Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-30 / 75. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 30. www.ujszo.com Behavazott Krisztus-kereszt. Nagypéntek, 2013. március 29. (Somogyi Tibor felvétele) A szakszervezeti vezető egyelőre elégedett Az utolsó pillanatban adta le Čaplovič a jelentést MÓZES SZABOLCS Pozsony. Március 28-án, a hónap utolsó munkanapján adta le Dušan Čaplovič a parlamentbe a szlovákiai oktatásügy értékelő jelentését és módosító javaslatait. Ráadásul az erre vonatkozó parlamenti határozatot semmibe véve. Smeres kezdeményezésre a törvényhozás decemberben döntött úgy, átfogó jelentést kér - a kormánytól. A csütörtökön leadott dokumentumot ugyanakkor nem tárgyalta meg a kabinet - tárcaközi egyeztetésen sem volt -, egyenesen a minisztériumbóljött. Az ügyben kikértük a kormányfő véleményét is, hivatala a szaktárcához utalt minket kérdésünkkel. , A jelentést leadtuk, megtárgyalása az ügyrend alapján zajlik majd” - írta lapunknak Čaplovič szóvivője. A jelentés tartalmát nem kívánta kommentálni, nem is bocsátotta a sajtó rendelkezésére, szerinte úgy korrekt, ha először a képviselők látják. Pedig ha a parlamenti határozat szerint jártak volna el, már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra kellett volna hozni. Az anyag - a mellékletekkel együtt - összesen 330 oldalas. A SITA hírügynökségnek nyüat- kozó Pavol Ondek pedagógusszakszervezeti vezető szerint követeléseik 60 százalékát tartalmazza, állítólag azt az elképzelést is, hogy az oktatásügyi kiadások évente a GDP 0,3%-ával nőjenek. Idén a tervek szerint a nemzeti össztermék 3,6 százalékát (2,47 milliárd eurót) fordítják az oktatásügyre. A jelentést elrendelő decemberi parlamenti határozat reakció volt a tavaly őszi tanársztrájkra. A szakszervezet akkor részben azért függesztette fel a tiltakozást, mert Čaplovič megígérte, március végéig bemutatja átfogó reformprogramját. RÖVIDEN Wänke szabadlábon Pozsony. Csütörtökön feltételesen szabadlábra helyezték Vladimír Wánkét, a Szlovák Labdarúgó Szövetség (SFZ) korrupcióért 40 hónap szabadságvesztésre ítélt volt főtitkárát. A vád szerint Wänke kenőpénzt kért az átigazolások intézéséért, konkrétan néhány kiló alma és pár liter bor, valamint 10 ezer korona átvételéért ítélték el. Az SFZ volt tisztségviselője két évet töltött rács mögött. (TASR) Viliam M. nem szabadulhat Pozsony. A speciális ügyészség elutasította Viliam M. szabadlábra helyezési kérelmét, és azt a besztercebányai Specializált Büntetőbíróság elé terjesztette, hogy döntsön az ügyben. A férfi neve egyébként az Interpol által leginkább keresett személyek Infrared listáján is szerepelt. Vüiam M.-et a Sýkora-klánhoz tartozó Peter Čongrády meggyilkolásával és egy nagytapolcsányi cégnél elkövetett robbantásos merénylettel vádolják. A férfit január 2-án vették őrizetbe az Interpol venezuelai munkatársai Margarita szigetén. (TASR, ú) Szili: minek ide jobb- és baloldal? Pozsony. Kétséges, hogy lehet-e még a 21. században jobb és baloldalról beszélni a politikában, ha például egy baloldali párt neoliberális gazdaságpolitikát csinál, véli Szili Katalin. A magyar Országgyűlés volt elnöke ezt szerdán mondta egy pozsonyi kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Szlovák Atlanti Bizottság szervezett a globális biztonságpolitikáról. „Legfőbb feladatunk, hogy minimalizáljuk azokat a kockázatokat, amelyek az egyes régiókban élő közösségek kiszolgáltatottságát okozzák” - hangsúlyozta az egykori MSZP-s politikus, aki jelenleg a Szociális Unió nevű pártot vezeti. Szili Pozsonyban magyar civilekkel és politikusokkal is találkozott, (vps) A lakosság csupán 28 százaléka megy el templomba a húsvéti ünnepek alatt Egyre kevesebb a locsoló Pozsony. A húsvét sokak számára a legjelentősebb keresztény ünnep, másoknak viszont nem jelent többet pár szabadnapnál, amit pihenésre vagy kirándulásra lehet kihasználni. DEMECS PÉTER Mindezt a TNS ügynökség felmérése is megerősítette. A megkérdezettek 67 százaléka nyilatkozta, hogy a húsvétot főleg családi és rokonlátogatásra használják ki, a szülőktől, nagyszülőktől távol élők nagy része a karácsony után a húsvétot használja ki a hazautazásra. Viszont csak az emberek 28 százaléka megy templomba a húsvéti ünnepek alatt - a legkevesebben Pozsony megyében, a legtöbben pedig a Nyit- raiban. A böjt és annak testre szabott formái A húsvétot megelőző böjti időszakot a lakosság 43 százaléka valamilyen formában tartja: legtöbben Epeijes (70%) és Nyitra (59%) megyében. Kiderült az is, hogy az emberek a böjt legkülönbözőbb formáit választják, van, aki bizonyos ételeket nem eszik 40 napig, mások nem járnak szórakozóhelyre vagy nem isznak alkoholt. Nincs meg a kétharmad Locsolkodni húsvét hétfőn már csak a férfiak bő 57 százaléka jár, a legtöbben - tízből kilencen - Zsolna megyében. Nem meglepő, hogy a nők jelentős része irtózik ettől a szokástól, és a legszívesebben külföldre utaznának az ünnepek idejére. Főképpen a 46 évesnél idősebb nők korosztálya iszonyodik a vizeskannával locsolóktól, a fiatal, 18-20 év közötti lányok viszont állítólag szívesen fogadják őket - több mint 50 százalékuk mondta, hogy kedveli ezt a szokást. Nők, pénz és alkohol A locsolóknak általában ma is kijár valamilyen ajándék a lányoktól, bár 50 százalékuk azt válaszolta, nem vár semmit az öntözésért. A locsolók másik fele viszont leginkább egy-két kupicát és pénzt szeretne kapni. Míg például az Eperjesi kerületben a locsolók többsége a felesnek örül leginkább, Pozsonyban inkább a pénzt várják. Sokan azt válaszolták, örülnek a csokinak is, de csak ha rumos, vagy legalább valamilyen likőr van benne. A kuriózumszámba menő húsvéti baleseteket összegezték a biztosítótársaságok Óvatosan a vizesvödörrel Van, aki még hálás is érte. Ilyenkor kisebb a balesetveszély (SITA-felvétel) DEMECS PÉTER Pozsony. Minden ünnephez specifikus balesetek is tartoznak - állítják a biztosítók. Karácsonykor a leggyakoribb a torokban megakadó szálka, hús- vétkor pedig a locsolás közben történt balesetek. Az Allianz biztosító összegezte a leggyakoribb húsvéti baleseteket, ésjó néhány kuriózumot is a nyilvánosság elé tárt. Húsvét- kor a leggyakoribb káreset, hogy a locsolók kiáztatják a lakást és az alsó szomszédot is, valamint az ittas sofőrök által okozott balesetek. Gyakori a kéz- vagy lábtörés, rendszerint lányok kerülnek kórházba, a locsolók elől való menekülés közben sérülnek meg. Ön- és közveszélyes öntözők Vannak ellenpéldák is. Tavaly egy fiatalember a patakba akart dobni egy lányt, ám megcsúszott és ő esett vízbe. A lába törött el, sérüléséből két hónap alatt gyógyult fel. „Locsolkodási” sérülést szenvedett egy fiatal gépkocsivezető is. Ittas barátait fuvarozta, és hálából az egyikük vezetés közben az ő nyakába is öntött egy pohár vizet, ő pedig ijedtében az árokba hajtott. Súlyos személyi sérülés nem történt, de az autó összetört. Fogsor veszélyben Nem mindegyik lány adja meg magát könnyen a locsolóknak, némelyikük alaposan megnehezíti a dolgukat. Tavaly Nyitrán egy lány kiverte locsolója kezéből a piéh vizeskannát, az meg a locsoló néhány fogát. De ennek fordítottja a gyakoribb, nemegyszer előfordul, hogy a locsoló kezéből kicsúszik a vödör és sérülést okoz. „Egy pórul járt lányt a kádban akartak lezuhanyozni a locsolók, ám kicsúszott a kezükből, s arccal a kád szélére zuhant, három foga törött ki” - mondta Lucia Makayová szóvivő a Generali Biztosítót!, amely szintén számba vette a ritka baleseteket. De hova lett az autó? A korbács sem veszélytelen, egy fiatalember a nappaliban hadonászva leverte a csillárt, ráadásképpen pedig széttört egy értékes vázát. De nem csak „locsolóbalesetek” történnek, van, aki már tojásfőzés közben leforrázza magát. „Egy másik kliensünk autóval indult locsolásra, de haza gyalog tért vissza, aránylag részegen. Másnap semmire sem emlékezett, nem találta autóját, ezért jelentette a rendőrségen, hogy bizonyára ellopták. Később felhívott egy rokon, hogy az autót bizony az ő házuk előtt felejtette” - mondta aszóvivő. A példákból világos, hogy húsvétkor érdemes elővigyázatosnak lenni, a furcsa balesetekből ugyanis több történik, mint máskor. A rendőrség egyébként szokás szerint országos közlekedésbiztonsági akciót tart az ünnepek alatt, főleg az ittas sofőrökre összpontosít. Megugrott a cigányság száma, ám a romák több mint fele így sem vallotta meg nemzetiségét 10 millió alatt Magyarország lélekszáma MÓZES SZABOLCS Budapest. A magyar Központi Statisztikai Hivatal nem siette el a népszámlálás eredményeinek feldolgozását. Míg nálunk - többhetes késéssel - tavaly februárban, 9 hónappal a cenzus után közölték az első végleges adatokat, addig Magyarországon mindez 17 hónapig tartott. A 2011-es népszámlálás visszaigazolta a népességfogyás három évtizedes trendjét: míg 2001-ben 10,19 millióan lakták az anyaországot (1980-ban még 10,7 millióan), addig másfél éve csak 9,94 millió lakost mutatott ki az összeírás. Amely egyébként kissé más módszerrel zajlott, mint nálunk - a kérdezőbiztos nem csak a „postás” szerepét töltötte be, hanem ellenőrizte is, hogy minden kötelező rubrika ki van-e töltve. Szakértők szerint így a nép- számlálás pontosabb képet mutat, mint a szlovákiai. A cenzus egyik meglepetése a nemzetiségek megugrása - a budapesti sajtó is ezt emelte ki. Míg 2001-ben 314 ezren tartoztak a 13 ún. hazai nemzetiség egyikéhez (ide a hagyományos kisebbségek tartoznak), addig tavalyelőtt már 555 ezren. Számszerűleg a legnagyobb ugrás a cigány nemzetiségnél mutatható ki, ám a szlovén és az ukrán kisebbség kivételével valamennyi nemzetiség esetében jelentős növekedés látható. A romák száma 62 százalékkal nőtt, ám feltehetően még így is elmarad a reálistól (szociológusok általában 7-800 ezerre teszik a számukat). A nemzetiségi adatokat három kategóriában rögzítették: nemzetiség, anyanyelv és a „családi, baráti közösségben beszélt nyelv”. Az eredmények között negyedikként a „nemzetiséghez tartozó” kategória is megjelent. Ide azokat a személyeket sorolták, akik az előző három kategória valamelyikében feltűntek. A szlovákiai cenzussal ellentétben Magyarországon a többes kötődést is jelezni lehetett, vagyis valaki egyszerre akár két nemzetiséghez tartozónak is vallhatta magát. Míg a szlovák nemzetiségűek száma nőtt, addig a szlovák anyanyelvűek és a szlovákul beszélők száma csökkent. Csaknem másfél millióan Magyarországi népszámlálás nemzetiség 2011 2001 magyar 8 314 029 9 416 045 cigány 308 957 189 984 német 131 951 62105 szlovák 29 647 17 693 román 26 345 7 995 horvát 23 561 15 597 nincs válasz 1 455 883 570 537 összesen 9 937 628 10 189 315 A többi kisebbség létszáma 10 ezer fő alatt van. Forrás: KSH nem válaszoltak a nemzetiséget firtató kérdésre (az ún. szenzi- tív kérdésekre - ilyen a nemzetiség vagy a vallási hovatartozás - nem volt kötelező felelni). Részben emiatt a magukat magyar nemzetiségűnek vallók aránya 9,4 millióról 8,3 millióra esett.
