Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-06 / 55. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Schwarzenegger, a főszerkesztő Los Angeles. Volt már Terminátor, kaliforniai kormányzó és most ismét belevág a magazinszerkesztésbe Amold Schwarzenegger. Az egykor több Mr. Olympia és Mr. Universe címet is elnyerő testépítőt a Muscle & Fitness, valamint a Flex magazin főszerkesztőjének nevezték ki. A most 65 éves Schwarzenegger tíz éve egyszer már elvállalta a főszerkesztői feladatokat, ám kormányzóvá választása után le kellett mondania a posztról. A filmvilágba visszatért sztár a rovatok és cikkek szerkesztésében működik közre. (MTI) Megvalósul a Napóleon-film London. Televíziós minisorozatot készít Stanley Kubrick Napóleonról szóló forgatókönyvéből Steven Spielberg. Az 1999-ben elhunyt Kubrick a hetvenes években megszállottan kutatta Napóleon életét filmje forgatókönyvének megírásához. Végül finanszírozási nehézségek miatt állt el a Napóleon-produkciótól. Spielberg a BBC értesülése szerint a Kubrick családdal egyeztetve forgatja a miniszériát. (MTI) Popkoncert helyett kétórás füttykoncert Merre tekergeti Bieber? MTl-HÍR London. Botrány kísérte Justin Bieber hétfői londoni koncertjét, miután a kanadai tinisztár kétórás késéssel kezdte az előadást. Biebert 15 ezer rajongó várta a kelet-londoni csarnokban. A koncert este fél 9-kor kezdődött volna. Az első fütty és a szidalmak fél 10-kor harsantak fel, de a fiatal szupersztárnak még ekkor sem volt nyoma. Popkoncert helyett így füttykoncert helyszínévé vált az aréna, amelynek közönsége még további egy órát volt kénytelen várni Bieberre. Majdnem fél 11 volt már, mire az énekes megjelent, 25 perccel a koncert tervezett vége előtt. Ekkor a csarnokon kívül is botrányossá kezdett válni a helyzet. A közönség zöme ugyanis tizenévesekből állt, akik közül több ezren vidékről utaztak Londonba, és sokan szülői kísérettel mentek haza. A gyerekek szülei meg is érkeztek az arénához, ahol a rende(Képarchívum) zők közölték velük, hogy a koncertnek nemhogy nincs vége, de még el sem kezdődött. Sok száz szülő azonban kénytelen volt kihívni gyermekét a csarnokból, mivel lekésték volna a Londonból induló utolsó éjszakai vonatot. A szervezők másnap twitter- üzenetben kértek elnézést a közönségtől, és közölték: mindent megtesz, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő. Bieber és stábja tegnapig semmilyen magyarázattal nem szolgált. Ha mindenütt nyelvi alapon döntenék el, mi számít hazainak, akkor az ABBA nem lehetne svéd Vita a rádiós kvóták körül Az EU nem ír elő pontos számokat a „hazai művek" sugárzását illetően (Képarchívum) A magyar médiatörvény meghatározása alapján csak az számít magyar zeneműnek, aminek szövege is magyar nyelvű. A rádiós zenei kvóták alkalmazásakor ez hátrányos helyzetbe hozzaa magyar szerzők nem magyar nyelven írt műveit. JUHÁSZ KATALIN Az Európa Tanács irányelveinek megfelelően a közszolgálati rádiók műsorát úgy kell összeállítani, hogy a dalok egy bizonyos százaléka „nemzeti mű” legyen. A testület ezzel az amerikai popzenei dömpinget szeretné mérsékelni a kulturális sokszínűség védelmében. Az EU nem ír elő pontos számokat, ez csupán úgynevezett „közösségi norma”, azaz a mértéket illetően minden tagország szabad kezet kap. A hatályban lévő magyar törvény szerint - leegyszerűsítve: magyar mű az, amelynek előadási nyelve magyar. Azok a magyar szerzők és előadók, akik például angol nyelvű dalokkal szeretnének bekerülni a közrádiókba, kiesnek a „magyar kvótából”. A szakma hónapok óta morgolódik emiatt, de írásban csak most kezdett tiltakozni, amikor a magyar parlamentben is téma lett a törvény eseüeges módosítása. A Tisztelt Házban A nem magyarul, de magyar zenészek által írt műveket az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága is magyar szellemi termékként ismerné el. A testület „heves szakmai vitát követően” hétfőn fogalmazta meg ezt a véleményt, miután megtárgyalta Karácsony Gergely független képviselő módosító javaslatát, amely a magyar kvótába számítaná bele azokat a zeneszámokat is, amelyek „a magyar kultúra vagy a Magyarország által elismert nemzetiségek Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezik”. A bizottság fideszes elnöke, L. Simon László is abszurdnak tartotta a nyelvi alapon történő besorolást. Az MSZP-s Hüler István pedig egyenesen ostobának nevezte az uniós irányelvet, amely szintén elsősorban az előadás nyelve alapján határozza meg a mű „nemzetiségét”. Szerinte ha ez sérti a magyar érdekeket, akkor a budapesti kulturális kormányzatnak kell kezdeményeznie az uniós szakminiszteri találkozón a változtatást. Tiltakoznak a zenészek Hétfőn 67 magyar zenész írta alá azt a nyüatkozatot, amelyben tiltakoznak a médiatörvénybe beiktatott definíció ellen. Tegnapra ez a lista újabb 45 névvel bővült, azaz száznál is többen tartják ezt a meghatározást kirekesztőnek, értelmetlennek és életszerűtlennek. „Életszerűden, mert készítői nem ismerik azt a területet, amelyet szabályozni akarnak. A nyelvi korlát nyilvánvalóan a zene működésének félreértéséből fakad. E logika alapján nem volna svéd zene az ABBA, és nem volna izlandi Björk sem” - áll a nyilatkozatban. A zenészek felszólítják a kormányzatot, „hogy az érintettekkel együttműködve dolgozza ki a magyar zenei művek olyan törvényi meghatározását, amely kiterjed a magyar kultúrát gazdagító minden alkotásra és alkotóra”. A szlovákiai helyzet Nálunk jelenleg nincsenek rádiós kvóták. A zenészek egy része örülne egy ilyen törvénycikkelynek, február elején egy kis csapat (Peter Lipa, Matő Ďurinda, Jožo Ráž és Július Kinček) el is kezdett lobbizni Pavol Paška házelnöknél az ügyben, hogy a képviselők foglalkozzanak a témával. Az Egyszerű Emberek egyike, Jozef Viskupič be is nyújtott egy képviselői indítványt, ő 30 százalékban határozta volna meg a szlovák zenék, jobban mondva, a „hazai produkciók” arányát a közrádiókban. Marek Maďarič kulturális miniszternek is tetszik az ötíet, hogy törvény szabályozza a kvótákat, de a 30 százalékot soknak tartja. A minisztérium állítólag hosszabb ideje dolgozik egy törvényjavaslaton, és látják a dolog buktatóit is, például azt is, hogy a szlovák szerzők angol szövegű dalaival problémák lehetnek. Az uniós országokban Az Európai Unión belül ebből a szempontból a franciák és a románok a legbüszkébb hazafiak, náluk a rádióban sugárzott zeneszámok legkevesebb 40 százaléka hazai produkció kell, hogy legyen. Hollandiában ez az arány 35 százalék, Írországban 30 százalék, Dániában pedig 30 százaléknyi skandináv eredetű mű a rádiós kvóta. Németországban viszont nincs ilyen törvény. Az előadás nyelve alapján egyébként egyedül Lengyelországban született definíció, ott a rádió- és tévécsatornák által játszott zeneszámok egyhar- madának lengyel nyelvűnek kell lennie. Tommy Wirkola rendező azt mondja, filmje tele van erőszakkal, nem spóroltak a vérrel; ez az, ami ezt a „mesét" a többi Grimm-feldolgozás fölé emeli Véres boszorkányvadászat Jancsi és Juliska módra A film főszereplői: Gemma Arterton (Júlia) és Jeremy Renner (János) (Fotó: Bontonfilm) MÉSZÁROS GYÖRGY Az utóbbi két évben egymást értik a klasszikus mesék feldolgozásai a mozivásznon. A lány és a farkas, a Tükröm tükröm, a Hófehér és vadász után idén a Boszorkányvadászok című film is megszületett, amely Jancsi és Juliska felnőttkoráról mesél. Az eredeti történtet már mindenki kívülről fújja: mézeskalácsház, megsütött boszorkány, boldog befejezés. A Boszorkányvadászok azonban lényegében a happy endnél kezdődik el. János és Júlia felnőtt fejjel hivatásos és elismert fejvadászként tevékenykedik. Bajba jutott városokat tisztítanak meg a szipirtyóktól. Legújabb megbízatásukat egy Augsbur- ga nevű kisvárosban kapják. Egy nagy hatalmú boszorkány már tizenegy gyereket rabolt el a környékről. Ki kell szabadítaniuk a gyerekeket, és likvidálniuk kell a gonosz lényt. A történetről ezzel szinte mindent elmondtunk. Ugyan feltűnik még egy Edward nevű troli, és a testvérpár múltjáról is sok mindent megtudunk, de egyik cselekményszál sem tornáztatja meg agytekervénye- inket. Ez egy igazi agykikap- csolós, véres akciókra épülő mozi. És ez az, ami a Boszorkányvadászokat a többi Grimm-feldolgozás fölé emeli, ugyanis egyedül ez a mozi kapott R-es besorolást Amerikában (Magyarországon 16-os karika, Szlovákiában, érdekes módón, azonban csak 12-es került rá). Maga a rendező, a norvég Tommy Wirkola is tisztában van ezzel: „Nos igen, tele van erőszakkal, és a vérrel sem spóroltunk. De hát én ezeket a dolgokat imádom a filmekben.” János és Júlia fegyvertára az egyszerű pengéktől egészen a Gatling géppuskáig teljed. A banyák kivégzése is széles skálán mozog: elégetés, fejlevágás, csupa nyalánkság az akcióhorrorok kedvelőinek. A legnagyobb baj a filmmel kapcsolatban, hogy teljesen átlagos. A CGI remek ugyan, de már 2013-at írunk, a színészi játék sem kiemelkedő, mivel ez nem az a film, amelyben nagyon sok érzelmet kellene átadni a nézőnek. A sztoriról pedig már szóltunk. Akkor sikerült volna jól, ha az egész mozi olyan lenne, mint az utolsó húsz perc. Ekkorra, a vége felé mintha Wirkola rájött volna, hogy ez nem az a film, amit véresen komolyan kell venni. Mintha az addig eltelt hetven percet akarná kifigurázni. Ennek következtében emelkedik a humorfaktor, és a végső véres leszámolás is sokkal fogyaszthatóbbá válik a néző számára. Ha ezt a szintet tartotta volna Tommy Wirkola, akkor akár egy sokat emlegetett és idézett alkotást is letehetett volna a nagyérdemű elé. így azonban keserű szájízzel állunk fel a végén a kihagyott lehetőség miatt. FILMKOCKA Boszorkányvadászok ■ Eredeti cím: Hansel and Gretel: Witch Hunters « Szlovák cím: Janíčko a Marienka: Lovci čarodejníc ■ Színes, német-amerikai akciófilm, 88 perc, 2012 ■ Rendező: Tommy Wirkola ■ Szereplők: Jeremy Renner, Gemma Arterton, Famke Janssen Pillanatok * boszorkányosán sokszínű _____boszorkánytársadalom _____ Ö J eremy Renner egysorosai________________ Edward a troli 91 zúzni kezd________________ Gemma Arterton súlytalansága_____________ A f ilm előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on.
