Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-15 / 87. szám, hétfő
6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 15. www.ujszo.com Elhunyt Szeberényi Judit „A római mitológia szerint sorsunk fonalát a párkák szövik. (...) Az én sorsom fonala meglehetősen göcsörtösre sikerült” - írta egyik nekem címzett levelében Szeberényi Zoltán vagy másfél évtizeddel ezelőtt. A személyes névmást tehette volna akár többes számba is, mert nemzedékünkben ritkán akadt olyan kivétel, akinek életfonala ne lett volna tele bogokkal. Zoltán feleségéé még többel is, mint a kortársaké, ám Juditkát panaszkodni sohasem hallottam. Valószínűleg azért nem, mert lelki alkata olyan hivatás (tudatira predesztinálta, amely által fő feladata lett mások szellemi (szakmai) képességeinek kialakítása és gyarapítása. Szíwel-lélekkel pedagógus volt: nevelők nevelője, tanítók tanára. Szeberényiné Zupkó Judit 1932. május 8-án született Füleken; tanult Salgótarjánban, Budapesten, Pozsonyban, Brünnben; tanító- és tanárképzőkben, bölcsészdoktori címet, kandidátusi fokozatot szerzett. Miért is? Az biztos, hogy nem egy reményteljes karrier beteljesítése céljából, hiszen amit főiskolai, illetve egyetemi oktatóként elérhetett, az adjunktusi beosztás volt. Jutalma viszont a legtöbb, amit egy tanár elérhet: a tanítványai szerették. Megvallása szerint eredetileg nem pedagógus szeretett volna lenni, hanem divat- tervező. Szépérzékének kibontakozását a közbejött gö- csök sem tudták megakadályozni, mert a pszichéjében rejlő esztétikum az irodalom iránti vonzalmában élt tovább, és áthatotta az egész életét. Első (magyar szakos) tanári oklevelével a pozsonyi Szlovák Pedagógiai Könyvtárban tudott elhelyezkedni, majd 1961 nyarán a Nyitrai Pedagógiai Főiskola PedagóSzeberényi Judit (1932-2013) giai Tanszékén kapott állást, itt dolgozott nyugdíjas koráig. Amellett, hogy neveléselméletet, neveléstörténetet és általános pedagógiát oktatott, rendszeresen publikált szak- és (szép) irodalmi folyóiratokban, tan- és módszertani könyveket írt, szakkönyveket fordított magyarra. Az „előírt tanterv” teljesítése mellett vagy időnként azt mellőzve „a múlt értékeinek mához szóló üzeneteit” közvetítette a hallgatóinak. Szakmájában semmit sem tartott előbbre valónak, mint a korszerű pedagógiai gondolkodásmód kialakítását, fejlesztését, meg a magyar irodalom szeretetére való nevelést. (Legtöbb cikkét és tanulmányainak anyagát is épp e témakörből merítette.) Gazdag munkássága mellett feleségként, családanyaként, majd nagyszülőként is példásan helytállt. Az elmúlásról már sok mindent mondtak, de olyan találó szavakat, mint Zenthe Ferenc színművész feleségének elveszítésekor, talán senki sem: „A halál nagyon udvariatlan dolog.” Modortalan- sága leginkább azokat sújtja, akiket megfoszt szeretett hozzátartozójuktól. A veszteséget szenvedők fogadják együttérzésemet és mind- azokét, akik lélekben velük vannak. Szeberényi Judit búcsúztatása szerdán lesz a komáromi római katolikus temetőben. CsicsayAlajos Újra látogatható a Rijksmuseum Amszterdam. Tízévnyi felújítás után nagyszabású ünnepséggel nyűt meg szombaton az amszterdami Rijksmuseum. A nyitást hatalmas érdeklődés kísérte, elővételben több mint 50 ezer belépőjegyet adtak el. A felújításnak köszönhetően a múzeum teljesen megújult, egyedül Rembrandt vüághírű festménye, az Éjjeli őijárat került vissza ugyanarra a helyre, ahol a renoválást megelőzően is látható volt. A felújított múzeum a németalföldi festészet aranykorának kiemelkedő alkotásait őrzi, mások mellett Vermeer, Frans Hals, Jan Steen és Rembrandt műveivel várja a látogatókat. (MTI) 5 1 Á t k [SZÓ K EDDEN! mmm Both Péter dunaszerdahelyi ■BE járási rendőrparancsnok KEDDI FAGGATÓ C/3 Kérdések és válaszok Aich Péter verseket már csak a merevlemeznek ír, prózáiban a szabadság kifejezése hajtja A párbeszéd keresése „Egy könyv akkor jó, ha tovább működik az olvasóban" (A szerző felvétele) Aich Péter pozsonyi születésű pedagógus, szerkesztő, író életét családi örökségségként három kultúra érintette meg: a magyar, a német és a szlovák. Irodalmi munkássága az 1960-as években kezdődött. Versei az Irodalmi Szemlében, majd az akkor jelentős visszhangot kiváltó Egyszemű éjszaka című antológiában jelentek meg. PUNT1GÁN JÓZSEF Ezt követőn közel 30 évig nem jelent meg irodalmi munkája. Aktív pedagógusként egyebek között szlovák nyelvkönyveket szerkesztett magyar iskolák részére. Áttörést az 1989-es rendszerváltás hozott, ami után már nem kellett öncenzúrát alkalmaznia. Ezt megelőzően sem tűntem el teljesen, voltak írásaim, amelyek megjelentek, de ezekre mindig oda kellett figyelni, nehogymegszóljanak értük. Újságírással is foglalkoztam. A változások után valami felszabadult bennem. Közelebb került hozzám a próza. A versnek más dimenziói vannak, nagyon ritkán térek hozzá vissza, s ha igen, akkor is csak a fiókba, pontosabban a számítógépbe kerülnek. Első, 1998-ben megjelent prózakötetét további 11 követte. A legújabb a tavaly, év végén megjelent Háborús ügyek című esszékötet. A Torony és a Keresés című kötet is elbeszéléseket, novellákat, tárcákat tartalmaz. Miért került munkásságában előtérbe a próza? Erre nem tudok választ adni. Sok író kezdte verssel, azután pedig prózával folytatta. A vers megkötött, és nem találtam meg benne azt a szabadságot, amit egy prózában ki lehet fejezni. Persze prózát sem egyszerű írni. Fontos kritérium számomra az olvasmányosság, amiért azért meg kell dolgozni. Vannak elbeszéléseim, amelyek kétoldalas mondatokból állnak. Elég nehéz az ilyet összehozni, de van egy sajátos ritmusa. Ahogyan a versnek, a mondatnak is van ritmusa, a formának is van tartalmi mondanivalója. Ezt kell úgy kombinálni, hogy meglegyen a sajátos hatás. írásai műfaji kérdést is felvetnek, hiszen novellaként, elbeszélésként vagy ezektől eltérően is lehet értelmezni őket. Általában elbeszélésekről szoktam beszélni, nem novellákról. A szakirodalom a kettő között alig tesz különbséget. Az elbeszélés rövidebb, a novella hosszabb mű. Az angolban a regény elnevezése „növel”, azaz ez a novella egyik változata. Amit én írok, nem regény. Elbeszélek, elmondok egy bizonyos dolgot. Többen próbáltak választ keresni arra, hogy a Keresés történetei milyen műfajba sorolhatók, de igazából nem tudták meghatározni. Vannak benne lírai hangulatú szövegek, amelyeket prózaversként lehetne meghatározni, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mondanak-e valamit az olvasónak. Szerintem ez a fontos. A mű késztessen továbbgondolásra, a befogadóban kell, hogy befejeződjön. Meggyőződésem, egy könyv akkor jó, ha tovább működik az olvasóban. Ha azzal teszi le a könyvet, hogy jól van, nincs tovább, akkor az igazából nem jó könyv. Témái között előkelő helyen szerepel az életünket behálózó kérdések, érzelmek problematitája. Például a magány. Pesszimista? Szokták mondani, hogy pesszimista világképet tükröznek az írásaim. Én ezt nem mondanám. Végül is, ha adódik egy nehéz helyzet, amiről be kell vallani, hogy van, akkor keresni kell azt az ajtót, ablakot, amelyen keresztül onnan ki lehet menni. Az egyik könyvbemutatón kifogásolták, hogy miért tettem a címlapra Brueghel képét - talán hozzá akarom magamat hasonlítani?! Nem erről van szó! Brueghel megfestette a Bábel tornyát, azt az ismert bibliai történetet, amely manapság még aktuálisabb, mint