Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-09 / 82. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 9. Vélemény És háttér 7 Az irracionalitást és egyénieskedést az új politikai generáció különösen kedveli A politika logikátlansága A politikai elemzői munka egyik fő nehézségét az adja, hogy meglehetősen homályos a szélesebb nyilvánosság számára. A politológusokat a média sokszor akkor rángatja elő, ha meg szeretné tudni, milyen fejlemények, lépések várhatóak - márpedig ez inkább jósoknak való feladat. TOKÁR GÉZA Jobb esetben a politikai szereplők motivációit pszichológusok, rosszabb esetben pszichiáterek lennének képesek megfelelően elmagyarázni. A folyamatok sokszor nélkülözik a tervezettséget és az ésszerűséget. A politika eseményeit a külső és néha a hozzáértő megfigyelők is hajlamosak teljesen logikus procedúrának felfogni: léteznek pártok, átlátható célok, személyes. kapcsolatok, célcsoportokra szabott mondanivalók. Az összes bemenet és változó összegzése után megkaphatnánk, mi történik majd a politikában. A valóságban ez nagyságrendekkel bonyolultabb folyamat, nemcsak a változók nagy száma, hanem az emberi, irracionális tényezők miatt is. Egyszerűbben: ha az autonóm, erős és önfejű politikusnak számító pártelnök bal lábbal kel, akkor annak gyakran mélyebbre ható következményei is vannak. A logikátlannak, előzmények nélkülinek tűnő kimenetet az elemzők pedig gyakran utólag próbálják meg beilleszteni a rendszerbe, keresve a hátsó motivációt. A szlovákiai magyar politikában különösen érvényes a fenti kitétel. Ez annak köszönhető, hogy túlkínálat van önállóan cselekvő politikusokból, így a szokásosnál jóval gyakrabban visszaköszönnek a nehezen magyarázható viselkedési minták, legyen szó bármilyen aktu- álpolitikai, különösen pedig a két párt kapcsolatát érintő eseményről (a Híd ténykedése egyébként hosszú távon némileg tudatosabbnak és szervezettebbnek tűnik). Sok esetben a személyes ellentétek és az egyéni hatalomgyakorlási módszerek szolgálnak magyarázatjobb esetben pszicholó- gusokképesek elmagyarázni a politikusok motivációit. Rosszabb esetben pszichiáterek. ként arra, hogy a Híd és az MKP helyi és/vagy országos szinten mikor képes együttműködni és mikor nem. A szlovák pártpolitikában ennél némileg, de nem sokkal több tudatosság fedezhető fel. Pesszimizmusra adhat okot, hogy a szervezettség nem javul, az önfejűség pedig kimondottan értékként jelenhet meg. Az irracionalitást és az egyénies- kedésból fakadó akciókat az új politikai generáció is nagy előszeretettel részesíti előnyben, legyen szó Richard Sulikról vagy az Egyszerű Emberek jelenlegi és volt vezető személyiségeiről - Igor Matovičról és Alojz Hlináról. Á politikusok irracionális motivációi mellett egyébként teljesen hétköznapi tényezők is befolyásolhatják az aktuális események jellegét és menetét. Az utóbbi hónapokban például az időjárás, a régiónkban szokatlanul hosszan tartó hideg és a kevés napsütés miatt is állandósult a rossz közhangulat, a nagyközönség pedig a megszokottnál is ingerlékenyebbnek bizonyult. Meg lehet nézni, mihez vezetett ez a magyar közéletben... Nincs perdöntő bizonyíték a klímaváltozásra, de a környezetszennyezés vitathatatlan Értelmes környezetvédelem HORBUIÁK ZSOLT Az idei elhúzódó tél újabb érvet adott a klímaváltozásban hívők számára, pontosabban azoknak, akik szerint az időjárás mostani alakulásának hátterében egyértelműen az emberi tevékenység áll. A tudomány továbbra sem áll azon a szinten, hogy perdöntő bizonyítékot szolgáltasson arról, valóban zajlik-e egy átlagosnál gyorsabb klímaváltozás. De az, hogy az ember jócskán beavatkozik a természet rendjébe, azért a szkeptikusok számára sem kérdéses. Elég csak beleszagolni a pozsonyi levegőbe, vagy észrevenni az utak és vasutak mentén hányódó hulladékot, hogy csak a természetrombolás mindennapos eseteit említsük. Az közismert, hogy az Egyesült Államok már másfél évtizede nem hajlandó aláírni a klímavédelmi Kiotói Egyezményt. Most, a bő négy éve tartó recesszió idején erre még kisebb az esély. De nem kell messzire menni. Szlovákia úgy ad burkolt támogatást a kassai U.S. Steelnek, hogy a vállalatnak nem kell betartania a károsanyag-kibocsátásielőírásokat. Persze nem meglepő, hogy a környezetvédelmet ilyen mostohán kezelik. Hosszú távú kérdésről van szó, ezért a politikusok egy-két választási ciklussal mindig elodázhatják a döntés- hozatalt. A probléma így könynyen hasonlítható például a nyugdíjkérdéshez. A környezetszennyezés elleni harc most alkalmazott módszerei ellen azonban közgazdászok is tiltakoznak, főleg azok, akik egyben a brüsszeli szabályozás ellen is harcolnak. Az uniós környezetvédelmi előírások ugyanis nem elhanyagolható többletkiadásokkal járnak, így lassítják a válságból való kilábalást, végeredményben pedig csökkentik a versenyképességet. A kömye- zettudatosság luxusával egyelőre csak az öreg kontinens él. Nagy valószínűséggel a lakosság is tiltakozna, ha tudná, hogy több tennék és szolgáltatás a szabályzás miatt inkább drágább, mintsem olcsóbb. Például a benzinbe kötelezően belekevert természetes bioadalék, a megújuló energiaforrások előállítása vagy a „zöld munkahelyek” létrehozása mind-mind árfelhajtó hatású. Érdekes kísérlet az elektromos gépkocsi. Mivel az energiát így is, úgy is fosszilis vagy atomenergiából állítják elő, ilyenformán az egyéb problémáktól eltekintve („tankolóhelyek” kiépítése, kis hatótáv) az elektromos kocsik esetében egyelőre más nem történik, mint hogy a károsanyag-kibocsátás helyét az energia előállításának helyére koncentráljuk. Úgy tűnik, mintha még nem jutottunk volna el oda, hogy a „zöld gondolkodás” egyben logikus gondolkodást is jelentsen. KOMMENTAR Variációk két dudásra NAGY ANDRÁS Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a Híd és az MKP vezetői, hogy egyeztessenek a megyei választások kapcsán. Bugár Béla szerint felülről kell impulzust adni a megyei szintű egyeztetésekhez, Berényi József pedig arról beszélt, hogyjárási szinteken továbbra is megvan a hajlandóság a tárgyalások folytatására. Bár mindkét mondat eléggé semmitmondó, azért érzékelni lehet, hogy a két párt nem szeretne mindenáron egymás vetélytársaként indulni. A 2016-os parlamenti választás még elég messze van, addig pontosan háromszor, a megyei, az európai parlamenti és az önkormányzati választások során mérettethetik meg magukat a pártok, s ezen felül a köztársaságielnök-választás is egyfajta lehetőséget biztosít a tárgyalásokra, a gondolkozásra. Ha a 2010-es és a 2012-es parlamenti választások eredményét nézzük, a Híd mindkétszer legyőzte az MKP-t. De az akkori számokból és az azóta megjelenő közvélemény-kutatásokból is rendre kiderül, hogy az MKP-nak megmaradt a stabil szavazóbázisa, a gyakran emlegetett „százezer magyar”, akik valószínűleg még akkor sem hagynák el a pártot, ha egyértelmű lenne, hogy 2016-ban sem jut be a parlamentbe. Mivel a Híd sem lehet teljesen elégedett, hiszen támogatottságát folyamatosan hat-hét százalék körül mérik- egyfajta patthelyzet alakult ki. Ha az elkövetkező időszakban nem változik semmi, valószínűleg marad az erősebb Híd és a parlamenten kívüli MKP, de a magyar parlamenti képviselet továbbra is gyenge lesz. A Híd ellenzékben van, az MKP pedig a parlamenten kívül, és kevés okunk van feltételezni, hogy most bármelyik is előrántana valami új csodafegyvert, amellyel teljesen le tudja győzni a másikat. Lassan tehát itt lenne az ideje, hogy elkezdjenek gondolkodni a patthelyzet megoldásán. Az együttműködésnek rengeteg formája van, nem kell újra egyesülni, hiszen áz MKP pártszakadásának is az volt az egyik komoly kiváltó oka, hogy az eredeti rendszert - mely némileg megőrizte a három anyapárt sokszínűségét - az egyszínű politizálás váltotta fel. Aztán az együtt politizálás helyett az egyik csoport végül egyszerűen kinyomta a másikat a vezetésből. Egy újabb, korai pártegyesülés után valószínűleg újra valami hasonló következne be. Ám el kell fogadni azt a tényt, hogy a szlovákiai magyarság képtelen két pártot bejuttatni a parlamentbe, viszont nagyon sajnálhatjuk az így elvesző szavazatokat. A közelgő megyei választások, majd az európai parlamenti és a 2014-es önkormányzati választások nagyon széles skáláját nyújtják a tárgyalási lehetőségeknek. Lehet koalíciózni, visz- szaléptetni, közös vagy független jelöltet állítani, vagy csak egyszerűen beszélgetni. Nem kell mindenáron az egységes, egyszínű és egypárti magyar képviselet, mert a kisebbségben élő szlovákiai magyaroknak is meg kell adni a lehetőséget, hogy akár ideológiai beállítottság, és nem csak a magyarságuk miatt szavazzanak egy pártra. Az együttműködésnek sok formája van. Politikusaink lehetnének végre annyira bölcsek, hogymegtaláljákajátékelmélet úgynevezett win-win stratégiáját, melyben nem csak vesztes és győztes van. Ehhez nyilván sok békát le kell nyelni, sok dolgot meg kell változtatni, mindenkinekhátrább kell lépnie egyet, de erre most van közel három esztendő. Hozzá lehet fogni. TALLÓZÓ Előbb Erdély ügye, aztán Moldávia Ha a románok szeretnék az egyesülést a Moldovai Köztársasággal, akkor előbb teljesíteniük kell a magyar kisebbség elvárásait - írta az Adevarul című lapban Cézár Maroti román politikus-publicista. Románia és Moldávia esetleges egyesülésének útjában az utóbbi orosz ajkú kisebbsége jelenti az egyetlen komoly akadályt. Ott az orosz kisebbségnek sokkal jobb a helyzete, mint a romániai magyaroknak, és érthető, ha nem akar olyan államhoz tartozni, ahol nyelvi és egyéb jogaiból bármit is fel kellene adnia. „Ha a románok valóban szeretnék az egyesülést, akkor az első lépésként le kell mondaniuk az idegengyűlöletről, és tiszteletben kell tartaniuk minden romániai kisebbséget, különösképp a legnépesebbet, a magyart”-írta Maroti. (MTI) Kiénekelnék a szájából Prőhle Gergely, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint is árt az országimázsnak Szaniszló Ferenc és a Kárpátia zenekar énekesének állami kitüntetése. Szerinte nem véletlenül döntöttek úgy az illetékesek, hogy Szaniszló díját visszakérik, és a Kárpátia zenekar énekese - aki a Magyar Gárda indulóját szerezte - esetében is ugyanígy kellett volna eljárni. Prőhle úgy fogalmazott: a díjat oda sem ítélte volna nekik. (ATV)- A tavasz tizenhét pillanatából hét a tegnapi napra esett... (Peter Gossányi rajza)
