Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-08 / 81. szám, hétfő

12 ÚJ SZÓ STÚDIÓ • Április elsejétől változtak a be­tegellátás szabályai Szlová­kiában. Ismét hozzá kell szok­nunk, hogy egy-egy szakorvos­hoz beutaló kell. Sokan úgy gon­dolják, hogy ez a rendelet megnehezíti a páciensek dolgát. Ön szerint vannak előnyei is az intézkedésnek? Régóta vagyok ezen a pályán. Volt idő, amikor kellett beutaló, volt, ami­kor nem, most pedig ismét kell. Úgy, mint mindennek, ennek is vannak előnyei és hátrányai is. A körzeti orvos szempontjából hátrány lesz, mert egy­értelműen több páciense lesz, holott őt nem a páciensek száma szerint fi­zetik. Ha soha nem jönnek el a ren­delésre, vagy ha mindig eljönnek a hozzá regisztrált betegek, a körzeti orvosnak a fizetése ugyanannyi. Számára ez nem előny, sokkal ké­nyelmesebb volt a munkája, amíg nem kellett beutalókat osztogatni. Bizonyára a páciensek is úgy érzik, hogy nekik is kényelmesebb volt az eddigi helyzet. Azok a szakorvosok, akik eddig nagyon túlterheltek vol­tak, azok bizony igényelték a beutaló­kat, és sokszor elküldték a beteget a körzeti orvoshoz beutalóért. • Vagyis megszűrték a betege­ket. Kevesebb lett így a beteg? Pontosan. Mert a szakorvosokat úgy fizeti a biztosító, hogy bizonyos szá­mú vizsgálatot megrendel náluk, s ha azt kimerítik, akkor vagy nem fogad­nak beteget, vagy ingyen dolgoznak. Tehát azok a szakorvosok, akik túl voltak terhelve, a beteget visszaküld­ték a körzeti orvoshoz, hogy ő döntse el, szükség van-e a szakorvosi kivizs­gálásra vagy sem. Tehát ha a negatívu­mokat nézzük, akkor mind a páciens, a körzeti és a szakorvos szempontjá­ból vannak hátrányai a rendeletnek • Több utánajárás: ez a hátránya. Mi az előnye? A hátrányok közön azt még megje­gyezném, hogy a körzeti orvosnál több lesz majd a beteg, biztos, hogy többet kell majd várni, de azt hiszem, más szempontból előnyös lesz. • Konkrétan mire gondol? Olyan esetre gondolok, amikor a pá­ciens maga nem tudja eldönteni, hogy milyen szakorvoshoz menjen, és vagy saját feje szerint, vagy aszerint vá­laszt, hogy milyen szakorvost ismer, vagy a családtag, a szomszéd, az isme­rős kit ajánl. A páciens gyakran fölös­leges köröket tesz meg, csakhogy e körök mögött valamiféle fogyasztás van, mert a szakorvosi kivizsgálás pénzbe kerül. Amint belépett a beteg a szakorvos rendelőjébe, a biztosító­nak azt a vizsgálatot ki kell fizetnie. • Tehát az új rendelet egyfajta spórolásként is felfogható? A biztosítónak mindenképpen spóro­lás. A betegnek pedig a fölösleges kö­rök kihagyását jelenti. A szakorvosok szempontjából pedig az az előny, hogy a beteg célzottan, „megszűrve” kerül a szakorvoshoz. • Ahhoz, akihez szükséges? Igen, és lehetőleg egy konkrét kérdés­sel, konkrét problémával, nem általá­nos dologgal, nem pedig úgy, hogy a beteg bejut a szakorvoshoz, akinek ál­talános dolgokkal kell foglalkoznia, ami alapján eldönti, hogy egyáltalán hozzá tartozik-e a beteg vagy sem. • Minden szakorvoshoz kell be­utaló, vagy vannak kivételek? Ez év április elsejétől minden szakor­voshoz kell beutaló, kivételt képez néhány eset. A szakorvosok közül nem kell beutaló a bőrgyógyászhoz és a pszichiáterhez, hozzájuk bármi­kor lehet menni. Természetesen az alapellátás így is biztosított, mert a A bőrgyógyászhoz és a pszichiáterhez nem kell beutaló Az Új Szó Stúdió vendége volt nemrég dr. Tóth Erzsébet körzeti orvos, akivel a betegápolás változásairól is beszélgettünk. körzeti orvoshoz, a nőgyógyászhoz, a fogorvoshoz, gyermekorvoshoz szin­tén nem kell ajánló. Ezenkívül nem kell beutaló a sebészhez olyan bal­esetnél, amely nem 34 óránál régeb­ben történt. Ez azt jelenti: ha meg­ütöttem magam, sebem, horzsolá­som van, eltört valamim, azzal egye­nesen sebészhez lehet menni. Ugyanúgy lehet a szemészhez menni, ha szembaleset történt, tehát ha ide­gen test került a szembe, vagy más baleset történt, akkor nem a sebész­hez megy a beteg, hanem a szemor­voshoz és még egyeden egy dologgal lehet a szemorvoshoz menni, ha ki­zárólag szemüveget akarunk kérni. • Mondjuk, ha valaki ortopédhoz szeretne menni, akkor elmegy a körzeti orvoshoz, kivárja a sorát, vagy pedig a nővér is kiállíthatja a beutalót? Vagy az orvosnak meg kell vizsgálnia a beteget, csak utána állíthatja ki a beuta­lót? A beutaló nem olyan papír, amit vizs­gálat nélkül írunk ki. Előtte legalább valami beszélgetésnek, kivizsgálásnak kell lefolynia, aminek alapján az orvos eldönti, hogy milyen szakorvoshoz küldje a beteget. • Akkor nem a beteg mondja meg, hogy hova szeretne menni, hanem az orvos dönti ezt el? Valójában így kellene lennie, de elő­fordulnak olyan esetek is, amikor „diktál a beteg, írja a doktor”. Sokszor nem lehet másképpen megoldani, hogy mindenki elégedett legyen. Valószínűleg lesz olyan lehetőség, hogy ha a beteg betelefonál, és ismeri őt az orvosa, tudja, hogy milyen szak­orvoshoz jár, akkor előfordulhat, hogy nem kell várakoznia, kiírja az orvos a beutalót a jelenléte nélkül is, vagy in­formációt ad, hogy hova kell beutaló és hova nem. • Nagyon sok beteg érkezik a körzeti orvoshoz, sokféle panasz- szal. A feladat az, hogy ha lehet, gyógyítsa meg a beteget, ha pe­dig nem lehet, akkor megfelelő szakorvoshoz küldje. Hogy ez a rendszer jól működjön, a páci­ensnek is tájékozottnak kell len­nie. Az ön betegei jól tájékozot­tak? Én a betegeimet csak dicsérni tudom. Ügyeletben viszont azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem tudják, mit kell tenniük, ha felszökik a lázuk. Akkor beszélünk lázról, ha a testhőmérséklet 38 C-fok vagy annál magasabb. Tehát nem 37, hanem 38 vagy magasabb. 37 és 38 között tulajdonképpen csak hőemelkedésről van szó. Azt a pácien­seknek tudniuk kellene, hogy a láz önmagában nem betegség, és nem is kell elfojtani. A láz riasztó tünet, hogy valami baj van, de nagyon fontos ab­ból a szempontból, hogy az immun- rendszer 38-38,5 C-fokon tud a leg­jobban működni, hogy a kórokozó­kat elpusztítsa. Kezdetben a kóroko­zók majdnem mindig vírusok, és a vírusok ellen nincs gyógyszer. Tehát a beteg teljesen feleslegesen keresi fel a körzeti orvost vagy az ügyeletet, mert az első napokban, ha az orvos lelkiis­meretesen akar eljárni, akkor lázcsök­kentőn kívül nem tud semmi mást adni a betegnek. • És várni, hogy mi lesz... Igen. A szívem fáj, amikor olyan reklámokat látok, amiben a kisgye­rek beteg, beadják neki az ilyen meg olyan gyógyszert, aztán bicik­lizik, labdázik, és örülnek ennek. Pedig tönkreteszik a gyermek im­munrendszerét, mert a láz azt is je­lenti, hogy a gyereknek feküdni, pihenni kell, melegre, nyugalomra van szüksége, esedeg szülei odafi­gyelésére, szeretetére. Csak azt tu­dom mondani: Lázas? Örüljön ne­ki, mert működik az immunrend­• Az utóbbi időben az antibioti­kumok körül is túl nagy a bi­zonytalanság. Sok beteg azt gondolja, hogy ha nem ír fel ne­ki az orvos antibiotikumot, ak­kor nem figyelt rá eléggé. Önnek mi a véleménye erről? Az antibiotikum magyarul azt je­lenti: élet elleni. Ha mindig azt mondanánk, hogy élet elleni, akkor talán nem szeretnénk annyira az an­tibiotikumot. A fertőző betegségek 80-90 százaléka kezdeti stádiumban vírusos eredetű. Tehát az első na­A beutaló nem olyan papír, amit vizsgálat nélkül ír ki az orvos. pókban egyáltalán nincs helye az antibiotikumnak. Ha feleslegesen írunk fel antibiotikumot, akkor megzavarjuk az immunrendszer működését, ugyanúgy, mint az ag­resszív lázcsillapításnál, és a követke­ző hónapokban újabb betegségekkel számolhatunk. • És akkor már az antibiotikum sem fog úgy hatni akkor, ami­kor majd igazán kellene... Igen. Ma már újabb és újabb anti­biotikumok jelennek meg. Amikor én dolgozni kezdtem, háromfajta antibiotikum volt, most már ren­geteg van, és rengeteg az allergia is. Hozzám 18 évesen úgy kerül a be­teg, hogy már sok antibiotikumra allergiás, ami azt jelenti, hogy eze­ket soha senki, semmilyen körül­mények között nem fogja merni a betegnek adni. • Nem fog hatni? Nem azért. Az allergiás reakció ilyen esetben halálos is lehet. így nagyon sok antibiotikumot ki kell zárni, amit ha szükség lenne is rá, nem adhatjuk. • Hallottam valakitől, hogy a be­teg arra kérte az orvost: vegye le a vért, de „mindenre". Honnan ered ez a kijelentés? Még ha lehetne, akkor sem tudja ezt megtenni az orvos, de felesleges is. A vizsgálatok száma több százra tehető. Valószínűleg ez onnan ered, hogy ré­gebben nem volt ennyiféle vérvizsgá­lat. Kivizsgálták a vérképet, megnéz­ték a cukorszintet, később a máj és a vese működését, a vérzsírokat. Azóta a tudomány olyan sokat fejlődött, hogy a vizsgálatoknak a tárháza végtelen. En mindig azt szoktam javasolni, hogy vegyük az alapdolgokat és a pá­ciens tünetei szerint valamelyik speci­ális dolgot rendeljük meg, de ez so­ha nem helyettesíti a vizsgálatot, mert a vérvétel mindig a beteg panaszainak meghallgatása és az orvosi vizsgálat együt­tesébe tartozik. Ezt csak együtt lehet értékelni. • Sokan úgy gondolják, hogy ha az orvos félírta a gyógyszert, a beteg beszedi, s neki már sem­mit nem kell csinálnia. Tudato- sitják-e a betegek, hogy valamit az életmódon is jó lenne változ­tatni, illetve a körzeti orvosnak van-e arra ideje, hogy a beteget erre is figyelmeztesse? A legtöbb orvosnak az a véleménye, hogy ezzel nem nagyon érdemes fog­lalkozni, mert csak a betegek 10 szá­zalékát érdekli. Nekem erről kicsit más a véleményem. A körzeti orvos mindig tudja valamilyen formában a beteget befolyásolni. A körzeti orvos­nak van 1000-1200 betege, s általá­ban ismeri azokat a betegeket, mert mindig ugyanazok járnak, ismeri az egész családot, tudja, hogy milyen betegségek fordultak elő a családban. Én már olyan régen dolgozom, hogy ha hozzám bejön egy 20 éves fiatal, az anyukáját, a nagyszüleit is isme­rem, s jobban tudom, hogy milyen betegségeik voltak, és milyen gyógy­szereket szedtek, mint maga a fiatal. Előfordul, hogy a nővérke letesz elém egy gyógyszerekkel teleírt pa­pírt, és én mdom, hogy melyik be­tegről van szó. Ügy veszem észre, hogy a fiatalokat ez általában jobban érdekli, mint a középkorosztályt és az időseket, viszont észrevettem, hogy alapvető dolgokkal nincsenek tisztá­ban. Például a légzés fontosságával. Negyven-ötven beteget hallgatok meg naponta, s visszatérő probléma, hogy nem lélegeznek. Mondom, hogy lélegezzen, sóhajtozzon, s alig hallok valamit. Pedig az egészséges élethez a légzés elengedhetetlen. Teljesen másképpen működnek a szöveteink, a sejtjeink, ha elég oxi­gént kapnak, természetesen a stresszt is hatástalanítani tudjuk. A követke­ző, amiben javulni kellene, az a moz­gás. Egyre-másra szaporodnak a fittnessz klubok, csak a gyaloglásról feledkezünk el, ami nem kerül pénz­be. Azt mondják, hogy a déli orszá­gokban az emberek egészségesebbek, mint nálunk. Nem hiszem, hogy egészségesebben étkeznek, mint mi. Csakhogy ha elmegyünk például Olaszországba, este tömegek vannak kint, de nemcsak a tengerparton. Nálunk ha kimegyünk a faluba, vá­rosba, szinte félünk, akkora a csend, kihaltak az utcák, és ha betekintünk a házak ablakán, azt látjuk, hogy min­denki a tévét nézi. Nem lélegez, este pedig eszik. Következő fontos dolog az ivás. A vizeletvizsgálatkor látjuk, hogy az emberek nem isznak elegednő folyadékot, s ha rákérdezek, akkor azt mondja, eg)' decit, két decit ivott. Vagy ha isznak is, akkor olyat, ami nem megfelelő. A leggyakoribb rossz ital a gyümölcstea. Ha jobban meg­nézzük, tele van színezőanyaggal, ami egyáltalán nem jó. Víz jó minőségű gyógynövénnyel, az mindenképpen egészséges. Ha ön még kiváncsi valamire, kérjük, írja meg szerkesztőségünknek. A betegellátás változásairól szóló Új Szó Stúdiót az ujszo.com- -on nézhetik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents