egy nagyszerű védése. „Fiatalokat megszégyenítő refle­xek” - kezdtünk lelkendezni, csak­hogy Abbiati már nem fiatal, bele is sérült a mozdulatba. A helyére beállt Amelia méla unalomban töltötte az estét, egyszer karambo­lozott Asamoah-val, de arról sem ő tehetett (hatos). Hanem Abate, a Milan leggyengébb láncszeme; he- lyezkedési hibája miatt a Juventus büntetőhöz jutott, három. Mexes = Nesta, legalábbis vasárnap: kivá­ló helyezkedés, finom megoldások, lendületes labdakihozatalok, príma ritmusérzék (hetes). Zapata ina­sabb, szögletesebb, inkább erőből játszik, de ezúttal rendben volt, ha­tos. A guineai Constant meglepő­en kultúrált balbekk, csak támad­nia ne kelljen, mert akkor gondban van (hat). A Milan középpályáján egyértel­műen Montolivo volt a legjobb. A dolgát elvégezte, begyűjtötte, majd továbbította a labdákat, bár a hosz- szú indításai után a laszti rendre ki­repült a gyepről. Sosem lesz belőle Xavi, de még Pirlo se. O Montolivo, egy megbízható hatos, jobb napjain nyolcas. Boatenget kár erőltetni karmesterként, de hát ez Allegri mániája, tavaly, ha még emlékszik erre valaki, Emanuelsonnal kísérle­tezett ezen a poszton. Boateng szé­les mozdulatokkal cselez, kalimpál, művészi hajlamai nincsenek, ötös. Ambrosini? Jaj. Ő is öt. Minden tiszteletünk az övé, de azt kíván­juk, jövőre álljon össze Sionban a Gattuso, Ambrosini, Vanczák középpályássor! Robinhót is ideje lenne elengedni valami brazil szambacsapatba, ahol ő lenne a király. Ezt a meccset lát­ványosan szabotálta, alibizett, hár­mas. S mit mondjunk Pazziniről? Rosszabb volt, mint Balogh To­rony, az MTK és az FTC egykori centere; ilyen gyönge csatárjátékot a Milánban utoljára Javi Moreno produkált; kettes alá. El Shaarawyt viszont sajnáljuk, néha a jobbhát­véd posztjáig üldözte az ellenfele­ket, hogy labdaközeiben legyen. Az igyekezetért ötös. A cserék közül Muntari hozta a formáját, sarabolt (ötös), és hozta (milánói) formáját Bóján is: csetlett-bodott. Kiss Tibor Noé Suárez harapós kedvében volt Osztályoztuk a Liverpool-Chelsea (2-2) mérkőzés szereplőit, egytől tízig. Figyelem: a műfaj szubjektív!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents