Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-03 / 77. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 3. Közélet 3 Az első megszorítócsomagra nem kellett sokáig várni, augusztus 10-én megérkezett Növekvő adó- és járulékterhek Egy éve változatlan felállásban a kormányrúdnál Status quo - se kevesebb, se több jog Nyomasztó csend a kisebbségi témákban A Fico-kormány a várakozásoknak megfelelően szakított elődje jobboldali politikájával és megtette azokat a lépéseket, amelyeket a választások előtt ígért. Holnap lesz egy éve, hogy elkezdte működését a kabinet LAJOS P. JÁNOS A kabinet megváltoztatta a nyugdíjrendszer finanszírozását, visszaállította a szigorú, a szakszervezeteknek kedvező munkatörvénykönyvet és a rendes alkalmazotti jogviszonyban dolgozók kivételével növelte minden más munkavállalási forma adó- és járulékterheit. Az első megszorítócsomagra nem kellett sokáig várni, a parlament augusztus 10-én gyorsított eljárásban elfogadta a szociális biztosításról szóló törvény módosítását. Támadás a II. pillér ellen A törvény leggyorsabban életbe lépő változása a II. pillért érintette: szeptembertől újra megnyílt a második pillér, és egyben csökkent a második pillérbe jutó járulék aránya. A kormány nem titkolta, hogy pénzhez akar jutni, ennek egyik formája, hogy az első Fico-kor- mány gyakorlatához hasonlóan a nyugdíjpénztárak tagjait igyekezett visszacsábítani az egypilléres állami rendszerbe. Ez rövid távon segíti az állami költségvetés kiadásainak lefaragását, hiszen az egypilléres rendszerbe visszatérők hozzák magukkal addigi megtakarításaikat, és a jövőben a teljes nyugdíjjárulékukat az egypilléres rendszerbe fizetik. Ezzel közel 280 millió eurós egyszeri bevételhez juttatta a Szociális Biztosítót, ennyit tett ki ugyanis a közel 90 ezer visszatérő pénztártag megtakarítása, amit magukkal vittek az állami rendszerbe. Emellett már szeptembertől a korábbi 9-ről 4 százalékra csökkent a II. pillérbe fizetett nyugdíjjárulék mértéke, ami további folyamatos bevételt jelent a Szociális Biztosítónak, így ugyanis havonta több mint 50 százalékkal nő a pénztártagok befizetése az állami rendszerbe. Ez ugyan javítja a biztosító aktuális bevételeit, de hosszú távon sokkal jobban megterheli az állami nyugdíjrendszert, amely így a nyugdíjpénztártagoknak is magasabb nyugdíjat lesz kénytelen fizetni. A hatás azonban csak 10-20 év múlva jelentkezik majd. A vállalkozók kizsigerelése Nem kerülték el a megszorítások az egyéni vállalkozókat sem. A változást az augusztusban elfogadott törvény tartalmazta, de a rendelkezés csak januárban lépett életbe. A minimális kivetési alap 5,8 százalékponttal emelkedett, ennek következtében januártól a havi egészségbiztosítási és a társadalombiztosítási járulék 160,24 euróról 185,30 euróra emelkedett. Az alacsonyabb költséggel dolgozó, a 40%-os átalányköltség beszámításával adózó vállalkozókat sújtja az átalányköltség felső határának meghatározása is. Megbízási szerződés A legnagyobb teher a megbízási szerződés alapján dolgozókat sújtotta. Januártól az alkalmazottakkal azonps járulékfizetést írt nekik elő a Fico- kormány. Korábban a munkaadó mindössze 1,05 százalékot vezetett el a Szociális Biztosító kasszájába, az új törvény értelmében viszont idén már 13,4%-ot köteles, s összességében a munkaadó a bér 35,2%-át fizeti be járulék formájában a szerződéses alkalmazottai után. Az intézkedés hatására idén mintegy felére esett vissza a megbízási szerződés alapján dolgozók száma: a tavalyi mintegy 600 ezer helyett csak 300 ezren dolgoznak ilyen szerződés alapján. (Tomáš Benedikovič felvétele Növekvő munkanélküliség A gazdasági elemzők többsége a munkatörvénykönyv októberi módosításának számlájára írja, hogy decemberben rekordszintre, 14,44 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya. A törvénykönyv ugyanis megdrágította az elbocsátásokat, a kötelező végkielégítés mellett kötelezővé tette a felmondási időt is, ami gyakorlatilag megkétszerezte a munkaadó költségeit. Emellett szigorodtak a meghatározott időre köthető munkaszerződésekfeltételeiis. A korábban bejelentett szociális programok ellenére a munkanélküliséget nem sikerült érdemben csökkenteni az év első hónapjaiban sem. A törvénykönyv változásának csak a szakszervezetek örültek, mert jelentősen nőtt jogkörük. Politológusok szerint a munkanél- külésig lehet a kormány legnagyobb problémája: ha nem kezd csökkeni, a Smer támo- gattsága fog zuhanni. MÓZES SZABOLCS Néhány dologban alapvetően különbözik az első és a második Fico-kormány, ezek egyike a kisebbségi kérdés, valamint a magyar-szlovák kapcsolatokban alkalmazott megközelítés. Azt elmúlt egy évben csend honolt a szlovák-magyar „fronton”. Míg 2006-10 között a kormánypolitika része volt a kisebbségellenes él, a feszült kétoldalú kapcsolatok, addig az elmúlt egy évben ezeket a témákat maximálisan hanyagolták. Sokan tartottak attól, hogy egyszerre lesz kormányon Orbán Viktor és Robert Fico, ám a két kormányfő kapcsolata eddig meglepően jó. Tavaly áprilisban a varsói V4-es csúcson találkoztak először, ahol mindkettejük bevallása szerint „tisztázták” a helyzetet, s kiegyeztek a modus vivendiben. Ennek lényege: nem foglalkoznak a két felet megosztó kérdésekkel (főként a kisebbségi ügyekkel) mindezek helyett pedig a két kormányzatot összekötő, nem konfrontativ jellegű - jellemzően gazdasági, infrastrukturális, uniós - kérdések kerülnek reflektorfénybe. Robert Fico kormányra lépésekor megígérte a status quo betartását: vagyis hogy nem nyúl az eddig elért kisebbségi jogokhoz. Ezt felemásan sikerült csak betartania, mivel nyomban a kabinet felállításakor megszüntette a kisebbségekért (is) felelős miniszterelnök-helyettesi posztot, később helyette egy ennél jóval alacsonyabb rangú ldsebbségi kormánybiztosi funkciót hozott létre. Ezt a Híd politikusa, A. Nagy László kapta. A Smer egyben jelezte, nem zárkózik el az esetleges jogbővítés elől. Ez ígéret maradt, az eddigi egyetlen jogbővítő próbálkozás, a vasúti táblák kétnyelvűsítése ügyében sem sikerült előrelépést elérni - az illetékes közlekedésügyi tárca az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint vakvágányra tette a kérdést. így a biztos hivatalának szinte csak a kisebbségi kulturális támogatások elosztásának agendája maradt. A kormányfő megnyilatkozásaiban tartotta magát az ígért status quóhoz, csak egyszer tört elő belőle a „régi Fico”. A Matica slovenská februári ünnepi ülésén nekiment a hazai kisebbségeknek. Azóta sem tudni, egyszeri kisiklásról vagy tudatos taktikáról van-e szó. Fico igyekezett tisztázni a kérdést, ám csak egy meglehetősen ellentmondásos magyarázattal tudott szolgálni - bocsánatot pedig nem kért, csak többször is sajnálatát fejezte ki, amiért a kisebbségek „másként értelmezték” az elmondottakat, mint ahogy azt ő állítólag gondolta. Jó barátok lettek (Vladimí Šimíček felvétele) Ján Baránek: az elmúlt év során meghozott döntések hatása csak most kezd majd érződni, lassan csökken a Smer támogatottsága „Róbert Fico tanult a korábbi hibáiból” VERES ISTVÁN A második Fico-kormány első évéről Ján Baránek elemzővel, a Polis közvélemény-kutató ügynökség vezetőjével beszélgettünk. Fico egy éve biztonságot és stabilitást ígért a választóknak. Eddig sikerült teljesítenie ezeket az ígéreteket? Ami a politikai stabilitást illeti, mindenképpen sikeres. Nincsenek olyan problémái, mint amilyenekkel a Radičová- kormány küszködött. Ez viszont főleg annak köszönhető, hogy a második Fico-kormányt egyetlen párt alkotja. A Smer központi témái a szociális ügyek. Mit kaptak az emberek ezen a téren? (Képarchívum) Itt már rosszabbul áll a kormányzat szénája, egyáltalán nem mondható sikeresnek. Ha megnézzük a munkatörvénykönyv módosításait, elsősorban a megbízási szerződésesek új feltételeit, elmozdulást látunk a szürke gazdaság felé. Ráadásul a munkanélküliség is nő. Ezen a téren komoly problémák vannak. Mennyire érzékelik ezt az emberek? A Smer népszerűsége az elmúlt egy évben csak nagyon enyhén csökkent, és az ellenzéki pártok közül sem kapott senki erőre. Az emberek ezt érzik, viszont látni kell, hogy nincs más választási lehetőségük. Az ellenzék egyelőre nem tud komoly alternatívát kínálni a Smerrel szemben. Pártjai elsősorban egymással vannak elfoglalva. Veszekedő pártok pedig sohasem lesznek vonzóak a kiábrándult szavazók számára. És ez elég ahhoz, hogy egy népszerűtlen intézkedéseket is hozó, egyedül kormányzó párt támogatottsága töretlen maradjon? Az elmúlt év során meghozott döntéseiknek a hatása jobbára csak most kezd majd érződni. Egyébként pedig megfigyelhető a Smer támogatottságának csökkenése, csak lassúbb a folyamat, mintsem egyesek várnák. Az ellenzék komolyabb aktivizálódása nélkül tehát nem is várható, hogy a következő években a Smer támogatottsága jelentősebben csökkenjen? Ezt képtelenség előrejelezni. Azt sem tudjuk megmondani, mi lesz fél év múlva, sem Szlovákiában, sem az unióban vagy az euróövezetben. Fico teljesen másként kommunikál, mint első kormányzása idején. Ebben mennyire tűnik sikeresnek? Alighanem megértette, hogy neki is szüksége van a sajtóra, ebből kifolyólag nem beszélhet úgy az újságírókkal, mint valami jöttmentekkel. Másrészt a sajtó sem annyira kritikus vele szemben, mint első kormányzása idején. A legjobb példa erre a Markíza televízió. Fico tehát megváltozott? Azt nem állítanám. Inkább arról van szó, hogy tanult a korábbi évek tapasztalataiból. Mely miniszterek teljesítettek az elmúlt egy év során a legjobban, illetve leggyengébben? Nagyon jól teljesít a külügy, és a sok bírálat ellenére az oktatásügy is. Utóbbi főleg azért, mert végre valakinek van bátorsága elkezdeni a változtatásokat. Tényleg feleslegesen képezzük évente a szociális munkások és a politológusok ezreit. Annyiban pechje van a miniszternek, hogy balfékek veszik körül, mint ahogyan az elmúlt hetek botrányai mutatták. De a tárcavezető dicséretet érdemel igyekezeteiért. Ján Richter szociális ügyi miniszter tevékenysége viszont katasztrófa, a munkatörvénykönyvet ugyanis a szakszervezetek szájíze szerint alakította át. Az igazságügyből szintén hiányolom a változásokat. Az előző kormány legalább beszélt a korrupcióellenes harcról, de Tomáš Borec munkásságából egyelőre nem az derül ki, hogy történne valami ezen a téren.
