Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-02 / 76. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 2. Vélemény és háttér 5 Az év vicce, hogy egy miniszterelnöknek nem tudják kézbesíteni a bírósági idézést Demó demokrácia Hatodszor sem jelent meg a bíróság előtt Robert Fico állampolgár, foglalkozását tekintve kormányfő. A távolmaradás oka: a bíróság, s majd kérésére a rendőrség képtelen volt kézbesíteni nevezett alperes idézését. Hatszor. LOVÁSZ ATTILA Az év vicce. Még hogy nem tudják kézbesíteni. Merthogy - forgatja fejét a bírónő - nem tudni, hol van nevezett alperes állandó lakhelye. Épeszű ember ilyenkor nem tudja, mit gondoljon. Nem tudja, ki esett a fejére a bíróság-posta-rendőrség trióból. Merthogy a minap tíz bulvárlapból tizenegy írt izgalmas és kalandos riportot a miniszter- elnök új bérlakásáról, lefényképezte a rezidenciát, ha jól emlékszünk, magas rangú vendéget is fogadott már lakásán. Nem találták meg? A szabály, ugye, az, hogy ha a renitens polgár nem veszi át a postáját, vagy az nem kézbesíthető, mert valóban nincs otthon, akkor a tértive- vény (szlovákul és közhasználatban: dorucsenka) bizonyos dátumtól kézbesítettnek minősül. Ha ezek után sem reagál a renitens, jövedelmének elég nagy részét veheti el a büntetés. Ha meg a bíróság úgy dönt, hogy márpedig a tisztelt polgárnak meg kell jelennie a tárgyaláson, vasra verve vezetteti elő - na jó, ez a büntetőpereknél bevett szokás. így hát a gyalogpolgárok, a törvényt még mindig tisztelők nevében lenne néhány kérdésünk. Először is: hat alkalommal képtelen a bíróság beidézni, sikertelenség esetén elővezetni egy állampolgárt? Bujkál? Egy miniszterelnök? Hogy tévedés ne essék, efféle esetekben a hivatalban lévő kormányfőnek semmilyen mentessége nincs. Ha nem akar elmenni a bíróságra, vagy ha nem feltétlenül szükséges a megjelenése, akkor képviselheti a jogi képviselője, polgári pernél még csak ügyvédnek sem kell lennie (bár ajánlatos). De olyan nincs, hogy hatszoros elnapolás, mert az alperes sehol. Második kérdésünk: lesz következménye Robert Fico állampolgár távolmaradásának? Mert ha nem, akkor a gyalogpolgár legközelebb bejelentheti: ha a miniszterelnöknek nem kell megjelennie, nekem miért kellene? És igaza lesz. Harmadik Ha a kormányfőnek nem kell megjelennie a bíróságon, akkor a gyalogpolgárjoggal kérdi, hogy neki miért kéne. kérdésünk: van valakinek fogalma arról, hogy egy miniszter- elnök a nap 24 órájában rendőri állományban szolgáló kormányőrök védelme alatt áll? Mint fokozottan védett egyén, ki sem bújhat a kormányőrség (lásd még: ochranka) figyelme alól. Mi gátolja a rendőri vezetőket, hogy pl. reggel a sofőrjének ■(kormányőr, rendőrtiszt) a kezébe nyomjanak egy idézést? S végül, de nem utolsó sorban: mi ugyan elképzelni sem tudjuk, hogy az ország végrehajtó hatalmának első embere, aki egyébként jogászdoktor, kandidátus és docens, ne jelenjen meg a bíróságon, ha hívják, de van, aki így látja és láttatja őt. Nos, ha olyan a rendszer, hogy a jogász- doktor miniszterelnök tekintélyén ekkora csorba essék, akkor a rendszer rossz. Ha viszont a miniszterelnök állampolgárként csökönyös, és a bíróság képtelen érvényt szerezni a törvénynek, akkor azért rossz a rendszer, és azonnali változtatásokra szorul. De ha egyébként működik, csak éppen valaki egyenlőbb az egyenlőknél, akkor a cseh popszakma ügyeletes üdvöskéjétől, Tomáš Klustól idézve csak „demó demokráciában” élünk. E sorok szkeptikus íróját nehéz lesz az ellenkezőjéről meggyőzni. De megérné. A közép-európai társadalmak húsz éve nagyobb terheket vállaltak, mint a dél-európai államok ma