akkoriban. Nem tudunk szót érteni egymással. Ez az élet minden területén észrevehető. Elmegyünk egymás mellett, magunkat helyezzük előtérbe, mert mást nem vagyunk képesek meghallgatni. Ebből ered az a magány, amiben gyakran találjuk magunkat. Ä mai világ olyan, mint a tévéreklámok sugallta kép: ha nem használod a legújabb mosóport, nem is vagy ember. A másságot pedig képtelenek vagyunk elfogadni. Miskolcon él. Milyen érzés kintről nézni Szlovákiára? Lélekben pozsonyi vagyok és az is maradtam. Csak belülről tudok Szlovákiára nézni. Amit Magyarországon látok, azt is szlovákiaiként élem meg. A magyar médiában az ország belügyei mellett legfeljebb Erdély szerepel, és a melldönge- tésen túl véget ér a magyarsággal való foglalkozás. Ha bemegyek egy könyvesboltba, ott esetleg találok egy Grendelt, ritkábban Tőzsén, s ezzel vége. A szlovákiai magyar irodalom lényegében nem létezik. Vannak kollégák, akik itt-ott irodalmi lapokban publikálnak, de a boltokban nem látom a könyveiket. Milyen tanácsot tudna adni az irodalomoktatáshoz? Ön milyen irányba terelné? Az irdalom nem csak annyiból áll, hogy az író megszületett, élt majd meghalt - ahogyan ezt manapság tanítják. Szóval nem a lexikális tudás a lényeg, hanem a művek megértése. Hogy bele tudjak gondolni, mit is akart mondani az író, majd bennem tovább tudjon folytatódni a megismert gondolatsor. Erre a gyerekeket fel kellene készíteni, és éppen ez a módszer nincs jelen a mai oktatásban. FELHÍVÁS Énekelt Versek XVIII. Zentai Fesztiválja A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ Weöres Sándor születésének századik évfordulója, valamint a „2013 - a külhoni magyar kisiskolások éve” program jegyében, a Zentai Önkormányzat és a budapesti székhelyű Égtájak Kulturális és Közművelődési Egyesület közreműködésével 2013. május 16. és 19. között megrendezi az Énekelt Versek XVIII. Zentai Fesztiválját, amelynek idei díszvendége Harkai Vass Éva költő. A szervezők bemutatkozási lehetőséget kínálnak azoknak a szólistáknak és együtteseknek, akik, illetve amelyek énekelt verseket adnak elő saját megzenésítésükben. A részvétel feltétele, hogy a nevezők műsorán három megzenésített vers szerepeljen; ezek közül az égjük Harkai Vass Éva Ha voltam is című verse legyen. A legjobbak meghívást kapnak a versenyre, amelyet május 17-én a műfaj legjelesebb képviselőiből álló zsűri előtt rendeznek meg. Az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja a vajdasági magyarság egyik legnépszerűbb, főleg fiatalok részvételére számító nagyrendezvénye, amely a zentai Zjmtharew együttes és a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ kezdeményezésére jött létre 1995-ben a budapesti Kaláka együttes szakmai támogatásával. A fesztivál célja - amellett, hogy művészi értékeket hordoz - a közönség szórakoztatása, mégpedig a lírai élmények el- mélyítésével. A rendezvény nemzetközi (a vajdaságiakon kívül a versenyprogramra erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és magyarországi csoportok, illetve szólisták is beneveznek). A nem vajdasági résztvevők számára a szervezők a rendezvény ideje alatt szállást és étkezést biztosítanak, továbbá megtérítik az utazás költségét. Jelentkezni április 27-ig online lehet a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet honlapján (www.vmmi.org), ahol a felhívás, a versszöveg és a jelentkezési űrlap is megtalálható. A három versenydalt a következő e-mail címre kell elküldeni mp3-as formátumban: hajnal.anna84@gmail.com. Bővebb információ a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben (+381 631116856), a zentai művelődési házban (+381 24 812 603) és a Zentai Városi Könyvtárban (+381 63 569247).
