Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-15 / 87. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2013. április is. www.ujszo.com Halált is okozhat a só A túl sok só az étkezésben 2,3 millió ember halálát okozta világszerte 2010-ben szívroham, más szívbetegség és agyvérzés előidézésével - áll egy nemzetközi tanulmányban. Szerzői a témáról szóló, a világ különböző térségeiben 1990 és 2010 között született 247 vizsgálat átfogó elemzése révén jutottak erre az adatra, amely szerint a túlzott sózás az összes halállal végződött kardiovaszkuláris betegség 15 százalékáért felelős. A 2,3 millió elhalálozásból csaknem 1 millió idő előtti volt, az elhunyt nem érte meg a 70. életévét. A halottak 60 százaléka volt férfi, 40 nő. A Harvard Egyetem kutatóinak kiemelt közreműködésével végzett elemzés kimutatta, hogy a 2,3 millió halál 84 százaléka szegény vagy közepesen szegény országban következett be, és csak 16 százaléka tehetősben. A fiatalkori mozgás és az öregkori csonttörés „Eredményeink szerint a gyermekkori rendszeres testmozgás összefüggésben lehet a későbbi csonttörés alacsonyabb kockázatával” - mondta Bjom Rosengren, a malmöi Skane Egyetemi Kórház munkatársa, aki az erről szóló tanulmányt vezette. A tanulmány 7 és 9 éves kor közötti, Malmőben élő gyerekek bevonásával készült, akiket hat éven keresztül követtek figyelemmel. A tanulmány ideje alatt 72 csonttörést jegyeztek fel a fizikailag aktívak között, és 143 esetet a kontroll csoportban, vagyis a csonttörési kockázat aránya szinte azonos volt a két csoportban. A gerincoszlop csontsűrűségének növekedése azonban magasabb volt az aktív csoport fiú és lány tagjainál egyaránt. ,A fiatalkorban végzett fokozott fizikai aktivitás hozzájárult a magasabb csontsűrűség kialakulásához, a lányoknál pedig növelte a csontváz méretét anélkül, hogy fokozta volna a csonttörés kockázatát” - húzta alá Rosengren. „Tanulmányunk ismételten rávilágít arra, hogy a gyerekeknek miért van szükségük rendszeres napi testmozgásra a jelenlegi és jövőbeli egészségük erősítése érdekében.” i'iil.í-' at* * 'v V V ■#r J A reggeli fehérje megelőzi az esti nassolást A fehérjében gazdag reggeli jelentősen javítja az étvágy kontrollálását és csökkenti az egészségtelen, zsírokban és cukorban gazdag esti nassolást - derítette ki egy amerikai kutató. Heather Leidy adjunktus az első szakember, aki azt vizsgálta, hogyan hat az elfogyasztott reggeli az emberek étvágyára, illetve az esti nassolásra a fiatalok esetében, akik sokszor kihagyják a reggelit. Tanulmányába 20 kövér vagy elhízott, 18-20 éves nőt vont be, akik vagy tojásból és sovány marhahúsból álló, magas fehérjetartalmú vagy gabonapehelyből álló, normál fehérjetartalmú reggelit evett, netán éppenséggel kihagyta a reggeli étkezést. A magas fehérjetartalmú reggeli nagyobb teltségérzetet, jóllakottságot eredményezett, és csökkent az agynak az a tevékenysége, amely az élelemért való sóvárgásért felelős. Az ilyen reggeli egyben csökkentette az esti nassolásra való hajlamot a két másik csoporthoz képest. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a magas fehérjetartalmú reggeli lehet az egyik stratégia a túlevés megakadályozására és az étrend minőségének javítására azáltal, hogy az egészségtelen nassolásokat felváltják a jó minőségű reggeli élelmiszerek - idézte az adjunktust a ScienceDaily tudományos hírportál. (medipress) Súlyos bajt is j elezhet a köhögés A köhögés védekező reflex, amellyel eltávolítjuk légutaink- ból a felesleges váladékot. Ugyanez a reflex a levegő gyors kipréselése miatt több szövődményt is okozhat: rekedtséget, éjszakai köhögés esetén álmatlanságot, a segéd- izomzat és a mellkas izomzatának megerőltetését, kimerültséget, vizelet-visszatartási zavart. Amikor köhögünk, a nyálcseppek milli- árdjai szabadulnak ki felső » Ha a köhögést vála- dékürítés követi, a teakeverékek segíthetnek. légutainkból, s ezzel kialakul a cseppfertőzés lehetősége. A beteget általában épp ez vezeti az orvoshoz. Sokszor a struktúrájában megváltozott tüdőszövet a levegő nagy nyomása miatt tovább sérülhet. Átszakadhat a tüdőhólyag fala, s kisebb-nagyobb üregek keletkezhetnek a tüdőszövetben. Hosszú vagy rövid ideig tart Alapvető kérdés, hogy van-e mit kiköhögni, és milyen hosszú ideje köhögünk. Ismerünk heveny, azaz hirtelen jelentkező és idült, vagyis hosszabb, akár hónapokig tartó köhögést. Ha nincs mit kiköhögni, akkor száraz, ingerlő köhögésről beszélünk (pl. megfázáskor). Amikor viszont már van mit kiköhögni, akkor a bakteriális fertőzés okozta nyáktól próbálunk megszabadulni. A heveny köhögés fajtái: • A felső légutak vírusos megbetegedései okozta köhögés. Ilyenkor az orr- és arcüregek gyulladása magas lázzal, az arc- és homlokcsontok fájdalmával jár. A váladék rövid idő alatt elszíneződik, hiszen a megtámadott és elpusztult fedőhám helyén sebek keletkeznek. A felső légutak falán a baktériumok a fehér vérsejtek védekező reakcióját váltják ki, tehát a vízszerű váladék sárgává válik. A zöld és a kék szín egyéb konkrét baktériumok jelenlétét, a piros, rózsaszínes szín mikroszkopikus bevérzést jelez. • A gégefő ingerlése okozta száraz köhögés. Ilyenkor gyakran vizenyőssé, ödémássá válnak a hangszalagok, melyek leszűkítik a légutat. Ezért sípoló hangot hallat a beteg, amikor megpróbál levegőt venni. Be is rekedhet, sőt a hangszalagok eldurvulása, alaki elváltozása folytán akár a hangját is elvesztheti. Egy egyszerű megfázás után sokan normálisnak tartják, hogy az orrfújást köhögés követi. Meddig nevezhető normálisnak ez a folyamat, s mikor kell jobban megvizsgálni a kiváltó okot? • Az alsó légutak, azaz a főhörgő és kisebb hörgők gyulladása, ingerlése okozta köhögés már nyálkás váladékot, köpe- tet okoz. Ezt mindig láz, ziláló légzés kíséri. • A hörgők és a tüdőszövet gyulladása okozta köhögés már váladékos, sok folyadékot tartalmazó köpettél jár. Magas láz, jellegzetes RTG kép, gyöngeség, kimerültség jellemző rá. Ez a lokális vagy kétoldalú tüdőgyulladás. Meg kell keresni az okot Az idült köhögés gyakran több, egymással párhuzamosan ható kóros folyamat velejárója. Ez tüdőasztmával vagy egyéb idült, a gégefőt ingerlő kémiai folyamattal is összefügghet (munkahelyi ártalmak, vegyi agyagok párolgása, ingerlő gázok, a gyomorsav túltengése). Gyakori kiváltó oka a dohányzás következtében fellépő elváltozás, a gyulladás, a váladék eltávolítását segítő jellegzetes köhögési inger. A nem dohányzóknál az idült köhögés tüdőasztmát, gyomorsavtúltengést, a nyálkahártya és a hangszalag ingerlését, ödémát, allergiás elváltozásokat jelezhet. Itt sokkal nehezebb a diagnózis felállítása és a megfelelő gyógyszerek kiválasztása, hiszen sokáig kell kutatni a kiváltó okok után. Más a helyzet a tüdőasztma esetében, ahol néhány tudatosan választott kivizsgálás gyors eredményhez, sőt az asztmaellenes gyógyszerek látványos javuláshoz vezetnek. Amikor gyomorsavtúltengésről, a hangszálak és a gégefő ingerléséről beszélünk, általában idült, száraz éjszakai köhögésről van szó. A kezelés a nyelőcsőbe bejutó sav semlegesítéséből, a savtúl- tengés csökkentéséből, diétából, a gyomorszáj térfogatának sebészi megváltoztatásából is állhat. Az idült hörghurutos beteg hosz- szú ideje köhög, hozzászokott a bő váladékhoz, ezért nem is keresi fel a szakorvost. Ám ha mégis, akkor a kezelés a fertőzés legyűréséből, a sűrű váladék feloldásából és kiürítéséből áll. A kiváltó okot, például a dohányzásfüstből származó káros anyagokat el kell távolítani a beteg környezetéből. Neki sem szabad dohányoznia, de a környezetében se dohányozzanak! Amikor az idült légcsőgyulladás következtében megváltozik a hörgők fala, átmérője, kóros üregek alakulnak ki, ahol felgyülemlik a nehezen kiüríthető váladék. Itt megtelepedhetnek és elszaporodhatnak a kórokozó mikrobák is, melyek fenntartják a gyulladást. Az antibiotikumos kezelés és a váladék kiürítése, felköhögése az egyetlen út a gyógyulás felé. A több hónapos ingerlő köhögés egyik kiváltó oka a hörgőben növekvő szövetburjánzás, daganat is lehet, melyet nem tud a beteg felköhögni, s amely akadályozza a váladék eltávolítását. Ezért fontos a tüdőröntgen, a köpet mikroszkopikus kivizsgálása, sőt a céltudatos bronchoszkópiás mintavétel. A köhögést bizonyos gyógyszerek is kiválthatják, ilyenkor mindig száraz köhögésről van szó. Ha a gyógyszert mással helyettesítjük, a tünetek megszűnnek. A stressz és a pszichotrauma is vezethet idült köhögéshez, ekkor pszichoterápiára van szükség. A kezelést bízzuk szakemberre! A diagnózis felállítása és a gyógy- ’ szeres kezelés megkezdése után segíthetünk gyógyteákkal is. A levegő páratartalmának növelésével sokat tehetünk a nyálkahártya megnyugtatásáért. Ha a köhögést váladékürítés követi, a teakeverékek segíthetnek. Minden módszer, ami immunrendszerünket erősíti, hasznos lehet (elegendő folyadék, vitaminok, nyomelemek, alvás, pihenés, heveny betegség esetén ágynyugalom, méz, vöröshagyma, fokhagyma, gyógynövények fogyasztása stb.). Az allergiás eredetű felső légúti kórképeket eredményesen tudjuk akupunktúrával is kezelni. Egyéb, akut fertőzéskor a betegnek ágyban a helye! Idült köhögés esetén mindig a kiváltó ok szerint lehet a tűszúrásokat igénybe venni, ezért az ilyen álla-* * potot megfelelő szaktudású aku- punktúrás szakorvossal kell megbeszélni. A komplementáris kivizsgálás alapján a szakorvos egyértelműen dönteni tud, hogy hol ajánlja a gyógyszeres kezelést és a nyugati orvostudomány nyújtotta lehetőségek alkalmazását. Ha az idült köhögésben szenvedő beteg esetében lehetőség van az akupunktúra célszerű alkalmazására, akkor erre a lehetőségre a beteg figyelmét fel kell hívni. Dr. Balázs Tibor, a szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa
