Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-05 / 79. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 5. Kultúra 17 Bruce Willis ezúttal is drágán adja az életét, de sajnos kifulladni látszik a kultikus széria Családi meló Budapesten Bruce Willis megöregedett, a haja már a múlté, de még így is fél kézzel intézi el a terroristákat. A véres atléta és a sebhelyekkel tarkított arc is a régi. A Die Hard-érzés a sorozat ötödik részére azonban teljesen elveszett. MÉSZÁROS GYÖRGY Szögezzük le az elején, hogy a Drágább, mint az életed nem rossz film. Minden megvan benne, ami az ilyen stílusú mozitól elvárható, pörgős akciók, keménykötésű hősök, jól adagolt humor. Annak fényében azonban, hogy ez egy olyan kultikus franchise legújabb darabja, mint a Die Hard, pocsék film. Az 1988-ban a Drágán add az életed című epizód, amellyel indult a széria, pörgős egysorosai mellett emberközpontúságával fogta meg a közönséget. John McClane leszámol ugyan egy seregnyi terroristával, de addig véresre zúzza magát, fogcsikorgatva tépi ki talpából az üvegszilánkokat, és még fehér atlétatrikója is teljesen összekoszolódik. Nem beszélve a feleségével folytatott hétköznapi családi vitákról. Ennek az emberi ábrázolásnak köszönhetően tudták feszültséggel és realizmussal - már amennyire egy akciófilm realista lehet - megtölteni filmjüket az alkotók. Érvényes ez az első három részre. Tudtuk ugyan, hogy McClane nem fog meghalni a vásznon, de azt nem, hogy mikor találják el, mikor temeti maga alá egy állvány, vagy mikor esik le egy több méter magasan kifeszített drótkötélről. Ezt a feszültséget sikerült teljesen kiiktatni a negyedik és az ötödik részre. Egész pontosan, a széria akkor veszítette el minden varázsát, amikor a Legdrágább az életedben (negyedik felvonás) Bruce Willis egy rendőrautóval kiiktatott egy katonai helikoptert. Bár a jelenet utáni párbeszéd némiképp idézi a sorozat megszokott Családi idill: John McClane (Bruce Willis), fia, ifi. John McClane (Jai Courtney) es a politikai fogoly (Sebastian Koch) ' (TASR/AP-feIvéteI) FILMKOCKA Die Hard - Drágább, mint az életed ■ Eredeti cím: A Good Day to Die Hard « Szlovák cím: Smrtonosná pasca: Opäť v akcii ■ Színes, amerikai akciófilm, 97 perc, 2013 ■ Rendező: John Moore ■ Szereplők: Bruce Willis, Jai Courtney, Sebastian Koch, Cole Hauser A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. stílusát. McClane körül minden romokban hever, lángoló autók veszik körül, ő maga pedig véres fejjel kapkodja a levegőt az aszfalton fekve, mire a társa megszólal: „Egy verdával leszedett egy helikoptert!” Willis egy félmosoly kíséretében válaszol: „Nem volt több töltényem.” Innentől kezdve pedig jöttek az elszálltnál elszálltabb jelenetek, amelyeknek a „csúcspontja” a kamion és a vadászgép közti ütközet volt. Sajnos ez a tendencia folytatódik a Drágább, mint az életedben is. McClane 10 perc alatt két kocsit zúz totálkárosra - közben leüti az orosz stricit megtestesítő Kamarás Ivánt - ő azonban szinte karcolás nélkül száll ki a kocsikból. Több emeletnyit zuhan, nem is egyszer, sőt ismét leszed egy helikoptert, fegyver nélkül... Ezek a jelenetek mintapéldái annak, hogyan lehet egy kiemelkedő széria legújabb darabját tucatmozivá süllyeszteni. Miként lehetett volna megmenteni a filmet? Mondjuk, jó karakterekkel! De ez sem sikerült, a terroristát alakító Cole Hauser répát rágcsálva nemcsak ripacs, de egyáltalán nem is rémülünk meg tőle. A répa pedig olcsó koppintás a Golyózápor című moziból, ami eleve az akciófilmek paródiája. Akkor most, hogy is van ez? Olyan gonoszt kellene komolyan vennünk, aki egy paródiából koppintottá a réparágcsálást? Sámuel L. Jackson és Justin Long után Willis megint kapott egy társat, az ausztrál Jai Courtney személyében, aki nem mást formál meg, mint McClane „pici” fiát. Sajnos az elődök nyomába sem ér, teljesen súlytalan, jellegtelen, és ezen még az a kevéske családi dráma sem segít, amit a moziba belecsempésztek. Humorfaktomak ugyan jó, ahogy apa és fia évődik egymással, de itt és most ez kevés, főleg ha az előző részeket vesszük figyelembe. Bruce Willis azonban még mindig Bruce Willis, csípőből tüzel, a legkilátástalanabb helyzetben is képes elsütni egy jó poént, és még mindig jól áll rajta az átvérzett, szétszakadt atlétatrikó. Történet? Csak a szokásos, terroristák minden mennyisében. McClane-nek és fiának a Moszkvának álcázott Budapestről kell kimenekítenie egy fontos politikai foglyot. Ebben olyan keménylegények próbálják megakadályozni, mint az epizódszerepekben feltűnő -Ganxsta Zolee, Árpa Attila és Növényi Norbert. John Moore, a rendező azt nyilatkozta az elvárásokkal kapcsolatban, hogy: A közönség nagyon ért a cinikus lehúzáshoz bármelyik filmnél, egy franchise esetében meg pláne. A lécet mindig magasabbra kell tenni! Nos, a Die Hard trilógia olyan magasra tette a lécet, hogy a negyedik lendületesen le is verte, az ötödik résznek viszont esélye sem volt még csak megközelíteni sem. Noha sem a kritikusok, sem a közönség nem rajongott a moziért már most hallani lehet olyan hírekről, hogy lesz hatodik rész. A közmédiában is nyomon követhető Indul a Versmaratonon AJÁNLÓ Budapest. Tizenkét órán keresztül a verseké lesz a főszerep a magyar közmédiában a költészet napján, április 11-én. A Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent Az év versei 2013 című kötetben szereplő 92 költő olvassa fel verseit a harmadik Versmaratonon, amelynek helyszíne a budapesti Thália Színház lesz. A közmédia munkatársai egy látványstúdióban beszélgetnek is az alkotókkal. A hely című műsor szintén kitelepül, hogy a monstre rendezvény kulissza- titkait is megismertesse a nézőkkel. Gazsó L. Ferenc, a Média- szolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a közmédia valamennyi kulturális műsora kiemelten foglalkozik majd a Versmaratonnal. Az elhangzó szövegek a költők saját hangján bekerülnek a közmédia archívumába. „Olyan kulturális kincs képződik az évek során, amelyet bármikor elő lehet venni” - fogalmazott a vezérigazgató-helyettes. A Kossuth Rádió weboldalán (www.mrl-kossuth-hu) élő vi- deoközvetítés formájában bárki bekapcsolódhat a Versmara- tonba. így olyan iskolák diákjai is hallhatják-láthatják a kortárs költőket, akik a földrajzi távolság miatt nem tudnak Budapestre utazni. Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója a beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Kossuth rádióban többször élőben kapcsolják majd a Versmaratont, a Petőfi rádióban egész nap megzenésített versek lesznek hallhatók, emellett a Bartók rádióban is megemlékeznek a költészet napjáról. Szentmártoni János, a Magyar írószövetség elnöke a Versmaratont a Kárpát-medence legnagyobb versünnepének nevezte, amely szerinte látlelet is Magyarországról. Mint fogalmazott, a kötet verseiből lemérhető a magyar nemzet állapota, örömei, küzdelmei. Halász János, a szaktárca kultúráért felelős államtitkára szerint a Versmaraton azért fontos a minisztérium számára, mert általa a „magyar irodalom gyöngyszemeit” juttathatják el a társadalomhoz. „A nemzeti kultúra akkor lesz erős, ha nagyon sokan tudják fogyasztani” - fogalmazott az államtitkár. (MTI/juk) (Képarchívum) Premier Komáromban Április 12-én Tasnádi István Magyar Zombi című komédiáját mutatja be a Komáromi Jókai Színház Bagó Bertalan vendégrendezésében. A főhős, miután elveszti munkáját és életkedvét, bezárkózik a kerti budiba és öngyilkossággal fenyegetőzik. Környezete nem igyekszik lebeszélni, sőt! Miközben ő az élet értelmetlenségén tűnődik, a falubeliek azon töprengnek, hogyan húzhatnának hasznot a halálából. Tasnádi István vígjátékának ősbemutatója hét évvel ezelőtt volt Zalaegerszegen, azóta több magyar színházban megmérettetett, és mindenhol sikeresnek találtatott, (k) Nyolcvanadik születésnapján a Kossuth-díjas írót sem a magyar államfő, sem a kormányfő, sem a szakminiszter nem méltatta egy köszöntő levélre Miért szeret(het)ik a németek annyira Konrád Györgyöt? JUHÁSZ KATALIN Groteszk fricskája a sorsnak, hogy Konrád György neve az utóbbi hónapokban amiatt forgott a sajtóban, mert a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nem tartja őt magyar írónak. „Ha külföldiek támadják Magyarországot, az nem fáj annyira, mintha valaki olyan támadja kívülről Magyarországot, áld onnan errefelé magyar. Magyarnak látszik. Fájdalmas számunkra, hogy őt magyarnak könyvelik el onnan errefelé” - mondta Fekete György, akinek szava mostanában sokat nyom a latban. Nyolcvanadik születésnapján Konrádot sem a magyar államfő, sem a kormányfő, sem pedig a szakminiszter nem méltatta egy köszöntő levélre, miközben a német kormány tagjai üdvözölték az írót, Joachim Gauck államfő pedig szívélyes hangú levele végén teára invitálta a Kossuth-díjas magyar írót. Nézzük, miért szeret(het)ik ennyire Konrádot a németek. Bemutatkozó regénye, A látogató, amely Magyarországon csak cenzúrázva jelenhetett meg, 1973-ban a Luchterhand kiadónál teljes egészében napvilágot látott, miután a kéziratot kicsempészték Nyugat-Né- metországba. Ez a könyv szinte bombaként robbant, hiszen a szerző leszámol benne a kommunista állam mítoszával, mindennapos jelenségként mutatva be a gyermekbántalmazást, a nemi erőszakot és a gyilkosságot. A városalapító című regény is csak Nyugat-NémetKonrád György a 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban (Fotó: MTI) országban jelenhetett meg teljes terjedelemben. Abenne szereplő rendszerkritika miatt Konrádot az állam ellenségének bélyegezték Magyarországon. Ezután sokáig ő számított a legfontosabb kortárs magyar írónak a német nyelvterületen, és máig is a legnagyobbak egyike. Nevét Kertész Imre, Nádas és Esterházy mellett emlegetik Németországban. Hans-Henning Paetzke, aki csaknem húsz Konrád-kötetet fordított németre, úgy véli, nem lehet pontosan tudni, mitől lesz sikeres egy magyar író Németországban. Sokat számít például az aktuális társadalmi légkör, Konrád György esetében pedig meghatározó tényező, hogy a szerző nemcsak regényíró, hanem nemzetközi jelentőségű esszéista is. „Sokan ma még nem is tudják, hogy mennyire fontosak Konrád György esszéi. Az a prognózisom, hogy száz év múlva az ő esszém keresztül értik majd meg a mai világot” - tette hozzá Paetzke. „Aki távolabbról néz, kevésbé ismeri a részleteket, de elfo- gulatlanabbul látja az egészet.” Ezt már Konrád György írja, mint ahogy ezt is: „Az ember utasítsa el azt, amivel nem ért egyet, ne alázkodjon meg, még ha ennek következtében kellemetlenebb helyzetbe kerül is átmenetüeg. És próbálja meg értékelni az új helyzetben a jót. Mindig azt kell nézni, ami marad és nem azt, ami elveszett.” A németországi elismerés jele az is, hogy a rendszerváltás után Konrád hat éven át irányította a tekintélyes berlini akadémiát, amelynek írók, filmesek, zenészek, képzőművészek a tagjai, a világ minden részéről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap születésnapi köszöntőjében ldemelte: Konrád György a Közép-Európa-gondolat képviselőjeként .jelentősen hozzájárult a szovjet imperializmus ideológiájának diszkreditálá- sához”, s már 1984-ben a vasfüggöny lebontására szólított fel, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni Oroszország stratégiai érdekeit. Végül még egy Konrád-idé- zet, amely akár az írót jelenleg körülvevő millió miatt is aktuális lehet: „A nagynak az, hogy nagy, ritkábban megy az agyára, mint a kicsinek az, hogy kicsi.”
