Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-17 / 89. szám, szerda
14 Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 17. www.ujszo.com A A o N GO ▲ Trükkös receptek Szemnek, szájnak ingere! Bővítik a nyitrai kollégiumokat Több lesz a férőhely UJ SZ0-H1R Etiópia, Tanzánia és Zanzibár egy világutazó szemével Afrika - álom és valóság határán Párkány. Afrikai körutaA 36 éves világutazó képein Afrika rejtett arcai tárulnak fel (A szerző felvétele) Nyitra. Szeptembertől 4700 diákot tudnak elszállásolni a két nyitrai egyetem kollégiumaiban. Még így sem jut hely minden érdeklődőnek, de a 100 kilométernél távolabbról bejáró diákoknak már nem kell albérletet keresniük. A Szlovák Mező- gazdasági Egyetem öt kollégiumában a tavalyi akadémiai évben 2543 diák lakott, szeptembertől 88-cal több férőhelyet tudnak adni. A Konstantin Egyetem diákszállóiban 1715-en laknak, a következő tanévben megnyílik az új kollégium, 360-nal emelkedik a férőhelyek száma. Az egyetem tervei között szerepelt egyúj, öt épületből álló kollégiumi komplexum, (vm) zásra invitálja az érdeklődőket a Barta Gyula Galéria, ahol a párkányi Ivan Hauzner fotóiból nyílt kiállítás. A 36 éves világutazó képein Afrika rejtett arcai tárulnak fel. A szemlélő olyan világba kap betekintést, ahol az álom és a valóság határai összemosódnak. GULYÁS ZSUZSANNA A párkányi Barta Gyula Galériában kiállított fotókat még sosem láthatta a közönség. Nem jelentek meg egy kiadványban sem. A tárlat anyagát képező fényképek három kelet-afrikai országban - Etiópiában, Tanzániában és Zanzibáron - készültek. Etnografikus, dokumentarista szemlélet jellemzi valamennyit. ,A fotós művészi allűrök nélkül jeleníti meg azokat az emberi és természeti csodákat, amelyek maholnap talán eltűnnek a Föld színéről. Emitt elképesztő kombinációkban látható az autentikus kőkori ember, amott a helyi folklór keveredik a keresztény és muzulmán világgal. Emitt a harcias murszi törzs asszonyainak ajak- tágításos erotikus játéka, amott a hamar törzs asszonyainak ön- vesszőzése, amellyel a felnőtté avatott férfiak iránti odaadásukat demonstrálják. Másutt maszáj pásztorokat látunk egy Co- ca-Cola-automata előtt, amit az etióp kopt keresztények fellegvárában készült fotók ellensúlyoznak. A természetfotók közül a Gorongora nemzeti park állatvilágát és a feketesó-bányászatot megörökítő képek kitüntetett figyelmet érdemelnek” - kalauzolta a látogatókat a tárlatnyitón Himmler György tanár. A résztvevők egybehangzóan állították: igazi kalandornak kell lennie annak, akinek akkor is van bátorsága fényképezni, ha állig felfegyverzett harcos asszonyok fogják rá a kalasnyi- kovot. Ivan Hauzner csak mosolygott, amikor legmegrázóbb afrikai élményéről faggattuk. ,A legnagyobb megrázkódtatás akkor ért, amikor az utazás másnapján elvesztettük a poggyászunkat. Kicsit ennek köszönhetjük, hogy ettől foga együtt éltünk és léteztünk Afrikával. Részesei lehettünk egy beavatási szertartásnak is” - mondta lapunknak afrikai élményei kapcsán Ivan Hauzner. Az Afrika - álmok és valóság világa című tárlat május közepéig látható a párkányi Barta Gyula Galériában. Gyerekkorában édesapjától, a patkolókovácstól leste el a mesterség fortélyait, ma ebből tartja el a családját Ma már nem luxuscikk a kovácsoltvas kapu Valamikor a díszítőelemek is kézzel készültek. Ma kifizetődőbb előre gyártott elemmel dolgozni. (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA A fém megmunkálása a legősibb mesterségek egyike. A kovácsok szerepe meghatározó volt a fejlett és a fejlődő társadalmakban. Volt, ahol istenként tisztelték a kovácsot: Prométheusz is kovács volt, a görög mitológia szerint ő adta a tüzet a halandóknak. Mára a fémmegmunkálás jövedelmező iparág lett, a vaskohók emberek százait látják el munkával. Mégis van, aki otthon, saját műhelyében készíti a kovácsoltvas kapukat. Jóllehet, a negyedi Csillag Sándor műhelyében hiába keresnénk vaskohót, mestersége mégis a letűnt korokat idézi. „Apám patkolókovács volt, gyerekként mindig befogott maga mellé, akkor nagyon nem örültem ennek, ma viszont nagy hasznát veszem az ott ellesett fortélyoknak. Ebből tartom el a családom” - kezdi a beszélgetést Csillag, §ki több mint egy évtizede foglalkozik kerítések, kapuk és vas használati tárgyak készítésével. „Előre legyártott elemekkel dolgozom, az én munkám nem a nyersanyag megformálása, hanem a már létező elemek összeállítása” - mondja a kovács, akinek munkáját nemcsak a faluban, hanem a fővárosban és külföldön is ismerik. A vevők általában konkrét elképzelésekkel érkeznek hozzá, de előfordul az is, hogy szabad kezet kap. „Első a vevő kívánsága. Sokféle elképzeléssel találkoztam már, még nem fordult elő, hogy valakinek az elvárásait ne tudtam volna teljesíteni. Fontos, hogy a készülő kerítés, kapu jól mutasson a környezetében, ne lógjon ki a müiőből” - folytatja Sándor. Miután megbeszélik a terveket a megrendelővel, leveszi a méreteket és megkezdődik a tervezés, elkészül az árajánlat, utána megrendeli a vaselemeket, díszeket. Vannak erre szakosodott forgalmazók, ezáltal sokkal jutányosabb áron lehet kivitelezni az ízléses kovácsoltvas kaput. „Az ár nagyban függ attól, milyen díszítőelemeket választ a vevő. Kezdetben, amikor még nehezen lehetett hozzájutni, díszeket is készítettünk, de ez meghaladta az itthoni műhely lehetőségeit. A bonyolultabb formákat nehéz elkészíteni. A vaskapu fő díszei általában a csúcsok. Ezek öntvényből készülnek. Nekem nincs kohóm, de soha nem felejtem el azt a szagot, ami apám műhelyében terjengett, az égő kohó és a forró vas illatát” - magyarázza a kovács. A modem technikának köszönhetően egyszerűsödött a munkafolyamat, a vaskohó helyét a forrasztógép vette át. A régi kovácsoltvas munkák örök életűek. „Mindig jó érzés fog el, amikor szépen összeillesztett kovácsoltvas tárgyat látok. A múlt szépségét idézik, melegség árad belőlük” - mondja Sándor. A vas az egyik legtartósabb alapanyag. Egyedül a rozsda tehet benne kárt, de ez ellen is lehet védekezni. Ma már léteznek olyan festékek, melyek alkalmazkodnak a fém tágulásához és összehúzódásához. „Ha a festést is mi végezzük, akkor a még különálló darabokat is lekenjük, így az anyag teljes védelmet kap a rozsda ellen” - avat be a részletekbe a kovács. A festékek strukturált felszínt is adnak a fémnek, olyan is van, melyet kemencében égetnek rá a vasra. Manapság már nem csak a fekete kovácsoltvas hódít, noha még mindig ez az egyik leggyakrabban használt szín, de készül zöld vagy rézszínű kapu is. Az építészet változásával ebben a mesterségben is új anyagok és megoldások jelentek meg. „Egyre népszerűbb a rozsdamentes acél, a modern környezetben nagyon jól mutat ez a fényes, kicsit hideg anyag” - tette hozzá Sándor. Egy átla- gos méretű kapu elkészítése három hetet vesz igénybe. Miután összeállították a darabokat, a helyszínre szállítják és felszerelik. A kovács elmondta, ritkán ugyan, de műhelyében ajándéktárgyakat is készít, melyekkel a barátait, ismerőseit örvendezteti meg. Virágtartó, asztal és egyedi bortartó is készült már a kovácsműhelyben. Manapság az áruházakban is találkozhatunk kovácsoltvas bútorokkal, lakáskiegészítőkkel. „Ezeknek az áruknak a minősége elmarad a kívánt szinttől. Látszik rajtuk, hogy sorozatgyártásban készültek” - véli a kovács. Csillagék portáján hiába keresnénk a kovácsoltvas kaput. „Rám is igaz a mondás, mely szerint a suszter lyukas cipőben jár. Nincs kapunk és valószínűleg nem is lesz, de nekem ez így tetszik. A másik ok az, hogy magam sem tudom, milyen lenne. Annyi biztos, hogy tükrözné az egyéniségemet, nem hivalkodó, de egyedi” - zárta a beszélgetést Sándor. Melléklet a Vasárnap legújabb számában! Keresse az újságárusoknál! VÁfv\RN/\P-rüzefek 20J3/5.
