Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-19 / 91. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 19. Kultúra 13 Ausztrál és szlovák-cseh filmet díjaztak a kortárs külföldi alkotások budapesti fesztiválján Jelentések egy lehangoló világról Saskia Rosendahl, a Lora címszereplője (Szkárossy Zsuzsa felvétele) Húsz évet ugrott előre Horváth György, a Titanic Filmfesztivál igazgatója, amikor az idei mustra záróestjén tréfásan azzal búcsúzott a közönségtől: „Szeretettel várok mindenkit 2033-ban, a 40. fesztiválunkra.” SZABÓ G. LÁSZLÓ Horváth György reménykedik. Derűs ember lévén abban bízik: ez a Titanic nem fog elsüllyedni a moziuniverzum óceánján, és továbbra is a kortárs nemzetközi filmtermés legjavát kínálhatja lelkes közönségének. Az idei „legjava” azonban távol áll a derűtől, a reménytől, sőt még a mosoly leghalványabb jelét is messzire űzte, legalábbis az a tíz alkotás, amely versenyben veit a rendezvény nyolcezer eurós Hullámtörők elnevezésű fődíjáért. Ennek odaítélésében háromtagú zsűri döntött, élén Jin Menzellel, az Oscar-díjas cseh rendezővel, aki mellett Hajdú Szabolcs, a Fehér tenyér és a Bibliotheque Pascal fiatal alkotója és Morgan Bushe ír producer hallatta véleményét. Bár a zsűri tagjai, mint kiderült, a fődíj odaítélésében gyorsan közös nevezőre jutottak, Jirí Menzel mégis hangot adott elkeseredésének. „Nem hiszem, hogy a világ ennyire lehangoló, ennyire sötét és ennyire nyomorúságos, mint a vásznon - mondta az Uránia Nemzeti Filmszínház színpadán. - Én azokat a filmeket szeretem, amelyek, ha rámutatnak is a rosszra, a néző hitét mégis a jó felé fordítják, hogy könnyű szívvel távozhasson a moziból.” Hajdú Szabolcs úgy vélekedett: ha hiányzott is a pozitív életérzés a vászonról, volt néhány erős alkotás, bátor rendezői hang. Mira Fomay Kutyám, Küler című szlovák-cseh produkcióját, amely különdíjat kapott a zsűritől, mindenképpen ilyennek találta. A Rotterdamban és Vilniusban már kitüntetett alkotás szuggesztív hangulatával, pontos nyelvezetével, érzékeny színészi játékával és a legapróbb részletekig kidolgozott forgatókönyvével fogta meg a zsűrit. A csak nagyapai ágon magyar származású, Prágában élő szlovák rendező 2009-ben hallatott magáról először, amikor Kisrókák című debütálásával (a főszerepben: Derzsi Réka) meghívást kapott a velencei fesztiválra. A Kutyám, Killer egy tizennyolc éves srác egyetlen napját mutatja be úgy, hogy közben a szkinhed létet, a rasszizmus, az etnikai konfliktusok mozgatórugóit is láttatja. Maréknek egyedüli jó barátja Killer nevű őrkutyája, az ő társaságában tengeti napjait bőrfejű haverjai között. Anyja elhagyta, most mégis feltűnik az életében, méghozzá szörnyű helyzetet teremtve. Fomay mesteri filmnyelve sokakat a Dardenne fivérek stílusára emlékeztet, s bár az alkotás egészében meglehetősen kemény, sőt brutális, az ábrázolt világ mégis mélyen megérinti a nézőt. Kiemelkedett a mezőnyből az ukrán Éva Nejman Kupolás ház című alkotása is, amely egy nyolcéves kisfiú fekete-fehér képekkel elmesélt, végtelennek tűnő utazása a második világháború végén'járó Szovjetunióban. A film forgatókönyvét az a Friedrich Gorenstein jegyzi, aki Tarkovszkij Solarisát írta. Az ő önéletrajzi elemeire épülő, szívet-lelket felkavaró munka hőse, az érzékeny arcú kisfiú édesanyjával vonatozik egy lepusztult országban, ahol a népiden festői tájat a nyomor és az éhezés birodalma váltja fel, benne az anyját és nagyapját is elveszítő gyerekkel. A kiúttalanság és a kiszolgáltatottság érzetével az arcán, lelküeg teljesen meggyötörve, de mégis talpon maradva látjuk a kisfiút a film utolsó kockáin, ebben a kifelé csendes, befelé azonban hangos sikolyt hordozó, drámát és lírát finom egyensúlyban tartó történetben. A „futottak még” kategóriában vetítették a francia Aliját (egy Párizsban élő zsidó drog- díler története), a holland-magyar összefogással készült Csendeseket (összetört autóban ébred egy lány), a finn Fekete golyót (börtönből szabadul egy fiatal anya), a né- met-orosz-belorusz-holland- lett Ködbent (vasúti szabotázsakció a németek által megszállt Szovjetunióban), a szlovák Köszönöm, jóit, Prikler Mátyás filmjét, az ír Mit tettél, Richar- dot (egy dublini tinédzser tragédiája) és az amerikai Feltörő színeket (parazitát helyeznek el egy nő bőre alá egy szürreális thrillerben). A Hullámtörők díjat az ausztrál Cate Shortlandnek ítélte a zsűri az ausztrál-né- met-brit koprodukcióban forgatott Loráért. Hannelore, a holokauszt egy kevésbé ismert oldalát feldolgozó mű főszereplője a Hitler-kultusz és zsidógyűlölet jegyében nevelkedett, így a náci birodalom bukása saját világának totális csődjét jelenti. Megindító, lírai történet: miután náci szüleit letartóztatják, Lóra három kistestvérével indul útnak Észak- Németországban élő nagymamájához. Csakhogy az út a szövetséges csapatok uralta zónán vezet keresztül, ahol épp egy zsidó menekült csapódik hozzájuk. A fiatal férfi azt állítja magáról: megjárta a koncentrációs tábort. Lóra gyűlölete fokozatosan oldódik, majd érzelmi kötődésre vált, sőt testi vággyá érik. A lány megformá- lója, Saskia Rosendahl, aki most egy Budapesten készülő, többrészes HBO-sorozat főszereplője, személyesen is jelen volt a díjkiosztón. Árnyalt alakításához Jin Menzel is gratulált. Az az őszinte mosoly, ami a vászonról olyannyira hiányzott, mindkettőjük arcán felragyogott. Korunkról azt mondja, hogy a hamis történelemképzetek és az ócska mítoszok fertőznek Sándor Iván a rozsnyói Könyvkuckóban AMBRUS FERENC Rozsnyó. A saját kor lénye- giségére való rákérdezés az - mondja szinte hitvallásként Sándor Iván, a kiváló regényíró, esszéista -, aminek konstansnak kell lennie. A mában él, így nem lehet más feladata, mint hogy művészként - ha képes rá - magára hagyatottan kellene kialakítania a korszellem jegyeit. Ez izgatja Sándor Ivánt történelmi regényeiben, de esszéiben is. „Engem az foglalkoztat, hogy milyen nyelviepikai formációban mutathatom a kiszolgáltatottságot, azt, hogy a háborúba sodort ember miképpen csupaszodik a magjára, s aztán hogyan morzsolódik fel ez a mag is” - vallja az író egy vele készült interjúban. S ez az írói szándék jól érzékelhető a rozsnyói Könyvkuckóban bemutatott legutóbbi, a Kalligram által kiadott Sándor Iván-regényben, Az éjszaka mélyén 1914-ben is. Ebben - hasonlóan, mint más történelmi korok, események, pl. a második világháború (Követés) vagy az ötvenhatos forradalom (Drága Liv) történéseiről írott műveiben - központi helyet tölt be az egyén állandó kételye, vívódása. Sándor Iván - finom árnyalatokat és arányokat kereső kíméletlen pontossággal - úgy teremt a múltban játszódó, a mával állandó párbeszédet folytató regényvilágot, hogy a különböző idők egymásra rétegződnek. Számomra ez az egyik legizgalmasabb dolog Sándor Iván írásművészetében. A mostani, első világháborús regényében Kiss Ádám, a történet ifjú hőse bejálja a háború nyugati, keleti és déli hadszínterét, hogy a „mindent behálózó körkörösség jegyében” visszatérjen az őt kibocsátó városba. „Sándor Iván kalandos történelmi regényeket szokott írni általában, és ez jól áll neki - állapítja meg az íróról Margócsy István irodalomtörténész. - Mély megértéssel ábrázolja szereplőit, de nem foglal állást egyik mellett sem, nem hoz ki győztest erkölcsi értelemben. Egyén és történelem kontraverzióját mutatják regényei. Nem elmélkedik azon, kinek van igaza, vagy jogos volt-e támadni, a háborút a történelem természetes velejárójának tekinti.” „Az első világháború tízmillió, a második ötvenmillió halottjával nemzedékek pusztultak el. Vagy úgy, hogy belehaltak, vagy úgy, ahogy például nálunk is, kényszerűen vagy akarva betagolódtak azokba a hamis rendszerekbe, amelyek a túlélést, sokak számára akár a jól élhető életet biztosították, miközben hamis vüágban éltek. A huszonegyedik században, szerencsére nem háborús körülmények közepette, a hamis helyzetek továbbra is meghatározzák az életkörülményeket. Rémisztő flashback. Fertőzik az újabb nemzedékeket a hamis történelemképzetek, az ócska mítoszok, a szembenézés-lehetetlenségek. Rajtunk száz év árnyéka” - mondja korunkról Sándor Iván. RÖVIDEN A Vitéz lélekkel kezd a Nemzeti Budapest. Április végén ismerteti a Nemzeti Színház jövő évadának pontos műsorát a leendő igazgató, Vidnyánszky Attila, aki annyit azonban már elmondott, hogy a nyitóelőadás Tamási Áron Vitéz lélek című darabja lesz. A János vitéz- amellyel a korábbi tervek szerint megnyílt volna a teátrum- a jelenlegi elképzelés szerint márciusi bemutató lesz. Viktor Rizsakov rendezésében Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét is láthatja a közönség, Silviu Purcarete pedig Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékát állítja színpadra. A tervezett bemutatók között van még Maár Gyula rendezésében Pilinszky János KZ-oratórium című műve, Vidnyánszky Attila pedig az évad végén Weöres Sándor Psyché című alkotását állítja színpadra. Az új igazgató azt is elárulta, hogy Trill Zsolt, Szűcs Nelli és Reviczky Gábor mellett Nagy- Kálózy Eszter, Schnell Ádám és Horváth Lajos Ottó érkezik a Nemzeti Színház társulatába a jövő évadban. (MTI) Christoph Waltz operát rendez A kétszeres Oscar-díjas osztrák színész, Christoph Waltz életében először rendez operát. A művész a bajor zeneszerző, Richard Strauss Rózsalovag című művét rendezi Antwerpenben, a Vlaamse Oper operaházban. Waltz, aki idén másodszor kapta meg a legjobb színésznek járó Oscart, osztrák-német kettős állampolgár. A bécsi születésű, anyai ágon osztrák, apai ágon német színész egyértelműen és kizárólagosan osztráknak vallja magát, kiemelve a rá is jellemző jellegzetes osztrák humort. Ugyanakkor volt olyan időszak az életében, amikor nem volt osztrák állampolgársága, csak német. Az osztrák állampolgárságot, minisztertanácsi rendelettel, az első Oscar-díja után kapta meg. (PÁI) Háromszáznál is több új kiadvány a kínálatban Megnyílt a Könyvfesztivál MTl-TUDÓSÍTÁS Budapest. Egy új, „friss, modern hangvételű, de a lényegre fókuszáló" olvasásnépszerűsítő program tervét jelentette be a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál tegnapi megnyitóján Halász János kultúráért felelős államtitkár, míg az idei díszvendég Olaszország képviseletében Maria Assunta Accüi nagykövet hangsúlyozta: a fesztivál közönségét számos olasz vonatkozású rendezvény váija. A Brüsszelben tartózkodó Áder János államfő üzenetében Márai Sándort idézve emlékeztetett: „csak az ember olvas”. Hozzátette azonban, hogy a mondás fordítva is igaz, hiszen csak az olvasás által teljesedhet ki az ember szellemi-lelki élete. A köztársasági elnök üzenetében hangsúlyozta, hogy a könyv megünneplése művelt nemzethez méltó cselekvés. A magyarok szeretik a könyveket, ezt mutatja, hogy az Ünnepi Könyvhét mellett húsz év alatt polgárjogot nyert a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál is - jegyezte meg. A több mint 300 programot kínáló rendezvényen mintegy 50 ezer kiadvánnyal, köztük 300-nál is több újdonsággal találkozhatnak a látogatók vasárnap estig. A jövő héten kerül a hazai mozikba a tavaszi szezon legromanti- kusabb filmje, Lasse Hallström Menedék (Safe Haven) című munkája. Az amerikai produkció arról szól, hogy egy titokzatos fiatal nő érkezik Észak-Karolina egyik kisvárosába, ahol megtalálja az igaz szerelmet egy magányos apuka személyében. A film alapjául szolgáló regényt ugyanaz a Nicholas Sparks írta, aki a Kedves Johnt is, amelyből ugyancsak Lasse Hallström rendezett sikeres romantikus mozit. (Fotó: Continentalfilm)
