Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-03 / 77. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com Az emberek vajon megtudják-e állapítani, hogy Dickens vagy Bulwer-Lytton regényét olvassák? Színházművészet - könyvbemutató Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMIT) könyvbemutatóra hívja a szép szó, illetve a színházművészet kedvelőit. Ma 18 órától mutatják be a Színházművészet (Szlovákiai magyar színészek arcképcsarnoka) című kiadványt. Kolár Péterrel, a könyv szerkesztőjével Nagy Erika, az SZMÍT titkára beszélget. A könyvbemutató helyszíne az Arthe Cafe, (k) 11. Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Fórum Kiállítások és előadások „Nagyszerű próza vagy sem?” ELŐZETES Kassa. Április 4-én, 5-én és 6-án tartják a II. Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Fórum rendezvényeit. Holnap 18.30-kor nyitják meg a TRANSCOM.net című kiállítást, melyen Gyenes Gábor, Mayer Éva, Pézman Andrea és Szőke Erika képzőművészek alkotásai láthatók. A kiállítást, mely április 30-ig tekinthető meg, Csanda Máté művészettörténész nyitja meg. Április 5-én 13 és 17 óra között a nagyközönség számára is nyitott szakmai műhelybeszélgetés lesz, melynek előadói: Bartusz György szobrászművész, a Kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara Szabad Kreativitás Műtermének alapítója és vezetője, Beke László művészettörténész, a Magyar Képző- művészeti Egyetem tanára, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa, Lőrincz Viktor művészet- történész, jogász (Ecole Pratique des Hautes Etudes, Párizs, Éötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest), Rónai Péter tanszékvezető, egyetemi tanár (Kassai Műszald Egyetem Művészeti Kar). A beszélgetést Csanda Máté vezeti. 18.30-kor nyitják meg Orosz István grafikusművész Az enyészpont kijelölése című kiállítását, mely április 30-ig tekinthető meg. Április 6-án 10 és 14 óra között szintén szakmai műhely- beszélgetés lesz (a nagyközönség számára is nyitott), melyen fiatal szellemiségű, kortárs képzőművészeti kezdeményezések, galériák, workshopok, irodalmi és képzőművészeti folyóiratok, valamint meghívott fiatal művészek mutatkoznak be. A beszélgetést Gyenes Gábor és Mayer Éva vezeti. A II. Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Fórum helyszíne a kassai Rovás Akadémia, Kmeť utca 34. (tb) Egyikük meghódította a vüágot, és minden idők egyik legjobb írójaként tartják számon, míg a másik a nevetséges és művészi értékektől mentes fikció szimbóluma lett. De különbséget tud- e tenni köztük bárki is? HORVÁTH GERGŐ Helmut Newton világhírű német-ausztrál fotográfus életművéből ad áttekintést a budapesti Szépművészeti Múzeum Helmut Newton 1920-2004 című, ma megnyíló kiállítása. Képünkön Matthias Harder, a berlini Helmut Newton Alapítvány vezető kurátora beszél a reklámfotós öt évtizedét felölelő akt-, divat- és reklám-fényképészeti munkásságát bemutató tárlat hátteréről. (Fotó: MTI) Egy új tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az embereknek fogalmuk sincs, vajon Charles Dickens remekművét vagy a világirodalom legrosszabb írójának tartott Edward Bulwer-Lytton regényét olvassák-e - számolt be a dailymail brit Importál. A kutatásba világszerte 9000 ember kapcsolódott be, akiknek az volt a feladatuk, hogy a két viktoriánus szerző műveiből kiválogatott két tucat idézet közül megállapítsák, melyikük művéből származnak. Az eredmény végül alulmúlta a kutatók várakozását, hiszen az átlagos pontszám 5,78 volt, ami azt jelenti, hogy a válaszok csupán 48 százaléka volt helyes. A válaszadók tulajdonképpen jobban teljesítettek volna, ha minden kérdés előtt egy érmét dobtak volna fel. A sznobizmus kiküszöbölése végett a kutatók különválasztották azon válaszadók eredményeit, akik Oxfordban, Cam- bridge-ben, a Harvardon vagy a Yale-en folytatják tanulmányaikat. Az eredmény a műveltségi elit körében is mindössze 50 százalékos volt. A tanulmány eredményeire reagálva Cyril Baldwin, a Rochester Pickwick Klub szervezője védelmébe vette Dickenst. „Rengeteg empátia, melegség és humor van Dickens prózájában. Szinte mindegyik mondata önmagában is megállja a helyét, nem terjengősek és nincs bennük mellébeszélés. Mindez hiányzik Bulwer-Lytton írásaiból.” Baldwin hozzátette: .Azóta sincs még egy olyan szerző, aki ilyen népszerűségnek örvendene. A karakterei azonnal felismerhetőek, így az olvasók mindig is képesek voltak - és ez manapság is igaz - kötődni hozzájuk. Műveinek szociális háttere meglehetősen radikális. A Charles Dickens leírásai hihetőek, mert ő valóban ott élt, látta és bejárta London utcáit. Rendkívül figyelemre méltó, hogy milyen éles szeme volt a részletekre.” A Kaliforniai Egyetem munkatársa, a szóban forgó kutatás vezetője, Mikhail Simkin azt állítja, hogy az egyik módja annak a kimutatására, hogy az emberek mennyire értékelik egy híres író prózáját, az, ha annak nevét eltávolítják a művéről. „Edward Bulwer-Lytton tiszteletére évente ellen-irodalmi pályázatot írnak ki. A pályázat győztese a »Legrosszabb regénykezdés« cím büszke birtokosa lesz. Lyt- tonnal szemben Charles Dickens minden idők egyik legjobb írója.” A verseny szervezője, Scott Rice professzor szerint Bulwer- Lytton munkája „sokat elárul az »igazán rossz« természetéről. Nehezen olvasható, a karakterek egydimenziósak, pszichológiailag érdektelenek.” Az 1803-ban - kilenc évvel Dickens előtt - dzsentri családban szüle-' tett Edward Bulwer a Cam- bridge-en végzett politológián, és egészen gyarmati államtitkári pozícióig jutott. Az írás volt a szenvedélye, majd olyannyira megszállottá vált, hogy végül a házassága is ráment. Bár regényei viszonylag népszerűek lettek, mégsem tudtak hosszan (Képarchívum tartó hírnevet garantálni számára. Vele szemben Dickens máig a legolvasottabb és legelismertebb viktoriánus író, történeteit az angol irodalom remekművei közt tartják számon. Az olyan regényekben, mint a Twist Oliver, A karácsonyi ének vagy az Örökösök, Dickens egy sor olyan élénk karaktert hozott létre, melyek méltán nőttek az olvasók szívéhez. Regényeiből azonban egyszersmind kiolvasható éleseszűsége és szociális érzékenysége, hiszen egyedülállóan dokumentálta az ipari forradalom idején a mélyszegénységben élők mindennapjait. De „meg tudja-e mondani bárki is a különbséget kettejük között?”- tette fel a kérdést a kutatásvezetője, Simkin. A „Nagyszerű próza vagy sem? címmel ellátott kérdőívet feltöltötték az internetre, világszerte lehetőséget adva ezzel az embereknek, hogy próbára tegyék magukat: vajon meg tud- ják-e mondani, melyik tizenkét részlet tartozik Dickenshez, és melyiküket írta Bulwer-Lytton. A szövegek egyik felét olyan klasszikus művekből válogatták ki, mint a Szép remények vagy a David Copperfield. Összesen 9461-en töltötték ki a tesztet, a 113 532 válasznak azonban csak kevesebb mint a fele volt helyes. A tanulmány szerint „a válaszadók egy Bul- wer-Lytton-idézetet 52 százalékban tulajdonítottak Dickens- nek, míg egy Dickens-idézetet csupán 48 százalékban tudtak beazonosítani.” A válaszadók IP címe alapján a kutatók le tudták szűkíteni, hogy hány tesztet töltöttek ki angol tanítási nyelvű egyetemeken. Az így különválasztott 602 ember némileg jobb eredményt ért el az átlagnál, de a kutatók szerint 5,76 pont még így is lehangoló teljesítmény. A legjobban - valamivel az átlag felett - az a 76 ember teljesített, akik a világ vezető egyetemein töltötték ki a kérdőívet. A tanulmány, mindent egybevetve, azt állapította meg, hogy a különbség az elit és az általános eredmény között statisztikailag nem szignifikáns. A kutatás eredménye számos kérdést vet fel. Egyrészt bizonytalan, hogy Bulwer-Lytton valóban a világirodalom legrosszabb írója-e, másrészt pedig a kutatók már eleve feltételezték, hogy Dickens egy zseni, értelemszerűen minden egyes mondatának zseniálisnak kell lennie. Ez a feltételezés azonban meglehetősen ingatag lábakon áll. A tanulmányt annak megjelenése óta többen is kritizálták. Többször felmerült érvként, hogy Dickens zsenialitása nem a prózájában, hanem a történetvezetésben, a karakteralkotásban és ábrázolásban mutatkozik meg leginkább. Még ha ez nem is így lenne, vajon tényleg elegendő néhány mondat ahhoz, hogy megállapítható legyen, ki jó szerző és ki nem? Megítélhető egy regény és annak szerzője pusztán bekezdésből? Már a feltételezés is nevetséges, de legalábbis erősen kétségbe vonható. De nézhetjük máshonnan is a kutatás eredményeit. Könnyen lehet, hogy a kísérlet épp az általunk feltett kérdésre válaszolt, és épp azt bizonyítja, hogy tizenkét, egymástól független bekezdés alapján valóban nem lehet, és nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Az mindenesetre ironikus, hogy Charles Dickenst és Bulwer-Lyt- tont mindössze néhány méterre temették el egymástól a west- minsteri apátságban. A huszonkettedik alkalommal megrendezésre kerülő zenei fesztivál az idén is sokszínű, nívós műsorral jelentkezik V Pavel Šporcl koncertje nyitja meg a Dunaszerdahelyi Zenei Napokat AJÁNLÓ Dunaszerdahely. Nem mindennapi élményt ígér Pavel Šporcl dunaszerdahelyi koncertje. A rendezvénysorozat sztárvendégeként holnap ő nyitja meg a XXII. Dunaszerdahelyi Zenei Napokat. A világjáró cseh hegedűvirtuózt korunk egyik legeredetibb muzsikusának tartják, aki Bach, Beethoven, Mozart és a többi nagy klasszikus műveit ugyanolyan ihletett- séggel adja elő, mint a rockvagy a cigányzenét. Ezúttal is egy cigányzene- karral, a Gipsy Way-jel lép fel (Művészeti Alapiskola, 18.00). Legutóbb Moszkvában aratott kirobbanó sikert azzal a műsorral, amelynek most Du- naszerdahelyen tapsolhat a közönség. Zenei látásmódjában nagyon közel áll Šporclhoz a budapesti Four Bones Quartet, amely április 11-én (Művészeti Alapiskola, 18.00) Gereben Zita énekessel és a Jazz Combo trióval (zongora, nagybőgő, dob) lép fel. A 2002-ben alakult magyar harsonanégyes is arról ismert, hogy nem léteznek számára műfaji és stílusbeli határok, repertoárjukban a tangó, a folk, a jazz és a klasszikus zene egyenrangú helyen szerepel. A fesztivál elmaradhatatlan templomi hangversenyén a Szent György-templom felújított orgonáját Sirák Péter orgonaművész, a budapesti Zeneakadémia Egyházzenei Tanszakának tanára szólaltatja meg (április 16., 18.00). Ő is világjáró előadó, Európa számos országán kívül Indiában, Izraelben, Japánban és Dél-Amerikában koncertezett. A zenei napok egyik célkitűPavel Šporcl (Fotó:SomogyiTibor) zése lehetőséget adni a pályakezdő, fiatal művészeknek. Az idén ezt a lehetőséget Rigó Ronald pianista kapja. A Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola volt növendéke jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója. Zongoraestje április 12-én 18 órakor a művészeti alapiskola koncerttermében lesz. A Kortárs Magyar Galériának otthont adó Vermes-villa nagyterme három hangverseny helyszínéül szolgál. A kamaramuzsika kedvelői az Arami Zongoratrio (április 8., 18.00) és a Duó Teres (április 19., 18.00) játékát, az operarajongók pedig a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház három tenorjának és egy baritonistájának áriaestjét (április 22., 18.00) élvezhetik. Mint Lipcsei Ildikótól, a Dunaszerdahelyi Zenei Napok ötletgazdájától és fő rendezőjétől megtudtuk, belépti díj az idén sincs. „Azért, mint eddig minden évben, most is kitesszük a perselyként szolgáló kis dobozt. Ha a koncertlátogatók úgy gondolják, tetszőleges összeggel járulhatnak hozzá a kiadások fedezéséhez.” (vk)
