Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-08 / 81. szám, hétfő
12 ÚJ SZÓ STÚDIÓ • Április elsejétől változtak a betegellátás szabályai Szlovákiában. Ismét hozzá kell szoknunk, hogy egy-egy szakorvoshoz beutaló kell. Sokan úgy gondolják, hogy ez a rendelet megnehezíti a páciensek dolgát. Ön szerint vannak előnyei is az intézkedésnek? Régóta vagyok ezen a pályán. Volt idő, amikor kellett beutaló, volt, amikor nem, most pedig ismét kell. Úgy, mint mindennek, ennek is vannak előnyei és hátrányai is. A körzeti orvos szempontjából hátrány lesz, mert egyértelműen több páciense lesz, holott őt nem a páciensek száma szerint fizetik. Ha soha nem jönnek el a rendelésre, vagy ha mindig eljönnek a hozzá regisztrált betegek, a körzeti orvosnak a fizetése ugyanannyi. Számára ez nem előny, sokkal kényelmesebb volt a munkája, amíg nem kellett beutalókat osztogatni. Bizonyára a páciensek is úgy érzik, hogy nekik is kényelmesebb volt az eddigi helyzet. Azok a szakorvosok, akik eddig nagyon túlterheltek voltak, azok bizony igényelték a beutalókat, és sokszor elküldték a beteget a körzeti orvoshoz beutalóért. • Vagyis megszűrték a betegeket. Kevesebb lett így a beteg? Pontosan. Mert a szakorvosokat úgy fizeti a biztosító, hogy bizonyos számú vizsgálatot megrendel náluk, s ha azt kimerítik, akkor vagy nem fogadnak beteget, vagy ingyen dolgoznak. Tehát azok a szakorvosok, akik túl voltak terhelve, a beteget visszaküldték a körzeti orvoshoz, hogy ő döntse el, szükség van-e a szakorvosi kivizsgálásra vagy sem. Tehát ha a negatívumokat nézzük, akkor mind a páciens, a körzeti és a szakorvos szempontjából vannak hátrányai a rendeletnek • Több utánajárás: ez a hátránya. Mi az előnye? A hátrányok közön azt még megjegyezném, hogy a körzeti orvosnál több lesz majd a beteg, biztos, hogy többet kell majd várni, de azt hiszem, más szempontból előnyös lesz. • Konkrétan mire gondol? Olyan esetre gondolok, amikor a páciens maga nem tudja eldönteni, hogy milyen szakorvoshoz menjen, és vagy saját feje szerint, vagy aszerint választ, hogy milyen szakorvost ismer, vagy a családtag, a szomszéd, az ismerős kit ajánl. A páciens gyakran fölösleges köröket tesz meg, csakhogy e körök mögött valamiféle fogyasztás van, mert a szakorvosi kivizsgálás pénzbe kerül. Amint belépett a beteg a szakorvos rendelőjébe, a biztosítónak azt a vizsgálatot ki kell fizetnie. • Tehát az új rendelet egyfajta spórolásként is felfogható? A biztosítónak mindenképpen spórolás. A betegnek pedig a fölösleges körök kihagyását jelenti. A szakorvosok szempontjából pedig az az előny, hogy a beteg célzottan, „megszűrve” kerül a szakorvoshoz. • Ahhoz, akihez szükséges? Igen, és lehetőleg egy konkrét kérdéssel, konkrét problémával, nem általános dologgal, nem pedig úgy, hogy a beteg bejut a szakorvoshoz, akinek általános dolgokkal kell foglalkoznia, ami alapján eldönti, hogy egyáltalán hozzá tartozik-e a beteg vagy sem. • Minden szakorvoshoz kell beutaló, vagy vannak kivételek? Ez év április elsejétől minden szakorvoshoz kell beutaló, kivételt képez néhány eset. A szakorvosok közül nem kell beutaló a bőrgyógyászhoz és a pszichiáterhez, hozzájuk bármikor lehet menni. Természetesen az alapellátás így is biztosított, mert a A bőrgyógyászhoz és a pszichiáterhez nem kell beutaló Az Új Szó Stúdió vendége volt nemrég dr. Tóth Erzsébet körzeti orvos, akivel a betegápolás változásairól is beszélgettünk. körzeti orvoshoz, a nőgyógyászhoz, a fogorvoshoz, gyermekorvoshoz szintén nem kell ajánló. Ezenkívül nem kell beutaló a sebészhez olyan balesetnél, amely nem 34 óránál régebben történt. Ez azt jelenti: ha megütöttem magam, sebem, horzsolásom van, eltört valamim, azzal egyenesen sebészhez lehet menni. Ugyanúgy lehet a szemészhez menni, ha szembaleset történt, tehát ha idegen test került a szembe, vagy más baleset történt, akkor nem a sebészhez megy a beteg, hanem a szemorvoshoz és még egyeden egy dologgal lehet a szemorvoshoz menni, ha kizárólag szemüveget akarunk kérni. • Mondjuk, ha valaki ortopédhoz szeretne menni, akkor elmegy a körzeti orvoshoz, kivárja a sorát, vagy pedig a nővér is kiállíthatja a beutalót? Vagy az orvosnak meg kell vizsgálnia a beteget, csak utána állíthatja ki a beutalót? A beutaló nem olyan papír, amit vizsgálat nélkül írunk ki. Előtte legalább valami beszélgetésnek, kivizsgálásnak kell lefolynia, aminek alapján az orvos eldönti, hogy milyen szakorvoshoz küldje a beteget. • Akkor nem a beteg mondja meg, hogy hova szeretne menni, hanem az orvos dönti ezt el? Valójában így kellene lennie, de előfordulnak olyan esetek is, amikor „diktál a beteg, írja a doktor”. Sokszor nem lehet másképpen megoldani, hogy mindenki elégedett legyen. Valószínűleg lesz olyan lehetőség, hogy ha a beteg betelefonál, és ismeri őt az orvosa, tudja, hogy milyen szakorvoshoz jár, akkor előfordulhat, hogy nem kell várakoznia, kiírja az orvos a beutalót a jelenléte nélkül is, vagy információt ad, hogy hova kell beutaló és hova nem. • Nagyon sok beteg érkezik a körzeti orvoshoz, sokféle panasz- szal. A feladat az, hogy ha lehet, gyógyítsa meg a beteget, ha pedig nem lehet, akkor megfelelő szakorvoshoz küldje. Hogy ez a rendszer jól működjön, a páciensnek is tájékozottnak kell lennie. Az ön betegei jól tájékozottak? Én a betegeimet csak dicsérni tudom. Ügyeletben viszont azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem tudják, mit kell tenniük, ha felszökik a lázuk. Akkor beszélünk lázról, ha a testhőmérséklet 38 C-fok vagy annál magasabb. Tehát nem 37, hanem 38 vagy magasabb. 37 és 38 között tulajdonképpen csak hőemelkedésről van szó. Azt a pácienseknek tudniuk kellene, hogy a láz önmagában nem betegség, és nem is kell elfojtani. A láz riasztó tünet, hogy valami baj van, de nagyon fontos abból a szempontból, hogy az immun- rendszer 38-38,5 C-fokon tud a legjobban működni, hogy a kórokozókat elpusztítsa. Kezdetben a kórokozók majdnem mindig vírusok, és a vírusok ellen nincs gyógyszer. Tehát a beteg teljesen feleslegesen keresi fel a körzeti orvost vagy az ügyeletet, mert az első napokban, ha az orvos lelkiismeretesen akar eljárni, akkor lázcsökkentőn kívül nem tud semmi mást adni a betegnek. • És várni, hogy mi lesz... Igen. A szívem fáj, amikor olyan reklámokat látok, amiben a kisgyerek beteg, beadják neki az ilyen meg olyan gyógyszert, aztán biciklizik, labdázik, és örülnek ennek. Pedig tönkreteszik a gyermek immunrendszerét, mert a láz azt is jelenti, hogy a gyereknek feküdni, pihenni kell, melegre, nyugalomra van szüksége, esedeg szülei odafigyelésére, szeretetére. Csak azt tudom mondani: Lázas? Örüljön neki, mert működik az immunrend• Az utóbbi időben az antibiotikumok körül is túl nagy a bizonytalanság. Sok beteg azt gondolja, hogy ha nem ír fel neki az orvos antibiotikumot, akkor nem figyelt rá eléggé. Önnek mi a véleménye erről? Az antibiotikum magyarul azt jelenti: élet elleni. Ha mindig azt mondanánk, hogy élet elleni, akkor talán nem szeretnénk annyira az antibiotikumot. A fertőző betegségek 80-90 százaléka kezdeti stádiumban vírusos eredetű. Tehát az első naA beutaló nem olyan papír, amit vizsgálat nélkül ír ki az orvos. pókban egyáltalán nincs helye az antibiotikumnak. Ha feleslegesen írunk fel antibiotikumot, akkor megzavarjuk az immunrendszer működését, ugyanúgy, mint az agresszív lázcsillapításnál, és a következő hónapokban újabb betegségekkel számolhatunk. • És akkor már az antibiotikum sem fog úgy hatni akkor, amikor majd igazán kellene... Igen. Ma már újabb és újabb antibiotikumok jelennek meg. Amikor én dolgozni kezdtem, háromfajta antibiotikum volt, most már rengeteg van, és rengeteg az allergia is. Hozzám 18 évesen úgy kerül a beteg, hogy már sok antibiotikumra allergiás, ami azt jelenti, hogy ezeket soha senki, semmilyen körülmények között nem fogja merni a betegnek adni. • Nem fog hatni? Nem azért. Az allergiás reakció ilyen esetben halálos is lehet. így nagyon sok antibiotikumot ki kell zárni, amit ha szükség lenne is rá, nem adhatjuk. • Hallottam valakitől, hogy a beteg arra kérte az orvost: vegye le a vért, de „mindenre". Honnan ered ez a kijelentés? Még ha lehetne, akkor sem tudja ezt megtenni az orvos, de felesleges is. A vizsgálatok száma több százra tehető. Valószínűleg ez onnan ered, hogy régebben nem volt ennyiféle vérvizsgálat. Kivizsgálták a vérképet, megnézték a cukorszintet, később a máj és a vese működését, a vérzsírokat. Azóta a tudomány olyan sokat fejlődött, hogy a vizsgálatoknak a tárháza végtelen. En mindig azt szoktam javasolni, hogy vegyük az alapdolgokat és a páciens tünetei szerint valamelyik speciális dolgot rendeljük meg, de ez soha nem helyettesíti a vizsgálatot, mert a vérvétel mindig a beteg panaszainak meghallgatása és az orvosi vizsgálat együttesébe tartozik. Ezt csak együtt lehet értékelni. • Sokan úgy gondolják, hogy ha az orvos félírta a gyógyszert, a beteg beszedi, s neki már semmit nem kell csinálnia. Tudato- sitják-e a betegek, hogy valamit az életmódon is jó lenne változtatni, illetve a körzeti orvosnak van-e arra ideje, hogy a beteget erre is figyelmeztesse? A legtöbb orvosnak az a véleménye, hogy ezzel nem nagyon érdemes foglalkozni, mert csak a betegek 10 százalékát érdekli. Nekem erről kicsit más a véleményem. A körzeti orvos mindig tudja valamilyen formában a beteget befolyásolni. A körzeti orvosnak van 1000-1200 betege, s általában ismeri azokat a betegeket, mert mindig ugyanazok járnak, ismeri az egész családot, tudja, hogy milyen betegségek fordultak elő a családban. Én már olyan régen dolgozom, hogy ha hozzám bejön egy 20 éves fiatal, az anyukáját, a nagyszüleit is ismerem, s jobban tudom, hogy milyen betegségeik voltak, és milyen gyógyszereket szedtek, mint maga a fiatal. Előfordul, hogy a nővérke letesz elém egy gyógyszerekkel teleírt papírt, és én mdom, hogy melyik betegről van szó. Ügy veszem észre, hogy a fiatalokat ez általában jobban érdekli, mint a középkorosztályt és az időseket, viszont észrevettem, hogy alapvető dolgokkal nincsenek tisztában. Például a légzés fontosságával. Negyven-ötven beteget hallgatok meg naponta, s visszatérő probléma, hogy nem lélegeznek. Mondom, hogy lélegezzen, sóhajtozzon, s alig hallok valamit. Pedig az egészséges élethez a légzés elengedhetetlen. Teljesen másképpen működnek a szöveteink, a sejtjeink, ha elég oxigént kapnak, természetesen a stresszt is hatástalanítani tudjuk. A következő, amiben javulni kellene, az a mozgás. Egyre-másra szaporodnak a fittnessz klubok, csak a gyaloglásról feledkezünk el, ami nem kerül pénzbe. Azt mondják, hogy a déli országokban az emberek egészségesebbek, mint nálunk. Nem hiszem, hogy egészségesebben étkeznek, mint mi. Csakhogy ha elmegyünk például Olaszországba, este tömegek vannak kint, de nemcsak a tengerparton. Nálunk ha kimegyünk a faluba, városba, szinte félünk, akkora a csend, kihaltak az utcák, és ha betekintünk a házak ablakán, azt látjuk, hogy mindenki a tévét nézi. Nem lélegez, este pedig eszik. Következő fontos dolog az ivás. A vizeletvizsgálatkor látjuk, hogy az emberek nem isznak elegednő folyadékot, s ha rákérdezek, akkor azt mondja, eg)' decit, két decit ivott. Vagy ha isznak is, akkor olyat, ami nem megfelelő. A leggyakoribb rossz ital a gyümölcstea. Ha jobban megnézzük, tele van színezőanyaggal, ami egyáltalán nem jó. Víz jó minőségű gyógynövénnyel, az mindenképpen egészséges. Ha ön még kiváncsi valamire, kérjük, írja meg szerkesztőségünknek. A betegellátás változásairól szóló Új Szó Stúdiót az ujszo.com- -on nézhetik meg.
