Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-13 / 86. szám, szombat
2013. április 13., szombat, 7. évfolyam, 15. szám Forgalmi dugótól még nem kell tartani Álcahálóval közlekedő tömegközlekedési eszközökről, mozdonyokról, közömbös tekintetű emberekről, ellenőrzött idegenekről és vihar előtti csendről számolt be a magyar Baptista Szeretetszolgálat küldöttségének négynapos észak-koreai útja után az MTI- nek az egyik résztvevő, Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója Pekingben. (Fotók: SITA/AP, TASR/AP) Április 10-én Eszak-Korea fővárosában. A magyarok korábban sem látták jelét mozgósításnak. Phenjani látkép magyar szemmel A küldöttség négy tagja a múlt szombaton hagyta el Phenjant, és érkezett a kínai fővárosba, míg a delegáció vezetője. Lukács Csaba elmondta, hogy információik szerint Phen- janban berendelték a teljes külügyi állományt, először az orosz és a kínai nagykövetet, majd délután a többi diplomáciai külképviselet, nemzetközi szervezet vezetőjét tájékoztatták arról, hogy nem tudják az ott maradó külföldiek biztonságát garantálni. Ez lényegében azt jelenti, hogy mindenki a saját felelősségére maradhat - értelmezték az elhangzottakat a magyar küldöttség számára. A koreai fél ugyanakkor minden segítséget felajánlott az evakuáláshoz. Az Air Koryo légitársaság pekingi gépén minden hely foglalt volt, és a magyarok azt valószínűsítik, hogy a turisták mellett egyes képviseletek személyzete is az utasok között volt. A magyar csoport Phenjanban találkozott holland, francia turistákkal, egy amerikai, valamint egy olyan hongkongi diákcsoporttal is, amelynek két kísérőtanára magyar volt. Az indiai külügyminisztérium kelet-ázsiai ügyeket felügyelő főosztályvezetője szintén velük egy időben volt Phenjan vendége. Valamennyiük látogatási menetrendje lényegében azonos volt, köztük az emlékművek, a néhai vezetők mauzóleuma és a panmin- dzsoni demilitarizált övezet. Lukács Csaba elmondta, a kíséretükben lévő egyik észak-koreai férfi az Észak- és Dél-Koreát elválasztó ideiglenes határvonalnál álló barakkokra utalva azt mondta, ezekre már nem lesz szükség, mert olyan kegyeden csapást mérnek az ellenségre, hogy részükről nem lesz, aki aláírja „a feltétel nélküli megadásról szóló nyilatkozatot”. Az országban utazva a magyarok nem látták jelét mozgósításnak, csak egyszer tűnt fel egy páncélozott harcjármű a földeken. A velük kapcsolatba került emberek, csakúgy, mint a média, arról beszélnek, hogy országukat provokálják. A turistáktól a magyarok megtudták, hogy napi 200 eurót fizettek az útjukat szervezőknek, és bár már létezik internet az országban, és az ahhoz szükséges kártya 42 euróba kerül, az utóbbi hetekben még korlátozással sem lehet a világhálóra kapcsolódni. A magyar küldöttség tagjai arra a kérdésükre, hogy mi jelenti az ott élőknek a legnagyobb gondot, mindenki egybehangzóan az élelmiszerhez jutást válaszolta. A havonta kiadott napi fejadag 500 gramm gabona, ami lehet szója, rizs vagy liszt. A magyar delegáció, amelynek úti célja volt segítséget felajánlani az észak-koreai mozgássérültek rehabilitációjához, Szarivon városban egy gyermekotthont is felkereshetett, ahol az egész országban született hármas és négyes ikreket látják el. Őket azért veszik el a szüleiktől - tudták meg -, mert anyagilag nem lennének képesek a felnevelésükre, de látogathatják gyerekeiket. Lukács Csaba elmondta, hogy útjuk vége egybeesett a koreai halottak napjával, így láthatták, hogy az emberek a központi urnatárolóból a szeretteik hamvait tartalmazó fényképes urnákat kiviszik a szabadba, a parkokba, a folyó mellé. Köréjük gyűlnek, mellé helyezik az elhunyt kedvenc ételeit, pálinkát locsolnak a földre, úgy emlékeznek. Lukács Csaba harmadszor járt Eszak-Koreában, és úgy látta, a főváros határozottan modernizálódik, hatalmas ütemben parkosítanak, több az új épület, és látványosan megnőtt az autóforgalom is. Az utakon a buszmatuzsálemek mellett kínai márkájú autók, Mercedesek, japán és német gépkocsik is futnak. „Forgalmi dugóktól azért a egyelőre nem- -A kell tartani” - tette hozzá az újságíró. (MTI) Kim Dzsong Un, Észak- Korea vezetője jelenleg valószínűleg abban a városi lu- xusépületben él, amely az irodája mellett áll. Az épület a Kim-klán fényűző életmódjához képest meglehetősen kicsi és szerény. Leromboltatta apja luxusvilláját Kim Dzsong Un Kim Dzsong Unnak, Eszak- Korea fiatal vezetőjének nem kell apja aranykalitkája, ugyanis leromboltatta Kim Dzsong II 9000 négyzetméteres phenjani luxusvilláját - írta a Die Welt című német napilap internetes oldala. A phenjani palota egyenlővé tétele a földdel illeszkedik a családi hagyományba: már Kim Dzsong II is előszeretettel rombolt, majd épített újra hasonló épületeket, vagy parkosította be a csupasszá vált területet. Most azonban neki is hasonló jutott osztályrészül, hiszen egy 2013. február 22-ei műholdas felvétel arról tanúskodik, hogy a néhai „kedves vezető” kedvenc villája nem áll már, sőt a területet birtokukba vették a növények. Kicsit lejjebb azonban érintetlen pompájában látható egy másik, tavaly nyáron felhúzott épület, amelyben a vélekedések szerint Kim Dzsong II húga él férjével. A villa egy tíz négyzetkilométeres, katonailag megerősített területen található, amelyet Kim Dzsong II1994 és 2011 között alakított ki otthonának „55-ös vendégház” néven. Legkisebb fia azonban saját aranykalitkára vágyott, így valószínűleg jelenleg abban a városi luxusépületben él, amely az irodája mellett áll. Ezt a villát mindössze 3 hónap alatt építették fel 2009-ben, és a Kim-klán fényűző életmódjához képest meglehetősen kicsi és szerény. Természetesen az a forgató- könyv sem kizárt, hogy Kim Dzsong Un új helyre költöztette nagynénjét, ő pedig birtokba vette az „55-ös vendégházat”. Bár az idősebb nemzedékkel szembeni ilyen és ehhez hasonló eljárás szokadannak nevezhető egy konfuciánus családban, nem szentségtörés. Egy dinasztia fejének előjogai vannak, és attól kezdve, hogy Kim Dzsong Un átvette ezt a szerepet elhunyt apjától, Kim Dzsong 11 húgának illik meghajolnia akarata előtt. Mellesleg már Kim Dzsong II sem költözött be apja, az országalapító Kim ír Szén otthonába, inkább saját villát építtetett magának a régi családi fészek mellé. (MTI)
