Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-12 / 85. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 12. Kultúra 13 Pier Paolo Pasolini verseskötete most jelent meg a pozsonyi Kalligram Kiadó gondozásában Minden értelemben érzéki RÖVIDEN Prikler Mátyás „versenyez” Budapest. A napokban zajló Titanic Filmfesztivál versenymezőnyében levetítették a pozsonyi Prikler Mátyás Köszönöm, jól című filmjét. Az alkotás a rendező diplomafilmjének bővített változata. Két évig készült, 350 ezer eurós költségvetéssel. „Ha egymülió eurónk van, akkor is így forgatjuk le. Olyanjáték- filmet akartunk csinálni, amely nem játékfilm szagú, körülöt- tünktörténik,ésamelyautentikus”-mondtaa rendező. (MTI) Szigorúak a kínai cenzorok Peking. „Technikai okokra“ hivatkozva a premier napján váratlanul levették a kínai mozik műsoráról Quentin Tarantino Django elszabadul című filmjét. Ez Tarantino első filmje, amely eljutott Kínába. A rendező azt is megengedte, hogy a filmen kisebb változtatásokat hajtsanak végre a kínai cenzorok miatt. Röviddel az első vetítés kezdete után azonban kitessékelték a nézőket a mozikból. A kínai sajtó azzal magyarázta a történteket, hogy olyan jelenetek maradhattak a filmben, amelyeket a helyi cenzúra nem fogadott el. (MTI) A Színházművészet című kiadvány bemutatója Színészek arcképcsarnoka Utolsó friuli versében (Vigyázz magadra, és minden jót) egy magas, szemüveges, rövid hajú, halál-harisnyás fiút int Pier Paolo Pasolini. „Védelmezz, őrizz, imádkozz, de szeresd a szegényeket, másságukat.” SZABÓ G. LÁSZLÓ írja ezt annak az ifjú fasisztának, akiről tudja: fogalma sincs a politikáról, s épp attól a két nyelvtől óvja a költőt, amit a legjobban szeret, a latintól és a görögtől, plusz a rövid hajtól. Pasolini viszont tudja róla azt is, hogy nem szabad a szíve, nem akarja, és nem meri azt, hiszen őszinte sem lehet. A vers valamikor a hetvenes évek közepén született. Pontosan érezve az élet szívverését szociális érzékenységével Pasolini tizenöt évvel korábban a szegénység, a peremsorsok és a római kalyibákban, barakkokban élő proletárok oldalán áll. Ahogy a Kalligram Könyvkiadó Pasolini válogatott munkái sorozatában most megjelent Korom vallása című verseskötet fülszövegében olvasható: ő „nem a szalonfilo- zófus-költők népes családjából való, az ő filozófiája nagyon is testközeli, etnikai karakterű és erotikus.” Csehy Zoltán, a versek kiváló fordítója szerint: „Erotikus minden értelemben: érzéki, mert az érzéki tapasztalat primátusára épít, és Eroszhoz tartozó, mert a költő alapállása még elkeseredéseiben is a szerelmes magatartásra emlékeztet, az életszeretet olyan mélységére, mely a legsötétebb és legreménytelenebb, legnaturalistább tapasztalatból váratlan örvényt generálva jut el a transzcendenciáig.” Ezek a versek az ötvenes évek második felében és 1960 tavaszári íródtak. Pasolini akkoriban Indiában jár Alberto Moraviával, a jeles olasz íróval, aztán továbbutaznak Afrikába, bejárják Kenyát. Az útitervet Moravia dolgozta ki, Pasolini akkor látja először a harmadik világ problémáit. Amíg az író alszik, ő bolyong, mert csak egyedül, elveszetten, némán, gyalog járva tudja felismerni a dolgokat. „A Korom vallása a hatvanas évek válságát fejezi ki - írja a költő. - Egyik oldalunkon az új kapitalizmus szirénje, a másik oldalon a forradalmiság megalakulása, körös-körül pedig a mindebből fakadó űr, a szörnyűséges egzisztenciális üresség. Amikor a politikai cselekvés visszafogottabbá válik vagy elbizonytalanodik, akkor vagy a képzelet, az álom világa iránti vágyakozás fogja el az embert (Afrika, egyetlen alternatívám), vagy moralisz- tikus felháborodás (jómagam nem szenvedhetem a baloldal álszenteskedését, amikor klasszicista módra meg akarja szelídíteni a valóságot). A könyvemben kifejtett politikai vélemény nemcsak politikai vélemény, hanem egyben költői vélemény is.” 1961 áprilisában elkezdi a Csóró forgatását, májusban megjelenik a könyv, amellyel elnyeri a Chianciano-díjat. Átdolgozza egy régebben megjelent darabját, a Belső történelmet, és hozzákezd a Mamma Róma forgatókönyvéhez. A Mamma Róma a Forgatókönyvek I. című kötetben jelent meg a Kalligram sorozatában. A Korom vallása ennek a sorozatnak az ötödik darabja. Három ciklusból áll a kötet. A Gazdaság-ciklusban olyan címekkel jelöli verseit, mint: Piero freskói Arezzóban, Itália mezei gyomra, Életnosztalgia, Három megszállottság: tanúskodni, szeretni, pénzt keresni, A nyomorúság emlékei, A tudás gazdagsága, A gondolkodás privilégiuma, Fényűzésre vágyakozva, Az éjszaka diadala, Érzelmi nevelés. Az Egy fiúhoz Bemardo Bertoluccihoz szól, a Korom vallásában Fel- linivel járja a sötét sétányokat. A kötet második ciklusa csaknem harminc epigramma, amelyek jelentős részét konkrét személyeknek címezi. Ezek antik hagyományok nyomán született szellemes rögtönzések. Az utolsó ciklus Faragatlan költészet címmel öt hosszabb költemény, amelyek élet és halál kérdéseit boncolgatják, benne a világ vadságával és a költő haragos leikével. Tisztább, árnyaltabb képet kap Pasoliniról, a háború utáni olasz irodalom és filmművészet egyik legjelesebb alakjáról, aki e verseket olvassa. Közelebb kerül hozzá, jobban belelát, a kötet által „lelki útitársa” lesz, hiszen Csehy Zoltán a legteljesebb empátiával tolmácsolja a műveket. Hogy költő és olvasó között ilyen szoros érzelmi s szellemi kapcsolat alakul ki, az neki köszönhető. Pasolini számára az írás egyébként is sokkal fontosabb volt, mint a beszéd. NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Az írókat, tudósokat, képzőművészeket bemutató arcképcsarnok után most egy olyan kiadványt vehet kézbe az olvasó, amelyben elsősorban két szlovákiai magyar színházunk színművészei, egy- egy kiemelkedő rendező, dramaturg, díszlet- és jelmeztervező, színikritikus, zenei vezető és színházszervező szerepel. A Szlovákiai Magyar írók Társasága gondozásában Színház- művészet címmel megjelent kiadványt Kolár Péter volt színházigazgató válogatta és szerkesztette, aki első nekibuzdulásában összeállított egy névjegyzéket, amely több mint kétszáz nevet tartalmazott. A duna- szerdahelyi könyvbemutatón elmondta, hogy mivel a kötetbe csak százat volt lehetősége besorolni, fájó szívvel, de kénytelen volt szűkíteni a listát. Rengeteg kérdés merült fel benne, például az is, hogy kit kell érteni „a (cseh) szlovákiai magyar színházi ember” fogalom alatt? „Azt, aki 1918 után itt tevékenykedett, esetleg, aki már itt született, vagy azt is, aki a határon túlról került hozzánk? A besorolás kritériumai között legyen egy olyan objektív, számmal kifejezhető tényező, amelyhez minden körülmények között ragaszkodnunk kell? Például meghatározóvá kell válnia annak, hogy ki mennyi időt töltött el a pályán? S hogyan ítéljük meg azokat, akik rövid ideig tartó szereplésük, ténykedésük ellenére hatalmasat alkottak, az élet azonban pályamódosításra kényszerítette őket? Minél szűkebbre próbáltam húzni a hurkot a névsor bővülése folytán, annál rosszabbul (vagy inkább jobban) jártam. Válogatás közben újabb és újabb, csaknem elfeledett nevek kerültek elő. Ezért bízom benne, hogy ez a kiadvány csak a kezdet, és rövid időn belül előkészül a (Cseh)szlovákiai magyar színjátszás lexikona, amely a lehető legtöbb címszót tartalmazza majd, és a most kimaradt színházi emberek tevékenységüknek megfelelő helyet kapnak benne”. UTOLSÓ ELADÓ LAKÁSOK MOST AKCIÓS ÁRON! TEL:+421 911 714 378 www.kilitipark.sk RE 130307
