Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-13 / 86. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 13. www.ujszo.com Rájöttek: a map'ar diáknak egy anyanyelve van Dušan Caplovič jelentése a kisebbségi iskolákról VERES ISTVÁN Pozsony. Idegen nyelvként kell tanítani a szlovákot a nem­zetiségi iskolákban, áll az okta­tásügy helyzetéről szóló jelen­tésben, amely a tárca 2020-ig tervezett teendőit tartalmazza. A jelentés vonatkozó része gyakorlatilag azt állapítja meg, amit a kisebbségi oktatáspoli­tikusok évtizedek óta hangsú­lyoznak - s amit az első Fico- kabinet idején a kormánypoli­tikusok még tagadtak. „A gyakorlatban az állam­nyelv oktatásánál ezekben az iskolákban nem abból kell kiin­dulni, hogy a gyereknek két anyanyelve van, hanem abból, hogy anyanyelvként az adott nemzeti kisebbség nyelvét használja” - áll a jelentésben. Ezt a minisztériumban most ír­ták le talán első alkalommal, vé­li Pék László, az SZMPSZ elnö­ke. „Mindenki tudja, hogy ez normális dolog, sőt, a leghaté­konyabb módszer” - tette hozzá Pék. Az oktatásügyi miniszter eddigi kommunikációja alapján Pék úgy véli, Dušan Caplovič ezt a megállapítást már tényként kezeli. „Mostantól már legalább erre a jelentésre is lehet hivat­kozni a beszédközpontú szlo- váknyelv-oktatás alkalmazásá­nál”-így Pék. A jelentés a felsorolt témákon kívül még a tankönyvhelyzettel kapcsolatban említi a kisebbsé­gi iskolákat. Tavaly eszerint a tankönyvekre fordított összke- ret 18%-a ment a nemzetiségi nyelvű tankönyvekre, idén ez az arány 30%-ra nő. Kedden vitáznak a munkanélküliségről Konkrét javaslatokkal érkezik az ellenzék ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Konkrét javasla­tokkal érkezik az ellenzék a magas munkanélküliség meg­vitatására összehívott keddi rendkívüli parlamenti ülésre. Visszaállítanák a 19%-os adót a jogi személyek esetében, ame­lyet ősszel a kormány 23%-ra emelt, és módosítanák az ugyancsak ősszel elfogadott munkatörvénykönyvet is. Ivan Švejna (Híd) szerint a kormány egyéves tevékenysé­gének az eredménye plusz 40 ezer munkanélküli. „Ugyanak­kor a rendszerből eltűnt több százezer megbízási szerződés­re dolgozó ember és több ezer egyéni vállalkozó is” - állítja a Híd alelnöke. Ezért csökkente­nék a megbízási szerződésre dolgozók és az egyéni vállalko­zók járulékterheit is. . Ján Richter szociális ügyi miniszter szerint az ellenzék nem tud alternatív javaslatot felmutatni a munkanélküliség megoldására. „Csak visszaállí­tanák az egy évvel ezelőtti ál­lapotokat, és emelnék az áfát” -állítja a miniszter. Jana Laššáková, a Smer frakcióvezetője szerint ezúttal a Smer nem fogja blokkolni a parlamenti vitát, ahogyan tet­ték ezt eddig az ellenzék által összehívott ülések esetében. (SITA, lpj) RÖVIDEN Babišé a Hospodárske noviny Pozsony. Andrej Babiš cseh­szlovák milliárdos cége, az Agrofert megvette a Hospo­dárske novinyt kiadó Ecopress Rt. 100%-os tulajdonrészét. A pozsonyi származású, ám évti­zedek óta Csehországban élő Babiš főként a vegy- és élelmi­szeriparban érdekelt (övé a vágsellyei Duslo is), a média­piacra csak az elmúlt hóna­pokban tette be a lábát. Az 59 éves üzletember tavalyelőtt je­lezte, belépne a cseh politikába - ANO 2011 néven akart pár­tot alapítani. A Hospodárske noviny az egyetlen hazai gaz­dasági napilap, átlagosan napi 14 ezer példányban fogy - ez­zel közvetienül az Új Szó mögött a 6. legeladottabb országos napilapnak számít. (MSz) Kitelepítettek emléknapja Budapest/Komárom. Tegnap tartották a Felvidékről ki­telepítettek emléknapját, arra emlékezve, hogy 1947-ben ezen a napon indult el Csehszlovákiából az első, elűzötteket szállító vonat Magyarország felé. Komáromban beszédet mondott Navracsics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Budapesten gálaműsort tartottak a Rákóczi Szövetség szervezésében. A magyar Országgyűlés 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz. (MTI) Most sem sokkal van 5 százalék felett a párt támogatottsága, a lelépések után küszöb alá kerülhet A szétesés kiütheti az SaS-t AZ SAS TAMOGATOTTSAGA Pozsony. A Kollár-szárny távozásával a kritikus 5 százalékos bejutási kü­szöb alá kerülhet az SaS népszerűsége. A rele­váns hazai közvélemény­kutató ügynökségek ve­zetői szerint a támoga­tottság csökkenése borí­tékolható, kérdés, hol áll meg. A távozóknak mi­nimális esélyük van saját liberális párt alapítására. MÓZES SZABOLCS „Minden konfliktus a támo­gatottság csökkenésével jár. Másrészt a medializáció, amely az utóbbi hetekben az SaS körül kialakult, bizonyos fokig növel­heti a párt iránti érdeklődést. Nehéz megmondani, milyen lesz a két ellentétes irányú mozgás hatása” - mondta la­punknak Pavel Haulík, az MVK ügynökség vezetője. A szocio­lógus rámutatott: az 5 százalé­kos küszöb alól már nehéz „visszajönni”, mivel az alacsony támogatottsági mutatók a vá­lasztókat is elbizonytalanítják. Ján Baránek, a Polis vezetője szerint egyértelmű, hogy az SaS támogatottsága csökkenni fog. Hasonlóan vélekedik Mar­tin Slosiarik, a Focus vezetője is. „Egy párt számára mindig kritikus pillanatot jelent, ha népszerűsége 5 százalék alá esik” - mondta lapunknak Slo­siarik, aki egyben arra is felhív­ta a figyelmet, hogy a párt vá­lasztói nagyrészt a fiatal, váro­si, az átlagosnál műveltebb ré­tegekből kerülnek ki. „Ez azt je­lenti, hogy az átlagnál jóval kri- tikusabbak saját pártjukkal szemben” - tette hozzá a szo­ciológus. Sulik a domináns A bejutási küszöb alá esés új „élmény” lenne az SaS-nek. A párt szinte a 2009-es megala­kulás óta mindig 5 százalék fe­lett volt. Az elemzők szerint azt nehéz megsaccolni, a távozók hány százalékot „visznek magukkal”. A párttagság szinte fele-fele arányban oszlik meg a két tábor között. „Az SaS nem egy ember pártja, ám Sulik a párt arca, így nem várható, hogy a támogatók fele elmegy’ -véli Slosiarik. A tavalyi választásdkon a párt jelöltjei közül Sulik kapta a legtöbb karikát (55,8%), 2010-ben is így volt, igaz, ala­csonyabb arányban (39,2%). A potenciális távozók közül ta­valy Dániel Krajcer a 2. (32,3%), Juraj Miškov a 4. (16,8%) és Jozef Kollár az 5. (14,6%) legtöbb preferencia- voksot gyűjtötte be. Új pártra kevés az esély Egyelőre kérdéses, mit tesz a távozó négy vagy öt képviselő. Az elemzők szerint új párt ala­pítására nincs sok esélyük. „Itt csak egy liberális pártnak van hely, így az SaS-szel versenge­nének ugyanazért a szava­zóért” - véli Slosiarik. Haulík szerint esélyeik attól függenek, milyen pártot alapí­tanának. „Nem kizárt, hogy az MKP-ben 2009-ben lezajlott fo­lyamatokhoz hasonlóak ját­szódhatnak le. Akkor a tagok egy része távozott, megalapí­tották a Hidat, amely viszont nem a régi párt másolata volt, hanem valami újat tudott fel­mutatni azzal, hogy nem tisztán magyar, de egy magyar-szlovák párt víziójával rukkolt elő Ha a most távozók valami olyat tud­nak felmutatni, ami több lesz az SaS ideáinál, akkor nem biztos, hogy megbukik a projektjük” - mondta az MVK vezetője. Az elemzők szerint a távozó képviselőknek akkor van a leg­több esélyük, ha más jobboldali pártok elégedetlen politikusai­val közösen alapítanak pártot, vagy belépnek egy már létező formációba. A rákban szenvedők közel fele belehal a betegségbe; a déli járásokban sok az áldozat Rák: Szlovákia is listavazető Több esetet diagnosztizálnak (TASR-felvétel LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Több daganatos megbetegedés esetében is lista­vezető Szlovákia az európai or­szágok között, tavaly több mint 24 ezer rákos megbetegedést regisztráltak és közel 12 ezren haltak meg daganatos megbete­gedésben. A férfiak esetében a három leggyakoribb típus a vas­tagbél-, a prosztata- és a tüdő­rák, a nőknél viszont az emlőrák megelőzi a vastagbélrákot. A vastagbélrák mellett a szájüreg és gége daganatos megbetege­déseit tekintve is második Szlo­vákia - Magyarország mögött -, a leukémia esetében pedig har­madik helyen szerepel. Rossz a halálozási arány ,A rák civilizációs betegség, multifunkcionális, tehát több kiváltó oka lehet” - magyarázta lapunknak Janega Andrea pato- lógus. Szerinte azonban az, hogy úgy tűnik, egyre emelke­dik a daganatos megbetegedé­sek száma, nemcsak a betegség terjedésének tudható be. „Egy­re jobb diagnosztikai eszközök­kel rendelkezünk, így ponto­sabb diagnózisok állítható fel” - véli a doktornő. Ezt támasztja alá az is, hogy arányaiban a legtöbb daganatos megbetegedést nyugat-európai országokban Dániában, Norvé­giában és Franciaországban re­gisztrálták, százezer emberre vetítve mintegy 450-480 meg­betegedés, viszont a halálozási számokat tekintve ezek az or­szágok a jobbak közé tartoznak. Szlovákiában 390 megbetege­désjutott tavaly 100 ezer főre, a halálozási arány pedig 190 volt, miközben az uniós átlag 382 és 164. A halálozási arányt - a meg­betegedési aránnyal ellentét­ben - kelet-európai országok vezetik: az első Magyarország 222 halálesettel, a második és harmadik helyen pedig Szerbia és Macedónia szerepel, míg Szlovákia all. helyen áll, köz­vetlenül Csehország előtt. Délen rosszabb a helyzet A daganatos megbetegedések eloszlása országon belül nem egyenletes. A legtöbb megbete­gedést és elhalálozást a délijárá- sokban regisztrálták a szlovák Rákbetegségek és halálozási arányok , ország rákos arány halál arány Csehország 57 627 415,4 26 911 184,0 Magyarország 50 475 392,5 30 255 221,6 Szlovákia 24 045 389,5 11 783 187,2 Lengyelország 152 216 323,4 94 958 193,8 EU-átlag 2 634 582 382,0 1 262 433 164,6 Megj.: arány - 100 ezer lakosra ennyi beteg jut. Halál: ennyien haltak meg rákban. 2012-es adatok. Forrás: WHO/EUCAN Egészségügyi Statisztikai Inté­zet (NZCI) adatai szerint. A fér­fiak és a nők esetében országos összehasonlításban is a Komá­romi járásban volt a legmaga­sabb - a férfiaknál 431, a nőknél 308 - a megbetegedések aránya, de magas értékeket közöl a Du- naszerdahelyi, az Érsekújvári és a Lévai járásra vonatkozóan is. Balázs Tibor belgyógyász szerint ez összefügg az életvitel­lel és a környezeti szennyezés­sel is. „Befolyásolja a megbete­gedések számát az étkezés, az embereket ért elektromágneses sugárzás mértéke is, például a mobiltelefon, a távirányítók, a wi-fi” - mondta lapunknak Ba­lázs. A déli járásokban mutat­kozó magasabb megbetegedés­re szerinte hatással lehetnek a korábbi, még akár a szocializ­mus idején bekövetkezett kör­nyezeti károsodások. „Az ipar és a mezőgazdaság együttes környezetkárosító ha­tása befolyásolhatja ezeket az adatokat - véli Balázs. - Ko­rábban olyan típusú permet- szereket is alkalmaztak, ame­lyek nemcsak a rovarokra, ha­nem az emberekre is negatív hatással voltak.” Szerinte ezek a vegyszerek máig megtalálha­tóak a talajban és a vízben. Tegnap, a nárciszok napján országszerte több ezer aktivista gyűjtött támogatást a rákbete­gek megsegítésére a Rákelle­nes Liga szervezésében. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy általában azok adakoztak, akik valamilyen módon már kapcso­latba kerültek ezzel a megbe­tegedéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents