Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-02 / 76. szám, kedd

www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com 2013. április EGÉSZSÉGMAGAZIN Aktuális 3 Szívbetegségek: javulunk, de túl lassan Ami sikerült... a férfiak 6,6 százalékának csökkent a kolesz­terinszintje, a nők esetében ez az arány 7,2 százalék a „felső" vérnyomás a nőknél 7,2, a férfiaknál 1,9 százalékkal csökkent ; 11 százalékkal nőtt a kezelt magas vérnyomásos esetek száma a dohányzó férfiak száma 10 százalékkal, a nőké pedig mindössze 5 százalékkal csökkent Ha máskor nem is, az egészség világnapjának közeledtével (április 7.) talán sokan felteszik a kérdést: mi­lyen Szlovákia lakosságának az egészségi állapo­ta? Egyértelmű választ erre a kérdésre nem le­het adni, s min­den betegséget külön kellene vizsgálni. ll-rol 22 százalékra emelkedett azok szama, akik nek a szívét semmi nem veszélyezteti 62 százalékkal emelkedett a túlsúlyos és kövér emberek száma ■ még mindig kevesen mozognak rendszeresen egyre több a cukorbeteg a koleszterinszint csökkenése ellenére 46,2 százc lékra tehető azok aránya, akiknek szív- és érrend szerük veszélyben van. ivei az Egészség- ügyi Világ­szervezet (WHO) idén a magas vérnyomás csökken­tését jelölte meg a legfontosabb feladat­ként, így most mi is arra próbálunk válaszolni, hogy milyen állapotban van a szí­vünk, ugyanis e szervünk egészségének legtöbbet épp a magas vérnyomás árt. Elszomorító, hogy évente csaknem 30 ezer ember hal meg idő előtt a magas vérnyo­más okozta szív- és érrendszeri betegsé­gekben, keze­letle­nül ugya nis in­fark­tushoz, szívelég­telenséghez vagy agyi érka­tasztrófához vezet. „A sikeres kezelés szem­pontjából rendkívül fontos, hogy a lakosság tájékozott legyen, tudja, mire kell odafigyelnie, Szakértőnk Dr. Gabriel Kamensky kardiológus és tudatosítsa a rendszeres orvosi ellenőrzés fontos­ságát. Különösen azért, mert a szív- betegségek kocká­zati tényezői nem okoznak panaszt, a beteg nem érez semmit, ezért sokszor lebecsüli őket" - vallja dr. Gabriel Kamenský, az egészségügyi mi­nisztérium kardiológiai főszakértője, a Szlo­vákiai Szív Alapítvány vezetője. A 2009 és 2011 között készült reprezentatív felmérés az elmúlt évti­zedről állított ki bizonyít­ványt. Azt térképezte fel, hogy a szív- és érrendszeri be­tegségek koc­kázati ténye­zőit (túlsúly, magas vér­nyomás, magas kolesz­terinszint, dohányzás, cukorbetegség) tekintve javult-e valamit a helyzet. Bár az elmúlt 10 évben Szlovákiában is csök­kent a szív- és érrendszeri beteg­ségben el­huny­tak szá­ma, de ez a csök­kenés még mindig lényegesen lassúbb, mint Euró­pa fejlett országainak többségében, beleértve Csehországot és Len­gyelországot is. (ki) Tisztelt Olvasó! Az nem szégyen, ha valamely ország jó döntését, szokását mi is meghonosítjuk. Külön öröm, ha az történetesen az egészségi állapotot is javítja. Egész Európa Finnországot szeretné utánozni, ugyanis ez az északi ország - egyéb intézkedései mellett - 9 százalékkal visszaszorította a dohányzást, s az eredmény magukat a döntéshozókat is meglepte: hatására több mint 50 \9 i 4­százalékkal kevesebben hunytak el szívbetegségben. Harminc év alatt az Egyesült Államokban is csaknem egyharmadára csökkent a nikotinfüggők zárna. Ezzel szemben nálunk a fiatalok jelentős része - s különösen a lányok - ég mindig abban a hitben élnek, hogy ágyújtani trendi. Amerikában ez már kiment a divatból. Ott az a korszerű, akiről nem a dohányfüst, hanem I GMU 1 |Jl4l r I p" kellemes illat jut az ember eszébe. Egy átfogó amerikai tanulmány szerint még akkor sincs veszve semmi, ha a fiatal dohányzik. Ugyanis ha valaki 35 éves kora előtt teszi le a cigarettát, jelentősen csökkentheti a dohányzás káros hatásait. Reménykedjünk, hogy Finnország és Amerika példája egész Európában mihamarabb elterjed. Kovács Ilona MM ■••V'

Next

/
Thumbnails
Contents