Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-05 / 54. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 5. Közélet 3 A törvény arra kényszerítené a kismamákat, hogy a szülés után máris rohanjanak a nőgyógyászukhoz, akár akarják, akár nem A belügy tovább nehezítené az otthon szülést Pozsony. Nehezíteni akar­ja az otthon szülést a belügyminisztérium - til­takoznak a polgári akti­visták az anyakönyvi hi­vatalokról szóló törvény tervezett módosítása el­len. A tárcaközi vélemé­nyezésen lévő javaslat olyan elemeket tartal­maz, melyek nemcsak a kismamákat, hanem az újszülötteket és az új­donsült apákat is diszk­riminálják. ÖSSZEFOGLALÓ A belügyi tárca elképzelése szerint a gyermek megszületé­séről annak az orvosnak kelle­ne tájékoztatnia az illetékes anyakönyvi hivatalt, aki leve­zette a szülést, ületve az anyát ellátta; újszülött gyermekét az egyik szülő is bejelenthetné - az apának ezt a szüléstől szá­mított 3 napon belül kellene megtennie; az anya később is megtehetné, mihelyt egészségi állapota ezt lehetővé teszi. Sietni keU az orvoshoz Ha valaki otthon szülne, egyedül - bába vagy szülész segítsége nélkül, és utána sem látná orvos a kismamát -, ak­kor az anyakönyvi hivatalban fel kellene mutatni egy igazo­lást arról, hogy az anya szülés­sel befejezte a terhességet. Az igazolásból annak is ki kell de­Igy sem sokan szülnek otthon, a jövőben még kevesebben lesznek (Jón Krošlák felvétele rülnie, hogy az újszülött mi­lyen nemű. Ellenkező esetben csak akkor veszik nyilvántar­tásba a csecsemőt, miután a bí­róság dönt az anyaságról. „A törvény arra kényszeríte­né a kismamákat, hogy a szülés után máris rohanjanak a nő­gyógyászukhoz, akár akarják, akár nem. Ezzel korlátozzák őket abban, hogy szabadon dönthessenek saját testükről és arról, hol és milyen körülmé­nyek között hozzák világra gyermeküket” - nehezményez­te a Polgár, Demokrácia és Fe­lelősség (ODZ) nonprofit szer­vezet a szerkesztőségünkbe el­juttatott állásfoglalásában. Máshol nem gond A nők évszázadokig otthon szültek, az 1900-as években fokozatosan átszoktak a kór­házi szülésre, s újabban ismét egyre több nő választja az ott­hon szülést bába vagy orvos se­gítségével. „Az Európai Emberjogi Bi­zottság megerősítette, a nők­nek jogukban áll otthon szülést választani, s az államnak ezt lehetővé kell tennie. Szlováki­ában jelenleg ezt semmi nem szabályozza, ebből kifolyólag már-már az ülegalitás határát súrolja - ezzel függ össze, hogy például a szülészeti assziszten­sek a szülést csak valamilyen egészségügyi intézményben vezethetik le önállóan, máshol nem” - magyarázta Jana Deb- recéniová, az ODZ jogi szakér­tője. „Svédországban, Norvégiá­ban, Dániában, Ausztriában, Németországban, Hollandiá­ban - a fejlett egészségüggyel rendelkező államokban megfe­lelően szabályozzák az egész­ségügyi intézményeken kívüli szülést, és sok nő inkább ezt vá­lasztja, mert ez reális alternatí­va számukra” - tette hozzá Zu­zana Krišková polgári aktivista. Az otthon szülés Magyaror­szágon sem ütközik különö­sebb akadályba, sokan e mel­lett döntenek. Szlovákiában nem elterjedt, s az anyakönyvi hivatalokról szóló törvény ter­vezett módosítása még inkább elriaszthatja azokat, akik ezt fontolgatják. Korlátozó j avaslat A belügyi javaslat diszkrimi­natív elemeket is tartalmaz: a gyermek anyakönyveztetése attól függne, szülés után az anya elmegy-e nőgyógyászhoz. Ha nem, akkor az apának - akinek ugyanolyan jogai van­nak a gyerekkel szemben, mint az anyának - már nem állna módjában bejelenteni a saját gyerekét. A nemzetközi gyermekjogi egyezmény értelmében min­den újszülöttnek joga van arra, hogy azonnal bekerüljön a nyilvántartásba, kapjon nevet és állampolgárságot. K11EM1« Mikor ajánlott? ♦ Ha alacsony kockázatú szülés várható. ♦ Ha a kismama el akarja kerülni a császármetszést, varrásokat és egyéb be­avatkozásokat. ♦ Ha azt szeretné, hogy a családja és barátai vegyék körül. + Ha szeretne szabadon mozogni, pozíciót váltani, zuhanyozni vagy enni, in­ni kedve szerint. ♦ Ha szeretné élvezni az előnyeit az ismerős kör­nyezetnek és az otthoná­nak. Mikor nem ajánlott? ♦ Ha a kismama cukor­beteg. ♦ Ha magas a vérnyomá­sa vagy más hasonló prob­lémái vannak. ♦ Ha már volt koraszülé­se vagy most várható. A törvénytervezet elfogadá­sával további gyakorlati prob­lémák is adódhatnának: amíg nincs meg a gyermek születési anyakönyvi kivonata, nem le­het bejelenteni az egészségbiz­tosítóba; a Szociális Biztosító leállíthatja az anyasági segély folyósítását; a szociális ügyi hi­vatalban nem lehet igényelni a gyermekgondozási segélyt, a családi pótlékot, az adóbó- nuszt és a gyermek megszüle­tésekor járó