Ilyen szolidáris uniót képzeltünk? HORBULÁK ZSOLT A válság x-ik évében már nem találgatjuk, melyik lehet a következő, bedőlésre ítéltetett ország. A három évvel ezelőtt használt PIIGS betűszó (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország angol nevének kezdőbetűi) rég meghaladottá vált. A ciprusi válságot mégis mérföldkőnek nevezik, mivel a betétbiztosítással nem védett bankbetétek megadóztatására, illetve a tőke szabad áramlásának időleges korlátozására eddig nem volt példa. A nyugat-európai politikusok és közgazdászok közül szinte mindenki, de még a közép-európaiak közül is sokan megfeledkeznek arról, hogy a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet sem volt más, mint egy gazdasági válság menedzselése. Külső és belső okok nyomására alacsony hatékonyságú nemzetgazdaságokat kellett átalakítani múködőképesebb rendszerré. Az átmenetre minden negyven évnél idősebb ember emlékszik. Az országonként változó, akár 20-30%-os gazdasági visz- szaesést, az árak felszabadításából és az áfa bevezetéséből adódó inflációt, az egyik hónapról a másikra megjelenő munkanélküliséget és az ebből következő létbizonytalanságot nem lehet elfelejteni. Mindig vannak olyanok, akik számára az előző rendszer jobb volt, de a többség, főképpen a fiatalabb generációk már semmi esetre sem szeretnének a szocializmusban élni. Ki lehet jelenteni, hogy a ’90-es években hozott áldozat megérte. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a kelet-közép-európai országok az átalakítások költségeit egytől egyik önerőből fedezték. Érkezett ugyan nyugati tőke, de ez a magánosítás, zöldmezős beruházások vagy kölcsönök formájában történt. A helyi vállalatok sokszor áron alul keltek el, és a kölcsönöket is piaci kamattal kell visszafizetni. A volt szocialista országok a Marshall- segélyhez hasonlítható támogatást nem kaptak. Szlovákia száz- milliárd koronás bankkonszolidációs programját kizárólag az ország polgárai izzadták ki. De arról sem illenék elfeledkezni, úgy lettünk uniós tagok, hogy a szabad költözés és munkavállalás szintén uniós alapjogát már a belépés idején öt plusz két évre felfüggesztették. A válságnak még távolról sincs vége, de azt minden bizonnyal ki lehet jelenteni, hogy a közép-európai társadalmak két évtizede nagyobb terheket vállaltak, és a mi nem kevéssé fontos, nagyobb türelemmel, mint a mai dél-európai jóléti társadalmak. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy most mi vagyunk kénytelenek anyagi áldozatot hozni a déliek életszínvonalának megtartásáért, miközben magunk is megszorítunk és adót emelünk. KOMMENTÁR Ez ám a visszavágás NAGY ANDRÁS Rajzfilmben válaszolt Németországnak a Hír TV, ám az elég szánalmasra sikeredett videóról sajnos mindenkinek csak a visszavágások nagy mestere juthat az eszébe, aki minden frappáns beszólásra legfeljebb azzal válaszol, hogy neked mega... anyukád. De miről is van szó pontosan? Nemrég Németországban, a közszolgálati tévé gyermekhíradójábanjelent meg egy rövid rajzfilm, mely azt próbálta elmagyarázni a német gyerekeknek, hogy ma az EU- ban nem mindenhol tartják teljesen tiszteletben a demokratikusjátékszabályokat. Példaként Magyarországot hozták fel, s elmondták, hogy a médiatörvény miatt a sajtó egy része nem írhat szabadon, egy rádiónak nem akartak frekvenciát adni, mert nem kormányhű, s az Alkotmánybíróság jogkörét is erősen megkurtították, nehogy visszafogja a kormánypártot a határtalan törvénykezésben. Magyarországról pillanatokon belül jött a felháborodás, tiltakozott a külügyminisztérium, s maga a miniszterelnök is kikérte magának ezt a hangnemet. Sőt, azt állította, ha Magyarországon valaki ilyet készítene a közmédiában, másnap már nem dolgozna ott. Ekkor lépett a Hír TV, mely valószínűleg fontosnak tartotta, hogy megvédj e a miniszterelnököt, a kormányt és saját bevallása szerint az országot is. Mivel ebben a tévében nem lehet hallani egyetlen kormányellenes kijelentést sem, nyugodtan feltételezhetjük, hogy ha a videó nem is a magyar kormány közvetlen megrendelésére, de legalábbis csendes jóváhagyásával készült. A videó buta, hazug és csúsztatásokat tartalmaz. Talán így szólt a megrendelés is, vagy talán csak ennyire futotta a készítőknek. A lényeg valószínűleg nem az volt, hogy az igazságot mondják el mondjuk a magyar gyerekeknek Németországról, hanem hogy visszavágjanak, megmutassák, hogy ezt se hagyjuk annyiban. Nehogy már egy gyermekhíradóban is beszóljanak nekünk. Bennünket, magyarokat nem vonhatnak kérdőre, még a németek sem. Sőt, főleg ők nem, hiszen nekik aztán igazán barna foltos a múltjuk. A magyar kormány és aj obbol- dali sajtó egy ideje minden kritikára már csak erőből reagál. Legyen szó az unió valamelyik szervéről, tagállamáról, esetleg más nemzetközi szervezetről. Orbánék felépítettek maguknak egy világot, melyben ők sosem hibáznak, s azok, akik kritikával illetik a rendszert, a gonosz birodalmához tartoznak. Az elején ez még könnyen működött, mert legfeljebb a hazai szocialistákat kellett ide sorolni, de egyre bővül a kör. Most jutottak el oda, hogy a német köztévé gyermekhíradója is bekerült ebbe a kategóriába. Ez már a totális politikai háború, gyakorlatilag mindenkire lőnek, aki nem gondolkozik velük azonosan. Bár Orbánék tábora még a legerősebb Magyar- országon, már messze nincs többségben. Ahogy erősödni fog a kritika, egyre durvábban kell majd védeniük a saját igazukat. Valószínűleg csak napok, hetek kérdése, hogy az alkotmánymódosítás nemzetközi témává váljon újra. Ám meghátrálni ebben sem fognak, harcolnak „az utolsó szál katonáig”. Úgy kurucosan. Hogy ki fog majd ezek után új országot építeni, az viszont nem világos. FIGYELŐ Miért a márciusi tél? Számos klímakutató az Északi-sarkvidék olvadásával hozza kapcsolatba az egész Európában harapós időjárást. A Jeges-tenger jégtakarója történelmi minimumra csökkent 2012 szeptemberében. Az olvadás miatt melegszik az óceán, és fölötte a levegő is, ennek összhatásaként pedig megváltozik az egész északi féltekét átfogó futószelek (jet stream) áramlása, amelyek kilenc kilométeres magasságban fújnak, általában 200-250 kilométer/órás sebességgel. Emiatt az eddigieknél még messzebbre eljut a dél felé áramló sarkvidéki levegő - mondta Jennifer Francis, a Rutgers Tengerbiológiai Intézet kutatója a Guardian brit napilapnak. A jet stream okozhatta a március 15-ei hókáoszt és a későbbi hózáporokat, és a jégsapka olvadása miatt valószínűleg gyakoribbak lesznek az extrém időjárási események. A klímakutatók az olvadással magyarázzák azt is, hogy Euró- pa-szerte miért volt olyan szokatlanul meleg a tavalyi március. Mind a két jelenség mögött az áll, hogy a jég eltűnésével olyan tengerfelületek befolyásolják a nagy léptékű időjárási jelenségeket, amelyeknek a szerepe eddig elhanyagolható volt. „A megszokottnál szélsőségesebben alakul a hőmérséklet és a csapadék mennyisége is” - mondta erről Sir John Beddington, a brit meteorológiai szolgálat tudományos főtanácsadója a Gu- ardiannek. „Ez azt jelzi, hogy többször lesz szárazság, több lesz az árvíz, többször csap ki a tenger a partra, és több vihar lesz.” (origo)- Józsit elveszítettük. Locsolkodás után elaludt az árokban, és lefagyott a keze. (Peter Gossónyi rajza)
