Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-26 / 72. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 26. Közélet 3 Tegnap leleplezték a Hétköznapi hősök falát, főként a jobboldal emlékezett a tüntetésre A gyertyás tüntetés 25. évfordulójára emlékeztek Pozsony. Negyedszázada került sor az első jelentős kommunistaellenes tüntetésre, melyet erőszakkal vert szét a karhatalom. A közéleti szereplők tegnap a pozsonyi gyertyás tüntetés 25. évfordulójára emlékeztek. ÖSSZEFOGLALÓ Csehszlovákia 1968-as megszállását követően a legnagyobb rendszerellenes tüntetés volt. 1988. március 25-én 4-5 ezren békésen vonultak fel a pozsonyi Hviezdoslav téren, tiltakozva a hatalom vallásellenes politikája miatt, kérve az üresen maradt püspöki székek betöltését, egyben kifogásolva a polgári szabadságjogok be nem tartását. A reakció vízágyú, a tüntetők közé hajtó rendőrautók és a tömeg kiszorítása, szétverése volt. Tegnap az évforduló apropóján - az egykori szervezők jelenlétében - konferenciára került sor a parlamentnek a pozsonyi várban található termeiben. Délelőtt leleplezték Hétköznapi hősök falát. Az évfordulóra főleg a jobboldal kapott rá. A Népi Platform vezetői délután mécsest gyújtottak, az ellenzéki pártok pedig nyilatkozatokkal emlékeztek meg a 25 évvel korábbi eseményről. Hivatalos bejelentés A tüntetés ötlete Marián Štastný egykori csehszlovák jégkorongozótól - az SDKÚ-s, szintén hokis Peter Šťastný bátyjától - származott, áld 1981-től kanadai emigrációban élt. A felvonulásra az Amerika Hangja, a Szabad Európa, a Vatikáni Rádió, valamint különféle plakátok és szórólapok hívták fel a figyelmet. A tiltakozást a hazai szervezők nevében František Mikloško hivatalosan is bejelentette a hatóságoknak, az akkori törvények szerint ugyanis megszervezéséhez és engedélyezéséhez elég volt a bejelentés is. A hatóságok ennek ellenére a megmozdulást betiltották, a szervezőket és két püspököt pedig aznap fogva tartották. Ennek ellenére többezres tömeg jött el Pozsony belvárosának legnagyobb terére, a felvonulás alatt az emberek égő gyertyákat tartottak, imádkoztak és énekeltek. Vízágyú és gumibot A békésen tüntető tömeget a rendőrség és a titkosszolgálat - közel ezren vettek részt az akcióban - kemény fellépéssel, vízágyúk, könnygáz és gumibotok bevetésével szétkergette. 126 csehszlovák személyt és további 12 külföldi állampolgárt letartóztattak. Ezzel megsértették a polgári és szabadságjogokat, legfőképpen a szabad gyülekezés jogát, melyet az 1960-as csehszlovák alkotmány is garantált, valamint a szabadság és politikai jogok nemzetközi egyezményét, melyet Csehszlovákia 1976-ban elfogadott. A szabad világ elítélte a történteket, míg az állami propaganda megpróbálta eltussolni az ügyet. Történészek az egyik legjelentősebb fellépésként értékelik, ami a polgárok és a hívők részéről a kommunista rezsimmel szemben történt Csehszlovákiában. (MSz) Senki sem ült a tüntetés szétverése miatt Ezúttal is elmaradt a felelősségre vonás ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A bársonyos forradalom utáni pozitív és engedékeny közhangulat miatt a gyertyás tüntetés agresszív szétverésében részt vevők közül senkit sem ítéltek el. Pedig lett volna kit. Az akció elfojtásából a belügy, a rendőrség és az ŠtB vezetői is kivették a részüket. A kommunista vezetők - többek között Alojz Lo- renc ŠtB-vezetô, Miroslav Vá- lek kultuszminiszter, Gejza Šlapka pozsonyi KSS-titkár - a Hviezdoslav téri Carlton szálló apartmanjából nézték végig a tüntetést és annak szétverését. A tüntetés után több mint száz embert tartóztattak le, ám paradox módon egy olyan polgár kapott börtönbüntetést az akció miatt, aki részt sem tudott venni a rendezvényen. Jiri Fajmont a Hviezdoslav térre vezető egyik utcában „kapcsolták le” a rendőrök. Végül egy hamis tanúvallomás alapján ítélték kéthónapos letöltendő börtönbüntetésre - egy rendőr azt vallotta, hogy látta a téren. Jellemző módon a Sme napilap által megszólaltatott egykori kommunista vezetők, rendőrök és bírák egyike sem érzi magát felelősnek a történtekért. 1989 után nyomozás indult a tüntetés szétverése miatt, ám csak egy vádemelés született Marián Šťastný, az emigráns ötletgazda és Alojz Lorenc egykori ŠtB-S vezető (Fotók: Gabriel KuchtaésTASR) a vádlott is amnesztiában részesült. A tüntetés két főszervezője, František Mikloško és Ján Čamogurský egyébként nem erőltette különösen a vétkesek megbüntetését. (MSz) A bíróságon nem kell bizonyítani a gyilkosság tényét, már csak a büntetés mértékéről döntenek Az ógyallai gyilkos mindent beismert A szociális otthonok lakóit sarcolták meg Jogtalan díjszedés Pozsony megyében ÖSSZEFOGLALÓ Bazin. Beismerte bűnösségét Juhász Milán volt ógyallai városi rendőr a specializált büntető- bíróságon. A tegnap kezdődött per elején kijelente, hogy a tavalyi ógyallai mészárlás valóban úgy zajlott le, ahogy azt az ügyészség állítja. Rövidebb eljárás „Nem tagadom a bűntett elkövetését, úgy történt, ahogy az a vádiratban szerepel” - mondta a vádlott. Vallomását a bíróság elfogadta, kijelentését ezáltal már nem vonhatja vissza, s nem is támadhatja meg az ítélettel szembeni esetleges fellebbviteli eljárás során. A bíróságon ma az-ügyészség javaslatára pszichológiai és pszichiátriai szakértők tesznek vallomást. A szemtanúkat, de a vádlottat sem fogják kihallgatni, mivel - tekintettel a beismerő vallomásra - a bűncselekmény elkövetését már nem kell bizonyítani. A további eljárás során már csak a büntetés mértékéről, a kártalanítás összegéről, vagy esetleges pszichiátriai kényszerkezelés elrendeléséről fognak dönteni. 25 évetkaphat Juhász tavaly június 16-án három személyt lelőtt, kettőt megsebesített Ógyallán, majd elbarikádozta magát, és öngyilkossággal fenyegetőzött, melyről csak a rendőrségi túsztárgyalónak sikerült lebeszélnie. A férfi előzőleg 20 évig dolgozott városi rendőrként. A gyilkosságot a család viselkedésével indokolta, az áldozatok ellen a múltban több bűnvádi eljárást folytattak. Lapértesülések szerint a kihallgatás során azt állította, hogy a család frusztrálta, ezért akart rendet teremteni, véglegesen meg akarta oldani az alkalmazkodni képtelen lakosokkal összefüggő problémákat. A faji indíttatást nem sikerült bizonyítani, így 25 éves vagy életfogytiglani szabadságvesztés fenyegeti. Beszámítható állapotban volt A végérvényes pszichológiai elemzés szerint a vádlott a gyilkosság idején beszámítható állapotban volt, nem volt semmilyen lelki betegsége, pontosan tudta, mire készül, a gyilkosságot előre kitervelte. Az áldozatok hozzátartozói 90 ezer eurós kártalanítást, valamint a perköltségek térítését, Ógyalla városa pedig a temetéssel összefüggő kiadások térítését követeli. Az egész ügyet, a Legfelsőbb Bíróság utasítására a specializált büntetőbíróság fogja lezárni, mivel a bűntettet előre kitervelt szándékos emberölésnek minősítették. Az ügy kapcsán már Ladislav Fizik, a Roma Parlament elnöke is tett két feljelentést a rendőrségen. Az elsőt azért, mert értesülései szerint Juhász Milán, míg vizsgálati fogságban volt, minden magántulajdonát a rokonaira íratta át. A másik pedig azokkal az interneten megjelent véleményekkel kapcsolatos, melyek helyeslik a többszörös gyilkosságot. (dem) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jogellenesen kért fejenként és havonta 10 eurós átalánydíjat Pozsony Megye Önkormányzata a szociális intézmények lakóitól és a szociális szolgáltatásokat igénybe vevőktől. A pozsonyi példa nem biztos, hogy egyedülálló országos szinten, központi nyilvántartás ugyanis nem létezik az egyes intézményekben kért díjakról. Pozsony megye önkormányzata még 2010-ben hozta ezt a rendeletet, és a fejenként havi 10 eurós díjat 2011 januárjától szedte be, tájékoztatott tegnap Martin Halás, a Szocio- gazdasági Kockázatelemző Intézet (IVRA) vezetője. Az IVRA az ügyészségen emelt panaszt a rendelet ellen, amely alapján 2011 januárjától a megye mintegy 460 ezer eu- rót szedett be az ügyfelektől. Az ügyészség a rendeletet jogellenesnek nyilvánította, és a megyei önkormányzatnak ezt 30 napon belül módosítania kell. „Az ügyész felhívja a figyelmet arra is, hogy a díjat azoknak is fizetnie kellett, akik nem bentlakásos intézmény szolgáltatásait veszik igénybe, hanem csak járóbeteg-ellátást kapnak” - ismertette az ügyész állásfoglalását Halás. A megyének most fejenként mintegy 270 eurót kellene visszatérítenie az ügyfeleknek. Szerinte azonban nem ez az egyetlen díj vagy fizetési kötelezettség, amit a szociális intézmények fenntartói jogellenesen rónak ki az öregség vagy egészségkárosodás miatt segítségre szorulókra. Halás szerint jogellenes például az is, hogy a bentlakásos intézmények lakóit kötelezik arra, hogy igénybe vegyék az intézet étkeztetési szolgáltatását, amiért akár 150 eurót is elkérhetnek havonta. „Sok olyan lakó is van, aki maga olcsóbban is meg tudná oldani az étkezését” - állítja a szakember. Az IVRA szerint a visszaélésekkel szemben megoldást jelentene, ha cseh mintára Szlovákiában is bevezetnék a szociális szolgáltatások díjának felső határát. Jelenleg minden intézmény a költségeit figyelembe véve döntheti el, hogy mennyit kér a szolgáltatásait igénybe vevőktől. Viszonylag nagy regionális különbségek mutatkoznak, a legtöbbet Pozsonyban kérik a lakóktól, ahol az egy főre jutó költség 1000 eurónál kezdődik, míg kisebb városokban legalább 600 euróba kerül egy ágy fenntartása. Halás egyben kéri a szociális ügyi minisztert, hogy felettes szervként országos szinten ellenőrizzék az intézményekben kért díjakat, és jogsértés esetén kezdeményezzék az ügyészségi vizsgálatot, (lpj) Vízágyúk locsolták a tömeget (Képarchívum A tettes és a gyilkosság helyszíne (Fotók: képarchívum és SITA
