Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-01 / 51. szám, péntek
Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 1. Holnap: jeles sztárokat felvonultató nemzetközi balettgála a Szlovák Nemzeti Színházban Érzelmek egybecsengése Vlagyimir Malahov már bemutatkozott nálunk (Képarchívum) Ritkán kínál olyan gazdag, világklasszis táncosokat felvonultató műsort a klasszikus balett rajongóinak Pozsony, mint amilyet a március 2-án Szentpétervárról érkező Dance Open nagyszabású gálaprogramja. SZABÓ G. LÁSZLÓ Szentpétervár a klasszikus balett bölcsőjeként olyan hírességeket adott a világnak, mint Vaclav Nizsinszkij, Anna Pavlova, Rudolf Nurejev, Mihail Ba- risnyikov. A Vaganova Intézet, a Mariinszkij Színház, a Kirov Balett egykori növendékei, táncosai Párizs, London, Bécs, Milánó, New York fényét erősítették kivételes tehetségükkel, s az általuk kitaposott úton haladnak most tovább azok a fiatal táncosok, akikalegjobbakközöttmu- tathatják meg fényesre csiszolt technikájukat. Ahogy a The Independent nevű rangos brit napilap szakírói állítják: az Open Ballet Gala a világ tíz legnívósabb kulturális eseményeinek egyike. Maga a fesztivál egy évtizede létezik, egyhetes szentpétervári ideje alatt táncosok, koreográfusok és pedagógusok találkoznak, a rendezvény pedig ott is parádés gálával zárul. A pozsonyi program hosszas egyeztetéssorozat eredménye. Nem volt könnyű dolguk a szervezőknek. A világ tizennégy vezető táncosát kellett egyetlen estére összehozniuk. Többévi próbálkozás, rengeteg energia. Ebben az évben itt és most, ők tizennégyen először lépnek együtt színpadra. Külön figyelmet igényelt a program összeállítása. Bár mind a tizennégy táncos fényes technikájáról is híres, a pozsonyi gála az érzelmek egybecsengését is láttatni akatja. A két részből álló est tizenkét számát úgy állították össze, hogy minden egyes szóló vagy tánckettős külön gyöngyszeme lehessen e páratlan táncfüzérnek. Hogy a nézők olyan szerelmi pás de deux-ket lássanak, ■ amelyek hangulatukban és érzelmi töltetükben erősen kötődnek egymáshoz. Ezzel az összeállítással pedig akár a londoni Covent Garden vagy a párizsi Opera színpadán is ünnepi hangulatot varázsolhatnának az előadók. S ez vár a közönségre Pozsonyban is. Lesz adaggio a Spartacusból, tánckettős a Talizmánból, a Rómeó és Júliából, az Anyeginből, A kalózból, A hattyúk tavából, A kaméliás hölgyből, a Don Quijotéból, lesz Bécsi keringő Johann Strauss- tól, Búcsú John Poweltől, Violoncello Bachtól. A koreográfusok névsora ennek megfelelően ugyancsak változatos: Marius Petipa, Roland Petit, Rudi von Dantzig, Leonid Jacobson, John Neumeier, Nacho Duato. És a táncosok! Isabella Cia- ravola és Hervé Moreau a párizsi Operából, a szlovák Jozef Varga Amszterdamból, Krisztina Kretova a moszkvai Bolsoj- ból, Jekatyerina Oszmolkina, Makszim Zjuzin és Jurij Szme- kalov Szentpétervárról, a Mariinszkij Színházból, Leonyid Szarafanov, Szabina Japparo- va és Marat Semiunov ugyancsak Szentpétervárról, a Mihaj- lovszkij Színházból, Lucia La- carra és Marion Dino Münchenből, a Bajor Állami Balettből. Az est kétségkívül két legnagyobb sztárja Anna Cigan- kova és Vlagyimir Malahov. Anna Cigankova Európa rangos balett-társulatainál gyűjti babérjait. Novoszibirszk- ből indult, a Bolsojban vált ünnepelt balerinává, majd Budapestre szerződött, Bécsben vendégeskedett, és most Amszterdamban táncol. Solymosi Tamás, a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének igazgatója több alkalommal volt a színpadi partnere. „Anna az orosz iskola remek technikai képességekkel és drámai kifejezőerővel megáldott modellje. Nagyon jó ugró, ugyanakkor színészi kvalitásaival is a legjobbak közt jegyzik.” Az anyai ágon ukrán, apai részről orosz Vlagyimir Malahov 1993-ban, huszonöt évesen szerződött a bécsi Staatso- perbe mint vezető táncos. New York-i vendégszereplése után a világ legrangosabb balettszin- padain táncolt, s bár mindenütt „az új Nurejevet” látták benne, ő „az első Malahov” címre pályázott, amit nemsokára ki is vívott. Bécsből Berlinbe vezetett az útja, ahol éveken át művészeti igazgatóként is dolgozott. Pozsonyban először a Kristályszámy gálán táncolt, aztán finom humorral megformált gonosz tündérként tért vissza az itteni Csipkerózsiká- ba, most pedig a haldokló hattyút fogja táncolni Maurode Sandia koreográfiájában. Fényes este lesz a holnapi, a siker garantálva. Irodalomtörténeti jelentőségű felfedezés: eddig ismeretlen Kipling-versek kerülnek kiadásra Kipling, a költő HORVATH GERGŐ Jövő hónapban első alkalommal kerülnek kiadásra a nálunk inkább prózaíróként ismert, a briteknél azonban költőként is számon tartott Rudyard Kipling nemrég felfedezett versei. A néhány napja megtalált mintegy ötven vers az első világháború idején született. A művekre, az író néhány naplófeljegyzésére, illetve a Kipling család egyéb dokumentumaira egy amerikai tudós, Thomas Pinney bukkant rá - adta hírül a Guardian. A háborút kezdetben Kipling is szükségesnek vélte, segítve fiát, hogy felvételt nyerjen az ír Gárdába. Fia 1915-ben bekövetkezett halála után azonban megbánta korábbi lelkesedését, sajnálatának pedig a hamarosan kiadásra kerülő, A háború sírfeliratai (Epitaphs of War) című versében is hangot adott. „Kiplinget minden bizonnyal politikai okokból hanyagolták el az irodalomtudósok” - állítja a kaliforniai Pomona Egyetem professzora Thomas Pinney. Annak ellenére, hogy az író elnyerte a Nobel-díjat megítélésének nem tett jót a brit imperializmussal kapcsolatos álláspontja. George Orwell egyenesen soviniszta imperialistának és a brit imperializmus prófétájának nevezte őt. „A műveit sosem tanulmányozták alaposan, a dolgok azonban kezdenek megváltozni” - véli a professzor. „Kincsek egész tárháza, kiadatlan és azonosítatlan művek hosszú sora várja az érdemi munkát. Nemrégiben újabb ismeretlen művet találtam, és biztosan nem ez volt az utolsó. A mostani egy rendkívül izgalmas időszak a tudósok és a Kip- ling-rajongókszámára.” Az ötven, eddig ismeretlen vers Kipling további 1300 költeményével együtt, a szerző verseinek első teljes gyűjteményében Cambridge Edition of Poems of Rudyard Kipling címmel kerül kiadásra március 7-én. „Mindegyik vers nagyon megnyerő, és azonnal megérintenek. A legtöbb rendkívül érzelmes, melyekben a háborúról, a brit katonákkal való együttérzésről, és a hatóságokkal szembeni haragjáról ír” - mondta Linda Bree, a Cambridge-i Egyetemi Nyomda művészetekért felelős szerkesztő-igazgatója. Másokkal együtt úgy véli, hogy az 1936-ban elhunyt író műveit a Dzsungel könyve, A mesék, valamint a Kim című regényén kívül egészen mostanáig elhanyagolták a tudósok. „Szerintem azért, mert a versei nagyon egyszerűek. Egyszerű helyzetekről szólnak, és talán ez az oka annak, amiért az irodalmárok ritkán foglalkoztak vele. Viszont könnyebben értelmezhetőek az egyszerű olvasó számára. Ennek ellenére Kipling a legnagyobb brit költők közé tartozik. Á Ha című verse az egyik legnépszerűbb angol nyelvű költemény, és a mostani kiadás megmutatja, hogy mennyi mindent írt abból a célból, hogy szórakoztassa, lekösse és kihívás elé állítsaaz olvasókat.” RÖVIDEN Elhunyt E. Fehér Pál Budapest. Életének 77. évében elhunyt E. Fehér Pál, a Népszabadság kulturális rovatának volt vezetője, lapunk egykori külső munkatársa. E. Fehér Pál a Kisalföld, a Kortárs, a Nagyvilág, valamint az Élet és Irodalom című lapoknál tevékenykedett, mielőtt a Népszabadsághoz került. 1975 és 1990 között a Szovjet Irodalom főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője. 1996-tól 2000-ig a Népszabadság pozsonyi tudósítója, 2000 és 2004 között a pozsonyi Pravda munkatársa volt. Emellett több más lapba - köztük az Új Szóba is - írt cikkeket, tanulmányokat, publicisztikát, (k) Manet-kiállítás a mozikban London. Az opera- és színházi közvetítések után itt az új kezdeményezés: az olyan kiemelkedő kiállítások, mint a londoni Manet-tárlat is látható lesz a mozikban. A művészetbarátoknak nem kell többé feltétlenül a fontos kiállítások helyszínére utazniuk. Aki szeretné látni Edouard Manet portréit a londoni Királyi Művészeti Akadémián, megnézheti azokat Argentínától Indiáig a világ számos mozijában. A művészeti dokumentumfilm rendezője Phil Grabsky, a képekről szakértő narrátorok mesélnek. A folytatásban az oslói Edvard Munch-kiállítást, továbbá a londoni Johannes Vermeer- kiállítást tekinthetik meg a nézők a mozikban. (MTI) Csaknem 200 jelölt a Nobel-díjra Koppenhága. Összesen 198 jelöltje van a 2013-as irodalmi Nobel-díjnak a Svéd Akadémia tájékoztatása szerint, amelyből kiderült, hogy közülük 48 írót még egyszer sem terjesztettek fel az elismerésre. Ajelöltek száma kevesebb, mint tavaly, amikor 210 írót és költőt terjesztettek fel. Közülük végül Mo Jent választotta a svéd királyi akadémiához tartozó Svéd Akadémia, amely szerint a kínai író olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet. Nőtt azoknak az afrikai egyetemeknek a köre, amelyeket a Svéd Akadémia felkért, tegyenek javaslatot a 2013-as irodalmi Nobel-díjas személyére. Az akadémia No- bel-bizottsága minden év szeptemberében 600-700 levelet küld ki személyeknek vagy intézményeknek, hogy tegyenek javaslatot. Köztük vannak a Svéd Akadémia tagjai, más hasonló testületek, irodalom és nyelvész professzorok, korábbi díjazottak, valamint írószövetségek elnökei. A bizottságnak most két hónapja van arra, hogy szűkítse a listát, amely több lépésben végül ötfős lesz. Közülük választanak az akadémia tagjai. (MTI) George Clooney-t kitüntették Baden-Baden. Alig pár nappal újabb Oscar-díja után a Német Médiadíjj al tüntették ki Baden-Badenben George Clooney színész-filmrendezőt politikai elkötelezettségéért és humanitárius tevékenységéért. Az 51 éves világhírű filmesnek, aki mögött olyan produkciók állnak, mint a Sziriana, A hatalom árnyékában, illetve Az Argo-akció, amelynek producereként megkapta az amerikai filmakadémia díját, a baden-badeni Media Controll marketing- és közvélemény-kutató cég ítélte oda a médiadíjat. Az elismerést korábban mások mellett Bili Clinton, Nelson Mandela és a dalai láma kapta meg. (MTI) A Beatles-filmek rendezőjét is díjazza a Febiofest A csehek is „felfedezték” Richard Lestert MTl-HÍR Prága. Díjat kap Richard Lester, a Beatles-filmek rendezője a március végén kezdődő prágai Febiofesten. Lester 1964-ben forgatta az Egy nehéz nap éjszakáját a világ egyik legnépszerűbb együttesévé vált Beatlesszel. Egy évvel később Help! címmel került újabb Beatles-filmje a mozikba. A nyolcvanas évek elején a brit rendező két Supermanfilmet is készített. A 20. évfolyamát ünneplő filmfesztiválon Richard Lester mellett Az utolsó kínai császár című kilenc Oscar-díjas film producerének, Jeremy Tho- masnak, valamint Jerzy Stuhr lengyel színész-forgatókönyvírónak is átadják a Kristian-dí- jat kiemelkedő filmművészeti munkásságukért. Az idei filmmustrán 180 alkotást mutatnak be. A műsor Upstream nevű szekciójában látható a magyar Pálfi György Final Cut - Hölgyeim és Uraim című munkája, mely számos fesztiválon sikert aratott. A Febiofesten két éve szerepelt utoljára magyar film, akkor Kocsis Ágnes Pál Adrienn című filmjét és a magyar koprodukcióban született Morgent mutatták be. Ez a rendezvény az utóbbi években az egyik legjelentősebb cseh film és zenei feszti- vállja lett. Idén Geraldine Chaplin amerikai színésznő is a Febiofest díszvendége lesz.