juttatást. (sza) A magasabb adók és járulékok, a szigorúbb munkatörvénykönyv lecsapódik az alkalmazottakon A munkavállalók 45 százaléka máris érzi a Fico-kormány takarékossági lépéseit Növekvő terhek mellett nehéz építkezni (Képarchívum’ ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A munkaadók ta­karékossági intézkedései révén a munkavállalók 45 százaléka már megérezte a Fico-kormány 2013 januárjában bevezetett járulék- és adóemelési lépéseit - derül ki a Focus közvéle­mény-kutató társaság friss fel­méréséből, amit a Hospodárske noviny gazdasági napüap szá­mára készített el. 45 felett érezni jobban Leginkább a 45 és 54 év kö­zötti alkalmazottak, a felsőfokú végzettségűek, valamint a kép­zetlen kétkezi munkások érez­ték meg a kabinet intézkedései­nek negatív hatásait. Ivan Dianiška, a Focus elemzője sze­rint a kabinet döntéseinek ne­gatív hatásai egyértelműek: a szigorúbb munkatörvénykönyv merevebbé tette a munkaerőpi­acot, a szerződéses munkaválla­lók járulékterhei ugrásszerűen megnőttek, ezért az ebbe a ka­tegóriába tartozók közül több tízezren tűntek el a piacról, emellett a cégek magasabb nye­reségadója is megszorításokra kényszeríti a munkaadókat. Marek Gábris, a ČSOB elem­zője szerint tavaly december­ben azért nőtt meg ugrás­szerűen a munkanélküliség Szlovákiában (január végére elérte a 14,8%-ot), mert számos társaság úgy döntött, még az új munkatörvénykönyv januári hatályba lépése előtt megválik azoktól az alkalmazottaktól, akikre nincs égetően szükség. Martin Hošťák, a Munkaadók Országos uniójának titkára még erőteljesebben fogalmazott, amikor közölte: a felmérés vég­következtetése legyen memen­to a kormány számára, értékel­je át a vállalkozói szférával szembeni hozzáállását. Ján Richter munkaügyi miniszter a napokban már meglebegtette, hogy a szerződéses munkavál­lalók adóterhei a jövőben csök­kenhetnének, ám ezt csak 2016-tól valószínűsíti. Braňo Ondruš szociális államtitkár pedig felvetette a munkatör­vénykönyv lazítását, azaz a ka­binet érzékeli, hogy nem a vál­ság újabb hulláma idején kell szigorítani a játékszabályokon. Pénzügy: csak az emberek 12%-át érinti A pénzügyminisztérium az­zal védekezik, hogy a 2013-tól érvényes magasabb adók és já­rulékok (az adóemelést a 3%-os hiánycél betartása tette szüksé­gessé) mindössze az alkalma­zottak 12 százalékát érintik. Éva Sadovská, a Postabank elemzője annyiban finomította a képet, hogy a munkavállalók, akik idén megszorításokkal szembesültek, vagy pedig elbo­csátották őket, nem tudják megmondani, hogy a negatív fordulat a növekvő adóterhek, a munkatörvénykönyv szigorítá­sa, vagy pedig a visszatérő gaz­dasági válság okozta megrende­lésállomány visszaesése miatt következettbe, (só, HN) Évente legfeljebb egyszer számolják át Kérvényezni kell a nyugdíjemelést ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nem emelkedik automatiku­san a nyugdíj, kérvényezni kell! - figyelmezteti a Szociális Biztosító azokat az öregségi és korengedményes nyugdíjaso­kat, akik nyugdíjaztatásuk után is dolgoznak, s arra számí­tanak, nyugdíjuk kiszámítása­kor ezt az időszakot is figye­lembe veszik, s ebből kifolyólag egy picit több pénz jár nekik. A nyugdíj kiszámításakor va­lóban figyelembe kell venni az összes olyan időszakot, amikor az adott személy része volt a nyugdíj-biztosítási rendszer­nek, ám a Szociális Biztosító „saját magától” ezt csak egy­szer teszi meg: amikor valaki nyugdíjba vonul, s először jó­váhagyják havi juttatását. Ké­sőbb automatikusan a biztosító már csak a hatályos törvény szabta éves valorizálást végzi. Ha valaki nyugdíjasként is dolgozik, a munkaviszony be­fejezése után kérheti nyugdíja átszámolását, de nem kötelező, s nem létezik semmilyen hiva­talos nyomtatvány, mellyel kérni lehetne az emelést. „Az ilyen kérelmet - az igénylő sa­ját szavaival megfogalmazott levelet - Pozsonyba postázzák! Idejében jelezzék! (SITA-felvétel) Cím: Szociális Biztosító (Soci­álna poisťovňa), 29. augusta 8, 813 63 Bratislava. A levelet úgy kell megírni, hogy egyér­telműen azonosíthatóak le­gyenek a kérelmező adatai: a teljes neve, címe és a nyugdíj- folyósítási szám, saját kezű alá­írása, dátum, mi okból és mi­kortól kér nagyobb összeget” - olvasható a biztosító közlemé­nyében. Ilyenfajta emelést évente csak egyszer lehet kérni. Ha például valaki január 1-jétől február végéig dolgozott, már­cius 1-jétől igényelhet több nyugdíjat. Ha később úgy dönt, még egyszer munkába áll, leg­közelebb már csak 2014. január 1-jétől folyamodhat magasabb juttatásért, mert 2013-ban egy­szer - bár csak pár centtel -, de már emelték, (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents