Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-27 / 73. szám, szerda

14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 27. www.ujszo.com Kremmer Dezső keze alól kisplasztikának beillő műremekek kerülnek ki Országos fődíjat kapott a bényi tojásfaragó GULYÁS ZSUZSANNA A kétszáznál is több darabot számláló gyűjteményben van fürj-, tyúk-, kacsa-, liba-, emu- és strucctojás is (Képarchívum) Az Ugriparkban a gyerekek önfeledten játszhatnak, míg a szülők olvasnak, kávéznak (A szerző felvétele Már Vágsellyén is járhatnak játszóházba a gyerekek Családi szórakozás Alsókubin/Bény. Alsóku- binban 12. alkalommal hirdet­ték meg a Lebszebb hímes tojás országos versenyt, ahol a fődí­jat idén Kremmer Dezső bényi tojásfaragó kapta. A versenyre több mint nyolcvan nevezés érkezett. Kremmer Dezső testének jobb fele egy szélütés következ­tében lebénult. Nehéz lábado- zási időszak következett. „Va­lamivel el akartam foglalni magam. Vettem egy gravírozó­készletet, amivel eredetileg üveget akartam gravírozni. Egy véleden folytán kezdtem el to­jásokkal kísérletezni. Nem volt előttem minta, korábban nem is láttam hasonlód’ - mondta a bényi férfi, akinek keze alól le­heletfinom mintákkal díszített, kisplasztikának beillő csodák kerülnek ki. A három kategóriában (5-11 évesek, 12-18 évesek és 18 éven felüliek) meghirdetett or­Kremmer Dezső munka közben szágos versenyre első ízben je­lentkezett. 36 felnőtt verseny­zőt utasított maga mögé. Áz eredmény őt is meglepte. „Dél- Szlovákiából egyedüliként je­lentkeztem a versenyre. A szlovák-magyar együttélés nem mindig zökkenőmentes, de ez a díj egy kicsit azt is bizo­nyítja, hogy nem olyan rossz a helyzet, ahogy azt időnként lefestik” - jegyezte meg. Kremmer Dezső gyűjte­ménye évről évre gyarapszik. Már kétszáznál több fürj-, tyúk-, kacsa-, liba-, emu- és strucctojás sorakozik a vitri­nekben. Az érdeklődők már több kiállításon - Dunaszer- dahelyen, Ebeden és Párkány­ban is - megcsodálhatták az egyedi motívumokkal díszített alkotásokat. Kremmer Dezső tojáscsodáit legközelebb Ta­ton és Kéménden vehetik szemügyre azok, akik szeretik a szokatlan, meghökkentő, mesébe illő dolgokat. Vágsellye. Családbarát játszóházat nyitottak a járási székhelyen márci­usban, ahova a tizenkét évesnél fiatalabb gyere­keket és szüleiket várják. SZÁZ ILDIKÓ A vállalkozó szellemű, Alsó- szeliben élő Katona Andrea unokatestvéreivel, a Vág­sellyén élő Katona Adrianával és Rábek Szilviával nyitotta meg a központot. Dél-Szlová- kiában eddig csak Pozsony­ban, Nyitrán és Érsekújvárban volt lehetőségük az édes­anyáknak arra, hogy gyereke­ikkel baba-mama központban töltsék az időt. „Dunaszerdahelyen, Galán- tán és Vágsellyén egy éven át kerestünk megfelelő helyisé­get. Végül azért esett a dönté­sünk Vágsellyére, mert itt na­gyon sok kisgyerekes család él, sikerült tágas bérleményt ta­lálnunk. Ugriparknak neveztük el a KaRaKa társaság új létesítményét” - tájékoztatott Katona Adriana. Míg a gyere­kek játszanak a labirintusban, ugrálnak a tramplinon, addig a szülőknek van lehetőségük új­ságot, könyvet olvasni, kávét rendelni, a wifinek köszönhe­tően akár a munkájukat is ma­gukkal hozhatják. „Magyaror­szágon láttunk hasonló játszó­házakat. Tudjuk, hogy a szülők igényelnék a gyerekmegőrzést is, ezt a szolgáltatást azonban még nem vállaljuk. A vágsellyei sétányon osztottuk ki az első szórólapokat, hogy a helyiek tudomást szerezzenek rólunk. Idővel szeretnénk megszólítani a régióbeli óvodákat, valamint az alsó tagozatos iskolákat” - egészítette ki az elmondottakat Katona Andrea. Terveik között szerepel születésnapi rendez­vények, különféle alkalmakhoz köthető játszóházak, táborok szervezése. A gyerekeknek fris­sítőt is kínálnak. „Voltak, akik nem hitték el, hogy sikerül be­indítani egy ilyen vállalkozást, fáradságos munkával járt a formaságok elintézése. Végül azonban sikerült bevonni a csa­ládtagokat, így közös erővel épült meg a központ” - mondta Rábek Szilvia. Magyar és szlo­vák családok látogatják a léte­sítményt, de legutóbb már egy német édesapa is betévedt a játszóházba a csemetéjével. Tágas térben, sokféle szol­gáltatással kényeztetik az ide látogatókat. Számos ötletük van, hosszú távra tervezik a vállalkozást. Katona Andrea szerint nem kizárt, hogy idővel az édesanyáknak is indítanak kézműves-foglalkozásokat. „Saját példám is azt igazolja, hogy a balettnál nem kizárólag a tehetség és a testi adottságok döntik el, kiből lesz profi táncos A tánc a mozdulat költészete GULYÁS ZSUZSANNA A balett mindenekelőtt ön­fegyelemre tanít - állítja Tati­ana Simuneková tánctanár, aki harmincéves koráig hivatá­sos táncosként a SĽUK-kal (Szlovák Állami Népművészeti Együttes) járta a világot. Egy éve döntött úgy, hogy profi karrierjét feladva pedagógus­ként folytatja hivatását. A nyit- rai magánkonzervatórium mellett februártól a párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapis­kola tánctanáraként tevé­kenykedik. Tízévesen egyedül a fővárosba? „Hatévesen kezdtem tánc­órákra járni. Egy véletlen foly­tán kerültem a pozsonyi Éva Jaczová Tánckonzervatórium felvételijére, ahová egyik cso­porttársamat kísértem el. Nem voltam kimagasló tehet­ség, viszont már gyerekként is nagyon szorgalmas és kitartó voltam. Próba, szerencse, gondoltam és jelentkeztem a felvételire - és a sok-sok gya­korlásnak köszönhetően meg­feleltem az elvárásoknak, en­gem is felvettek. Ezzel ugyan teljesült gyermekkori álmom, de szüleim óriási dilemma előtt álltak: elengedjenek-e otthonról. Kisvárosban nőt­tem fel, a fővárosi közeg na­gyon ijesztőnek tűnt. Kicsit én is megrettentem. Végül úgy döntöttünk, hogy szeptem­berben kollégistaként kezdem el a tanévet a pozsonyi tánc­konzervatórium diákjaként” - mesélt a kezdetekről Tatiana. A családalapításra gondolni sem mert „Nem volt egyszerű, de a tánckonzervatórium növendé­kei között volt néhány ismerős gyerek, akiket az érsekújvári művészeti alapiskolából is­mertem. Szüléink felváltva jár­tak értünk hétvégenként. A hétköznapok kizárólag a tánc­ról és a tanulásról szóltak. A feszes napirend és a fárasztó táncórák után sem időnk, sem energiánk nem volt a csavar­gásra. Az életemből kimarad­tak a hagyományos értelem­ben vett bulizások, csavargá­sok. 16 éves korunkban ugyan már kaptunk kimenőt, de a ké­séseket szigorúan büntették. A konzervatórium után a Szlo­vák Állami Népművészeti Együtteshez kerültem” mondta. Profi táncosként élete a próbák, az előadásokra való felkészülés és a fellépések kö­rül forgott. Egy-egy turnén akár több hetet is külföldön kellett töltenie. „Ilyen feltéte­lek mellett gondolni sem mer­tem a családalapításra. A for­dulópontot a harmincadik szü­letésnapom jelentette” - je­gyezte meg Tatiana, aki ekkor döntött úgy, hogy profi karri­erjét szögre akasztva táncta­nárként folytatja. A balett az életre tanít A párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola peda­gógusaként hétfőn, szerdán és csütörtökön foglalkozik a gye­rekekkel. Két iskolás- és egy Harmincéves koráig élete a próbák, az előadásokra való felkészülés és a fellépések körül forgott (Képarchívum) óvodáscsoportja van. „Célom elsősorban az, hogy a balett által javítsak a gyerekek tartá­sán. Ä táncóra ennek megfele­lően több részből áll” - mond­ta. A kétórás foglalkozás első harmadában izomlazító és -nyújtó gyakorlatokat végez­nek. Ezt követi a tánc, amit egy levezető, szabad mozgás­forma - általában néptánc ­zár le. „Saját példám is azt igazolja, hogy a balettnál nem kizárólag a tehetség és a testi adottságok döntik el, kiből lesz profi táncos. A szorga­lom, a kitartás és a céltuda­tosság a mérvadó. Nemcsak a madárcsontú, vékony gyere­kek érhetnek el sikereket a táncban. A hangsúly a rugal­masságon van” - vallja Tatia­na. Épp ezért a balettot és a táncot érdemes mielőbb el­kezdeni. „Természetesen nem minden balettozó gyerekből lesz profi táncos. A baletton tanultakat viszont egész éle­tükben kamatoztathatják. Hi­szen tartásra, önfegyelemre és szorgalomra az élet min­den területén szükség van” - mosolygott a tánctanár.

Next

/
Thumbnails
Contents