Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-02 / 76. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 2. Vélemény és háttér 5 Az év vicce, hogy egy miniszterelnöknek nem tudják kézbesíteni a bírósági idézést Demó demokrácia Hatodszor sem jelent meg a bíróság előtt Robert Fico állampolgár, foglalkozá­sát tekintve kormányfő. A távolmaradás oka: a bíró­ság, s majd kérésére a ren­dőrség képtelen volt kéz­besíteni nevezett alperes idézését. Hatszor. LOVÁSZ ATTILA Az év vicce. Még hogy nem tudják kézbesíteni. Merthogy - forgatja fejét a bírónő - nem tudni, hol van nevezett alperes állandó lakhelye. Épeszű ember ilyenkor nem tudja, mit gondol­jon. Nem tudja, ki esett a fejére a bíróság-posta-rendőrség trió­ból. Merthogy a minap tíz bul­várlapból tizenegy írt izgalmas és kalandos riportot a miniszter- elnök új bérlakásáról, lefényké­pezte a rezidenciát, ha jól em­lékszünk, magas rangú vendé­get is fogadott már lakásán. Nem találták meg? A szabály, ugye, az, hogy ha a renitens polgár nem veszi át a postáját, vagy az nem kézbesíthető, mert valóban nincs otthon, akkor a tértive- vény (szlovákul és közhaszná­latban: dorucsenka) bizonyos dátumtól kézbesítettnek minő­sül. Ha ezek után sem reagál a renitens, jövedelmének elég nagy részét veheti el a büntetés. Ha meg a bíróság úgy dönt, hogy márpedig a tisztelt polgárnak meg kell jelennie a tárgyaláson, vasra verve vezetteti elő - na jó, ez a büntetőpereknél bevett szokás. így hát a gyalogpolgárok, a törvényt még mindig tisztelők nevében lenne néhány kérdé­sünk. Először is: hat alkalommal képtelen a bíróság beidézni, si­kertelenség esetén elővezetni egy állampolgárt? Bujkál? Egy miniszterelnök? Hogy tévedés ne essék, efféle esetekben a hiva­talban lévő kormányfőnek semmilyen mentessége nincs. Ha nem akar elmenni a bíróság­ra, vagy ha nem feltétlenül szük­séges a megjelenése, akkor kép­viselheti a jogi képviselője, pol­gári pernél még csak ügyvédnek sem kell lennie (bár ajánlatos). De olyan nincs, hogy hatszoros elnapolás, mert az alperes sehol. Második kérdésünk: lesz követ­kezménye Robert Fico állam­polgár távolmaradásának? Mert ha nem, akkor a gyalogpolgár legközelebb bejelentheti: ha a miniszterelnöknek nem kell megjelennie, nekem miért kel­lene? És igaza lesz. Harmadik Ha a kormányfőnek nem kell megjelennie a bíróságon, akkor a gya­logpolgárjoggal kérdi, hogy neki miért kéne. kérdésünk: van valakinek fo­galma arról, hogy egy miniszter- elnök a nap 24 órájában rendőri állományban szolgáló kor­mányőrök védelme alatt áll? Mint fokozottan védett egyén, ki sem bújhat a kormányőrség (lásd még: ochranka) figyelme alól. Mi gátolja a rendőri vezető­ket, hogy pl. reggel a sofőrjének ■(kormányőr, rendőrtiszt) a ke­zébe nyomjanak egy idézést? S végül, de nem utolsó sor­ban: mi ugyan elképzelni sem tudjuk, hogy az ország végrehaj­tó hatalmának első embere, aki egyébként jogászdoktor, kandi­dátus és docens, ne jelenjen meg a bíróságon, ha hívják, de van, aki így látja és láttatja őt. Nos, ha olyan a rendszer, hogy a jogász- doktor miniszterelnök tekinté­lyén ekkora csorba essék, akkor a rendszer rossz. Ha viszont a miniszterelnök állampolgár­ként csökönyös, és a bíróság képtelen érvényt szerezni a tör­vénynek, akkor azért rossz a rendszer, és azonnali változta­tásokra szorul. De ha egyébként működik, csak éppen valaki egyenlőbb az egyenlőknél, ak­kor a cseh popszakma ügyeletes üdvöskéjétől, Tomáš Klustól idézve csak „demó demokrá­ciában” élünk. E sorok szkepti­kus íróját nehéz lesz az ellenke­zőjéről meggyőzni. De megérné. A közép-európai társadalmak húsz éve nagyobb terheket vállaltak, mint a dél-európai államok ma Ilyen szolidáris