Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-20 / 92. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Nyilvános próbák az NFG klubban Dunaszerdahely. Indul a Próbaterem projekt az NFG klubban; az első nyilvános próbát ma az April Weeps nevű atmoszférikus metál banda tartja. A dallamos métáit játszó helyi zenekar próbájával indul az új projekt, amely lényege, hogy csallóközi, friss vagy régebbi formációk mutatkozzanak be egy-egy este a klubban. Az ezentúl havi rendszerességgel jelentkező estéken mindig más együttes próbájába pillanthat be a közönség, sőt, nem kizárt a ,jammelés”sem. Az April Weeps nyilvános próbája 20.30-kor kezdődik, a belépés ingyenes, (k) Mona Lisa hip-hop köntösben Párizs. A párizsi Louvre-ban őrzött világhírű festmény, a Mona Lisa mellett vette fel űj albumának egyik számát a Black Eyed Peas tagja, Will.i.am. Az amerikai hip-hopbanda énekese elmondta, a múzeum engedélyt adott neki, hogy Leonardo da Vinci festménye mellett játssza fel a dal gitárbetétjét. „Meg akartam ragadni annak a múzeumnak a hangulatát, ahol a Mona Lisát őrzik” - fogalmazott Will.i.am, aki szerint izgalmas volt hajnali kettőkor végigszaladni a Louvre termein. A Smile Mona Lisa című szám a Willpower című lemezen jelenik meg a jövő héten. (MTI) Keanu Reeves rendez Los Angeles. Már dolgozik első rendezésén, a Man of Tai Chi című filmen Keanu Reeves. A filmsztár szerepel is saját filmjében: gonosz karaktert alakít, amire eddig nem sok lehetősége volt. A Man of Tai Chi egy fiatal harcművész története, akit különleges képességei komoly lehetőségekhez juttatnak, de egyben fájdalmas választások elé is állítanak. A főszerepet Tiger Hu Chen alakítja, aki a Mátrix trilógiában dolgozott együtt Keanu Reeves- szel. Ebben a filmben a bonyolult és látványos harci jelenetek koreográfiájáért Yuen Woo Ping felel, aki szintén dolgozott a Mátrix-filmekben, de a Tigris és Sárkány című film harci jeleneteit is ő dolgozta ki. (cinematrix) Gábor Miklós-díj Gálffi Lászlónak Budapest. Gálffi László kapta idén a Gábor Miklós-díjat az Örkény Színház A vihar című előadásában, Prospero szerepében nyújtott alakításáért. A díjat Vass Éva, a művész özvegye alapította 2001-ben a Gábor Miklós születésnapját megelőző egy év legjobb Shakespeare-alakításának díjazására. A díj bronz plakettje - egyik oldalán Shakespeare, a másikon Gábor Miklós arcképével - Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. A díjat évente Gábor Miklós születésnapján vagy ahhoz közeli időpontban adják át. (MTI) A Szép magyar beszéd verseny Győr. Százötven középiskolás részvételével tegnap Győrben megkezdődött a Szép magyar beszéd verseny Kárpát-medencei döntője. A diákok a vetélkedés előtt megkoszorúzták Kazinczy Ferenc szobrát a rendezvényt évtizedek óta szervező Kazinczy Gimnáziumban. Magyarországról 123 gimnáziumi és szakközépiskolai diák, Kárpátaljáról, a Vajdaságból, Erdélyből és Szlovákiából pedig összesen 25 tanuló vetélkedik a Kazinczy-éremért. A döntősök szabadon választott és kötelező szövegeket olvasnak fel a zsűri előtt, és nyelvészeti feladatsorokat oldanak meg. (MTI) Elmarad a Szutyok Komárom. A Komáromi Jókai Színház sajnálattal értesíti az érdeklődőket, hogy az április 27-re tervezett Szutyok című előadás (Pintér Béla és Társulata) érdeklődés hiánya miatt elmarad. Ajegyek visszaválthatók a színház pénztárában hétfőtől péntekig 9 -12 és 13 -15 óra között, valamint az előadások kezdete előtt egy órával, (k) A dalai lámáért játszik a RHCP Chicago. A dalai lámáért ad koncertet a Red Hot Chüi Peppers (RHCP) május 11-én. A világhírű Los Angeles-i rockzenekar azon a portlandi környezetvédelmi csúcson lép fel, amelyen a száműzetésben élő tibeti vallási vezető is részt vesz. Mint írták, az esemény zenei része egyrészt örömteli ünnep kíván lenni, másrészt inspirációként szolgálhat a jövő nemzedékeinek bolygónk megóvására. (MTI/juk) (Képarchívum) Egy kortárs sikerdarab, a Magyar zombi a Komáromi Jókai Színház műsorán Fókuszban a kerti budi „Gáspárral baj van. Kitört rajta az önpusztító hajlam.” Bizony, ez az alaphelyzet, a kiindulópont, a rajtpozíció Nagyábrándon, egy alaposan vidéki helyszínen, a nagy magyar hótreál közepén. Negyvenes éveiben járó főhősünket, Gáspárt el- bocsájtották munkahelyéről, emiatt elvesztette életkedvét, és bezárkózott a kerti budiba. Ön- gyilkosságot tervez. JUHÁSZ KATALIN Az alaphelyzet tragédiát sejtet. Pedig itt vérbő komédiáról van szó, méghozzá egy siker- darabról. Tasnádi István Magyar zombija az utóbbi hét évben végigszántotta a régiót. Zalaegerszegen mutatták be, aztán hatalmas sikerrel játszották a budapesti Örkény Színházban, Kecskeméten, Nyíregyházán, Marosvásárhelyen Kolozsvárott, Győrött. Előadták egyetemisták és amatőr társulatok. Nem túlzunk tehát, ha kimondjuk, hogy a kortárs magyar kánon részévé vált ez a darab, Blondin Gáspár története, aki tizenkilenc éve él házasságban, de olyannyira besokall, hogy már inkább halni szeretne. Öngyilkos szándékának hamar híre megy, és neki köszönhetően a község, ahol évek óta nem történt semmi, most bekerülhet az esti híradóba. Tasnádi először prózába öntötte a történetet, Erdman Öngyilkosának magyar változatát. Az alapötletet bevallottan lopta, az orosz tragédiából viszont komédiát kerekített, méghozzá úgy, hogy az alcím „pszeudo- Moliére” lett. És valóban: a Mo- liére-féle verselés van itt kifordítva, újrahasznosítva. A Komáromi Jókai Színház elóadásűnak rendezője Bagó Bertalan, aki a zalaegerszegi ősbemutatót is jegyzi. KomáGáspár (Tóth Tibor) és a klozett-dívák (Kiss Gibbó Gábor felvétele) romban pesszimistább előadást kreált, állítja ő. És talán igaza van: a színészek tényleg nem játszanak rá Moliére-re. Legtöbbször úgy mondják a parádés rímekkel teli, szellemes versezetet, mintha világéletükben így beszéltek volna. És ami természetesen hat, abból egy csapásra lehet paródia, ha a rendező és a színészek is úgy akarják. A versben fogalmazás pedig még tovább távolítja a valóságtól a történetet. Tasnádi rímei legtöbbször szellemesek, a sorok között ott bujkál a kis magyar „hótreál”, felszínre azonban sose jut, mert a felszínen szórakoztatás folyik. „Szabad országban él. Ha rossz a kedve, haljon meg békén, ha azt szeretne”. Nincs is ezzel semmi baj. A színházban amúgy sem tudjuk megoldani a munkanélküliséget, a vidéki nihilt, a remény- vesztettséget, a kisemberek dilemmáit. A Magyar zombi szereplői egytől egyig közhelyes karakterek. Olyanok, amüyennek egy pesti szerző elképzeli a vidékieket. Tasnádi viszont egy pillanatig sem állítja, hogy tudja, milyen a mai magyar vidék. így két legyet üt egy csapásra: dupla csavaros kliséparódiát alkot. Nehéz feladat ez a színészek számára, hiszen mindegyiküknek egy-egy klisékarakterbe kell életet lehelnie. Ez sokuknak sikerül (a főszereplő Tóth Tibornak, a feleségét játszó Bandor Évának, a számító szomszédot alakító Fabó Tibornak, a polgármestert játszó Méhes Lászlónak, a médiasztár bőrébe bújó Szabó Viktornak, Skronka Tibornak, a költőnek, Szabó Szvr- csek Anitának, a popdívának), páran viszont csak korrekt módon interpretálják a közhelyeket. Ezzel sincs semmi baj, ebbe a darabba még ez is belefér. A szöveg ugyanis „mindent visz”. Egyik ámulatból a másikba esünk a parádés verselés hallatán, ismét beleszeretünk a költészetbe, elhisszük, hogy bármi kifejezhető a líra eszközeivel, még káromkodni, szentségelni is rímekben lehet csak igazán. A színészek számára viszont csapdahelyzet ez, hiszen könnyen elsodorhatja őket ez a hatalmas, rímes tűzijáték, azaz megvan a veszélye annak, hogy a közönség a szövegre figyel, nem pedig az alakításra. A komáromi társulat tagjai ügyesen kikerülték ezt a csapdát. Természetes hangsúlyokkal mondják a szöveget. Nem játsszák túl a karaktereket. Nem akarnak mindenáron röhögtet- ni. Remek tempóérzékkel adagolják a poénokat. Ezért működik kifogástalanul a második rész, a tévéshow, amelyben korunk médiavalóságából csinál monstre, kegyetlen paródiát a szerző. Halál egyenes adásban. A polgármesternek jól jön, hiszen a figyelem a falura terelődik. A levitézlett popdívának is jól jön, hiszen, ha elhiteti a tévénézőkkel, hogy Gáspár miatta lett öngyilkos, ismét címlapra kerülhet. Á költő a könyvkiadás sanyarú helyzetére szeretné felhívni a figyelmet. A zenei betétek (Dobrí Dániel szerzeményei) pedig tovább darabolják a realitást. Sánta Borcsa jelmezei a szürke ötven árnyalatában „pompáznak”, a díszlet pedig szimpatikusán minimál: egy hatalmas, túlstilizált kerti budi középen. A szerző nyilván Örkény István előtt is fejet kívánt hajtani. Amikor Méhes László leül Tóth Tibor mellé a budin, az olyan, mintha az őrnagy ülne le a besokallt Tót mellé.... A közélet es az irodalom viszonyának vizsgálata a legújabb szám egyik fontos célkitűzése Itt az áprilisi Irodalmi Szemle LAPAJÁNLÓ Az Irodalmi Szemle áprilisi száma kiemelt helyen foglalkozik Roberto Bolanóval, a 2003-ban elhunyt chilei íróval, aki az utóbbi évtizedek latinamerikai irodalmának meghatározó alakja. Kertes Gábor műfordító Bolano három versét, két novelláját és a szintén Bolano tollából származó Inf- rarealista kiáltványt ültette át magyarra Ovasható a blokkban egy inteijú is a költővel, amelyben többek között a forradalomhoz és a közélethez fűződő viszonyáról is vall. Az áprilisi szám további világirodalmi kitekintést is kínál: Csehy Zoltán egy fiatal cseh költő, Aleš Kauer érzéki és egyúttal végtelenül precíz verseit fordította magyarra, Varga Imre pedig áttöltéseket közöl, a csipevé indiánoktól egész Milan Rúfusig bóklászva be a költészet tereit. Tóth László legújabb futamai a szerző alkotói környezetét egy térképész pontosságával vizsgáló dokumentumok: ezúttal Zalabai Zsig- mond és Kulcsár Ferenc kerülnek figyelme középpontjába. Haklik Norbert Kabdebó Tamás Danubius Danubia című folyamregényét vizsgálja, annak is egyedi narrációs viszonyait. Kabdebó Tamás Liv című novellája ezúttal nem a Duna- univerzumba, hanem Írországba kalauzolja el az olvasót. A közélet és az irodalom viszonyának vizsgálata az áprilisi szám egyik fontos célkitűzése, a közelmúltban lezajlott irodalmi vita kapcsán is. Bru- tovszky Gabriella tanulmánya („Ha szívemből kolbászt töltenének...”) Kiss Judit Ágnes költészetén keresztül közelíti meg a témát, kitérve a 2012-ben megjelent Édes hazám című költészeti antológiára és a kuruc költészet szerepére a mai magyar irodalomban. Tóth Lilla kritikája szintén az Édes hazám című antológiával foglalkozik. Soóky László a Komáromi Jókai Színház ünnepi évadának fontos előadását, a Martin Huba rendezte III. Richárdot elemzi Homokbuckák a rózsák háborúja környékén című írásában. Bedecs László kritikája Szá- szi Zoltán Kilátó című verseskötetével, Németh Zoltán szövege pedig Hendi Péter Átszállás Zürichben című elbeszélés- kötetével foglalkozik. A lapszámot Pavol Trüben fiatal szlovák képzőművész illusztrálta, aki műveiben egy elegáns és kifinomult nyelven közelít meg súlyos morális dilemmákat: alkotásain népirtások, emberiségellenes bűntettek képei elevenednek meg; munkásságát Gyenes Gábor mutatja be. (szalzo)