uniót képzeltünk? HORBULÁK ZSOLT A válság x-ik évében már nem találgatjuk, melyik lehet a kö­vetkező, bedőlésre ítéltetett or­szág. A három évvel ezelőtt használt PIIGS betűszó (Portu­gália, Írország, Olaszország, Gö­rögország és Spanyolország an­gol nevének kezdőbetűi) rég meghaladottá vált. A ciprusi vál­ságot mégis mérföldkőnek neve­zik, mivel a betétbiztosítással nem védett bankbetétek meg­adóztatására, illetve a tőke sza­bad áramlásának időleges korlá­tozására eddig nem volt példa. A nyugat-európai politikusok és közgazdászok közül szinte mindenki, de még a közép-eu­rópaiak közül is sokan megfe­ledkeznek arról, hogy a szocia­lizmusból a kapitalizmusba való átmenet sem volt más, mint egy gazdasági válság menedzselése. Külső és belső okok nyomására alacsony hatékonyságú nem­zetgazdaságokat kellett átalakí­tani múködőképesebb rendszer­ré. Az átmenetre minden negy­ven évnél idősebb ember emlék­szik. Az országonként változó, akár 20-30%-os gazdasági visz- szaesést, az árak felszabadításá­ból és az áfa bevezetéséből adó­dó inflációt, az egyik hónapról a másikra megjelenő munkanél­küliséget és az ebből következő létbizonytalanságot nem lehet elfelejteni. Mindig vannak olya­nok, akik számára az előző rend­szer jobb volt, de a többség, fő­képpen a fiatalabb generációk már semmi esetre sem szeretné­nek a szocializmusban élni. Ki lehet jelenteni, hogy a ’90-es években hozott áldozat megér­te. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a kelet-közép-európai or­szágok az átalakítások költsége­it egytől egyik önerőből fedez­ték. Érkezett ugyan nyugati tő­ke, de ez a magánosítás, zöldme­zős beruházások vagy kölcsönök formájában történt. A helyi vál­lalatok sokszor áron alul keltek el, és a kölcsönöket is piaci ka­mattal kell visszafizetni. A volt szocialista országok a Marshall- segélyhez hasonlítható támoga­tást nem kaptak. Szlovákia száz- milliárd koronás bankkonszoli­dációs programját kizárólag az ország polgárai izzadták ki. De arról sem illenék elfeledkezni, úgy lettünk uniós tagok, hogy a szabad költözés és munkaválla­lás szintén uniós alapjogát már a belépés idején öt plusz két évre felfüggesztették. A válságnak még távolról sincs vége, de azt minden bizon­nyal ki lehet jelenteni, hogy a kö­zép-európai társadalmak két év­tizede nagyobb terheket vállal­tak, és a mi nem kevéssé fontos, nagyobb türelemmel, mint a mai dél-európai jóléti társadalmak. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy most mi vagyunk kénytelenek anyagi áldozatot hozni a déliek életszínvonalának megtartásá­ért, miközben magunk is meg­szorítunk és adót emelünk. KOMMENTÁR Ez ám a visszavágás NAGY ANDRÁS Rajzfilmben válaszolt Németországnak a Hír TV, ám az elég szánalmasra sikeredett videóról saj­nos mindenkinek csak a visszavágások nagy mestere juthat az eszébe, aki minden frappáns beszólásra legfeljebb azzal válaszol, hogy neked mega... anyukád. De miről is van szó pontosan? Nemrég Németországban, a közszolgálati tévé gyermekhíradójábanjelent meg egy rövid rajzfilm, mely azt próbálta elmagyarázni a német gyerekeknek, hogy ma az EU- ban nem mindenhol tartják teljesen tiszteletben a demokrati­kusjátékszabályokat. Példaként Magyarországot hozták fel, s elmondták, hogy a médiatörvény miatt a sajtó egy része nem írhat szabadon, egy rádiónak nem akartak frekvenciát adni, mert nem kormányhű, s az Alkotmánybíróság jogkörét is erő­sen megkurtították, nehogy visszafogja a kormánypártot a ha­tártalan törvénykezésben. Magyarországról pillanatokon be­lül jött a felháborodás, tiltakozott a külügyminisztérium, s maga a miniszterelnök is kikérte magának ezt a hangnemet. Sőt, azt állította, ha Magyarországon valaki ilyet készítene a közmédiában, másnap már nem dolgozna ott. Ekkor lépett a Hír TV, mely valószínűleg fontosnak tartotta, hogy megvédj e a miniszterelnököt, a kormányt és saját bevallása szerint az országot is. Mivel ebben a tévében nem lehet hallani egyetlen kormányellenes kijelentést sem, nyugodtan feltételezhetjük, hogy ha a videó nem is a magyar kormány közvetlen megren­delésére, de legalábbis csendes jóváhagyásával készült. A vi­deó buta, hazug és csúsztatásokat tartalmaz. Talán így szólt a megrendelés is, vagy talán csak ennyire futotta a készítőknek. A lényeg valószínűleg nem az volt, hogy az igazságot mondják el mondjuk a magyar gyerekeknek Németországról, hanem hogy visszavágjanak, megmutassák, hogy ezt se hagyjuk annyiban. Nehogy már egy gyermekhíradóban is beszóljanak nekünk. Bennünket, magyarokat nem vonhatnak kérdőre, még a németek sem. Sőt, főleg ők nem, hiszen nekik aztán igazán barna foltos a múltjuk. A magyar kormány és aj obbol- dali sajtó egy ideje minden kritikára már csak erőből reagál. Legyen szó az unió valamelyik szervéről, tagállamáról, eset­leg más nemzetközi szervezetről. Orbánék felépítettek ma­guknak egy világot, melyben ők sosem hibáznak, s azok, akik kritikával illetik a rendszert, a gonosz birodalmához tartoz­nak. Az elején ez még könnyen működött, mert legfeljebb a hazai szocialistákat kellett ide sorolni, de egyre bővül a kör. Most jutottak el oda, hogy a német köztévé gyermekhíradója is bekerült ebbe a kategóriába. Ez már a totális politikai hábo­rú, gyakorlatilag mindenkire lőnek, aki nem gondolkozik ve­lük azonosan. Bár Orbánék tábora még a legerősebb Magyar- országon, már messze nincs többségben. Ahogy erősödni fog a kritika, egyre durvábban kell majd védeniük a saját igazu­kat. Valószínűleg csak napok, hetek kérdése, hogy az alkot­mánymódosítás nemzetközi témává váljon újra. Ám meghát­rálni ebben sem fognak, harcolnak „az utolsó szál katonáig”. Úgy kurucosan. Hogy ki fog majd ezek után új országot építe­ni, az viszont nem világos. FIGYELŐ Miért a márciusi tél? Számos klímakutató az Északi-sarkvidék olvadásá­val hozza kapcsolatba az egész Európában harapós időjárást. A Jeges-tenger jégtakarója történelmi mi­nimumra csökkent 2012 szeptemberében. Az olva­dás miatt melegszik az óce­án, és fölötte a levegő is, en­nek összhatásaként pedig megváltozik az egész északi féltekét átfogó futószelek (jet stream) áramlása, ame­lyek kilenc kilométeres ma­gasságban fújnak, általában 200-250 kilométer/órás sebességgel. Emiatt az ed­digieknél még messzebbre eljut a dél felé áramló sark­vidéki levegő - mondta Jennifer Francis, a Rutgers Tengerbiológiai Intézet ku­tatója a Guardian brit napi­lapnak. A jet stream okoz­hatta a március 15-ei hóká­oszt és a későbbi hózáporo­kat, és a jégsapka olvadása miatt valószínűleg gyako­ribbak lesznek az extrém idő­járási események. A klímaku­tatók az olvadással ma­gyarázzák azt is, hogy Euró- pa-szerte miért volt olyan szokatlanul meleg a tavalyi március. Mind a két jelenség mögött az áll, hogy a jég eltűnésével olyan tengerfe­lületek befolyásolják a nagy léptékű időjárási jelensége­ket, amelyeknek a szerepe eddig elhanyagolható volt. „A megszokottnál szélsősé­gesebben alakul a hőmérsék­let és a csapadék mennyisé­ge is” - mondta erről Sir John Beddington, a brit me­teorológiai szolgálat tudo­mányos főtanácsadója a Gu- ardiannek. „Ez azt jelzi, hogy többször lesz száraz­ság, több lesz az árvíz, több­ször csap ki a tenger a partra, és több vihar lesz.” (origo)- Józsit elveszítettük. Locsolkodás után elaludt az árokban, és lefagyott a keze. (Peter Gossónyi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents