Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-25 / 71. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Mišenka mégsem gyilkolhatott Pozsony. A rendőrség bizonyítékaival felmenthetik egy gyilkossági vád alól Viliam Mišenkát, akit februárban sikerült hazahozni Venezuelából, és bíróság elé állítani. A Markíza te­levízió által bemutatott rendőrségi dokumentum bizonyíthat­ja, hogy Mišenka nem vehetett részt a pozsonyi alvilág egyik feje, Peter Čongrády 2004-es meggyilkolásában, mivel nem volt az országban. Congrádyt egy ligetfalui pizzéria előtt lőt­ték le 2004. szeptember 9-én. A Markíza információi szerint Mišenka akkor az útlevelében található pecsétek szerint Kí­nában tartózkodhatott. A határokon működő ellenőrző rend­szer szerint a gyilkosság előtt egy hónappal távozott Szlováki­ából, és csak szeptember 22-én érkezett vissza. Az ügyészég­nek az elkövetkező napokban kellene döntenie arról, hogy az említett információk alapján szabadon engedik-e. (SITA) Húsvét után felpörög a kormány Pozsony. Az elmúlt egy évben egyetlen jelentősebb beru­házó sem telepedett le Szlovákiában - kritizálta a kormányt a TA3 hírtelevízió tegnapi vitaműsorában Jozef Mihál, az SaS parlamenti képviselője, volt munkaügyi miniszter. „Tomáš Malatinský gazdasági miniszternek lennének is ötletei a gaz­daság fellendítésével kapcsolatban, azonban tartania kell a száját és a lépést a kormánnyal” - vallja Mihál. Ján Richter munkaügyi miniszter visszautasította az ellenzéki képviselő kritikáját. Szerinte a kormány a húsvéti ünnepek után vitatja meg azt a növekedésösztönző intézkedéscsomagot, amely­nek köszönhetően az elkövetkező 2-3 évben tízezernyi új munkahely jöhet létre az országban, elsősorban a beruházá­sok nagyobb támogatásának köszönhetően. (TASR) Krajcert jelölhetik megyeelnöknek Pozsony. Továbbra sincs egyezség a jobboldali ellenzéki pártok között a megyei választásokon történő együtt­működésről Pozsony-megyében. Az erről szóló tárgyalások ma folyatódnak, Juraj Miškov, az SaS képviselője azonban nem zárja ki, hogy ezek is eredménytelenül zárulnak. Ebben az esetben az SaS Dániel Krajcert indíthatná a megyei elnöki poszt elnyeréséért folytatott harcban - nyilatkozta Miškov. Az SDKÚ, a Híd és a KDH előzetesen már megegyeztek abban, hogy Pavol Frešo, az SDKÚ elnöke lehet a közös jelöltjük erre a posztra, azonban még ez sem végleges döntés. (TASR) A mákban sem lehetünk biztosak Pozsony. Már nem csak a hústermékek minőségét lehet megkérdőjelezni, ugyanis kiderült, a szlovákiai boltokban Csehországban gyártott és Lengyelországban csomagolt rom­lott mákot is árulnak. A 200 grammos csomagolásokban a mák megpenészedett, a hatóságok egyelőre nem tudják, kit terhel a felelősség. A hétvégén a lóhúsbotrány is ismét vissza­tért, Nagy-Britanniában száz kiló magyarországi marha­hússzállítmányt foglaltak le, amelybe lóhúst is kevertek. A ra­kományból 40 kilónyit adtak el. Múlt héten ez volt a második ilyen eset azután, hogy kiderült, egy lengyel húsfeldolgozó­ban elpusztult marhákból készítettek szalámit. A lóhúsbot- rányba keveredett IKEA áruházlánc holnap kezdi el újra a húsgolyók árusítását. A bútoráruház képviselői állítják, az ét­termeikbe kerülő termékek gyártása kevesebb húsbeszállító­val és szigorúbb ellenőrzés mellett történik. (dem, SITA) Halálos hétvégi lavinák a Tátrában Magas-Tátra. Két személy vesztette életét egy lavinában szombat este a Magas-Tátra Sátán (Satan) hegycsúcsa alatt. A 49 éves szlovák hegyi vezető, és 39 éves cseh ügyfelének eltűnését szombat este jelentették a Hegyi Mentőszolgálat­nál. Az eltűntek telefonja elérhető volt, de nem vették fel. A helyszínre három hegyi mentő szállt ki. Hajnali kettőre sike­rült is megtalálni az áldozatokat egy lavina alatt. A lavinaom­lásoknak már pénteken is volt egy áldozata, akkor egy Szlová­kiai hegymászó vesztette életét, aki a barátjával mászott a Mlinica-völgyben (Mlynická dolina), amikor lavina zúdult rá­juk. Egyikük a lavinajelző berendezésével tudott segélyhívó jeleket küldeni, és a hegyimentő-szolgálat ki is mentette őt, a másikon azonban már nem tudtak segíteni. (SITA, TASR) Šefčovič: Ciprus egyszeri eset Pozsony. „Ciprusnak 17,5 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy elkerülje a csődöt, amiből 7,5 milliárdot Ciprus­nak kell biztosítania. Az idő rövidsége miatt ez csak a bankbe­tétek megadóztatásával lehetséges” - nyilatkozta tegnap Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke a SzlovákTele- vízióban. Šefčovič szerint egyszeri esetről van szó, vagyis az eurózóna többi országában élőknek ilyesmitől nem kell tarta­niuk. „A ciprusi bankok megadóztatása rendkívül rossz és ká­ros ötlet, az uniós döntéshozók ezzel olyan precedenst terem­tenek, amely veszélyt jelent Szlovákia betétesei számára is” - mondta Ivan Štefanec, az SDKÚ képviselője. (TASR) Akár mindkét szülő is otthon maradhat a gyermekkel, de a gyest csak az egyiknek folyósítják Apák „anyasági” szabadságon Pozsony. Egyre több férfi él a gyermekgondozási sza­badság lehetőségével, sőt külföldön az olyan apa sem számít ritkaságnak, aki megszületése pillana­tától aktívan részt kíván venni gyermeke gondozá­sában, és „anyasági szabadságra” megy. Erre a szlovák jogrend szerint is van lehetőség. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A munkatörvénykönyv és a szociális biztosításról szóló norma értelmében az apának is jogában áll törődnie újszülött gyermekével - csaknem ugyan­olyan feltételek mellett, mint az anyának. A munkaadó gyer­mekgondozási szabadságot biz­tosít az apa számára - akár a gyermek megszületése pillana­tától addig, ameddig kéri, ám maximum a gyermek 3. életévé­ig. Eközben az anya is lehet anyasági, majd gyermekgondo­zási szabadságon. A gyakorlat­ban azonban - anyagi okokból - ritkán szokott előfordulni, hogy 3 évig mindkét szülő otthon maradjon főállásban gyereket nevelni. A terhességi-gyermek­ágyi segélyt a fizetés alapján számolják ki (a napi kivetési alap 65 %-a). Ezzel szemben a gyest törvény határozza meg, jelenleg 199,6 euró, és csak az egyik szülőnek folyósítják, s ha mindketten otthon maradnak, a család összbevétele jelentősen csökken. Amikor azt mérlege­lik, az anya helyett esetleg ne az apa kérjen-e inkább anyasági és gyermekgondozási szabadsá­got a munkaadójától, legtöbb­ször a család anyagi helyzete a legfontosabb szempont. „Mi is ezt vettük figyelembe, amikor úgy döntöttünk, a férjem megy gyermekgondozási szabadság­ra - árulta el Marianna Kremí­ková kétgyermekes anya. - Egy marketing ügynökségnél dol­gozom, lényegesen többet kere­sek, mint a férjem, úgyhogy az anyasági után visszamentem dolgozni. A párom IT-szakem- ber, a gyes mellett alkalman­ként otthonról bedolgozott egy- egy cégnek.” Azt is mérlegelték, ne a nagymamára bízzák-e a gyereket. Gyermekgondozási szabadságra azonban hivatalo­san csak a szülők mehetnek, és a gyesre is csak ők jogosultak. Ha viszont úgy döntenek, mindket­ten dolgozni kívánnak, és meg­felelő gondoskodást biztosíta­nak gyermeküknek - bölcsődé­ben, óvodában helyezik el, a nagyszülőkre vagy pótmamára bízzák -, a szociálisügyi hivatal nem állítja le a gyes folyósítását. „A fiam elvált, Terezkát a bíró­ság neki ítélte meg. A gyest ő kapja, ám gyakorlatilag én va­gyok otthon az unokámmal. Nyugdíjas vagyok, a fiam mun­kába jár, ám a bevételünk olyan kevés, hogy a nyugdíj mellett munkát keresek, mihelyt Te- rezka óvodába megy'’ - mondta érdeklődésünkre Jana P., aki fontolgatta, hogy a szociális- ügyi hivataltól kér hozzájáru­lást a gyermek gondozásához (príspevok na starostlivosť o dieťa), ami havi 230 euró. Erre csak akkor lenne jogosult, ha hivatalos pótmamaként gon­dozná Terezkát. Ehhez ki kelle­ne váltania a vállalkozói enge­délyt, adót és járulékokat kelle­ne fizetnie, és összesítve a csa­lád rosszabbul járna, mint jelen­leg a 199,6 eurós gyessel. A szlovák jogrend lehetővé teszi azt is, hogy az apa „anyasági” szabadságra men­jen. A szociális biztosításról szó­ló törvény értelmében - az anyán kívül - terhességi-gyer­mekágyi segélyt kaphat az a személy, aki az anyasági sza­badság 22. hetétől (kb. a gyer­mekágyas időszak befejeződése után) valamilyen okból átvál­lalta a gyermek gondozását. Anyasági szabadságra mehet a gyermek apja, ha az édesanya meghalt, vagy az egészségi ál­lapota nem teszi lehetővé a gyermekről való gondoskodást, vagy a szülők ilyen megállapo­dást kötöttek, (sza) Kedvesem, most én nevelem! (Jón Kroslók felvétele A képviselőknek állítólag nem volt joguk visszautasítani az emberi jogi biztos éves jelentését Dubovcová: a parlament törvényt sértett ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Túllépte a házsza­bályban leírt hatásköreit a par­lament, amikor nem hagyta jó­vá az emberjogi biztos évi je­lentését - véli Jana Dubovcová ombudsman. A képviselők pén­teken tárgyaltak a jelentésről, meglepetésre a Smer frakciója nekiment a dokumentumnak, s még nagyobb meglepetésre nem szavazta meg. Ilyen ko­rábban még nem volt, az állami szervek - főként a kevésbé je­lentősek - évi jelentéseit min­dig jóváhagyta a törvényhozás. Dubovcová szerint az általa be­nyújtott jelentés - melyet a tör­vény szerint minden évben be kell terjesztenie - csak informa­tív jellegű anyag, így a képvise­lőknek nincs joguk arra, hogy elutasítsák. Csak tudomásul kellett volna vennie az anyagot, ami jogtechnikailag nem ugyanaz, mint a jóváhagyás. „Ha tehát beterjesztem a jelen­tést, melyet ráadásul a parla­ment emberjogi és kisebbségi bizottsága is tudomásul vett, akkor ugyanezt kellett volna tennie a plénumnak is” - mondta az ombudsman. Sze­rinte ha a képviselőket annyira érdeklik az emberi jogok, nyi­tott a párbeszédre - csak ezt előre is jelezzék neki. Dubov- covát tavaly választotta meg - még a régi összetételű - parla­ment emberjogi biztosnak. Ko­rábban évtizedekig bíró volt - Štefan Harabin ellenzékéhez tartozott -, majd 2010-12 kö­zött az SDKÚ képviselője volt. Jelentésében kritikus képet fes­tett az emberi jogok szlovákiai helyzetéről. (MSz, TASR) A németországi háztartások átlagos nettó vagyona 51 400 euró, Szlovákiában viszont 61 000 euró Gazdagabbak vagyunk, mint a németek Anyagi jólétünk és stabilitásunk alapja a saját ingatlan (Képarch.) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A németek sokkal szegényebbek, mint az olaszok vagy a spanyolok, állítja a né­metjegybank legújabb elemzé­sében - és kisebb vagyonnal rendelkeznek a szlovák háztar­tásoknál is. Az ok, hogy a néme­tek sokkal kevesebb ingatlannal rendelkeznek, mint a dél-euró­paiak. A németországi háztar­tások nettó vagyona a Bundes­bank szerint 51 400 euró, míg Franciaországban 113 500 eu­ró, Olaszországban 163 900 eu­ró és Spanyolországban pedig 178 300 euró a háztartások va­gyonának mediánja, vagyis ek­kora vagyonnal rendelkezik az a háztartás, amelyik pontosan a skála közepén található (a nála gazdagabb és szegényebb ház­tartások száma megegyezik). Szlovákiában ugyanez az adat 61 ezer euró, derül ki a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) hasonló, csak egy évvel korábbi adato­kon alapuló elemzéséből. A net­tó vagyon már a kölcsönöktől megtisztított átlagos vagyon a családok esetében. A kisebb német mutató oka, hogy a háztartások többsége bérelt lakásban, házban lakik, a Bundesbank szerint csak 44%-uk rendelkezik saját lakás­sal vagy házzal. Ezzel szemben mind az olasz, mind a spanyol, és természetesen a szlovák ház­tartások túlnyomó többsége sa­ját tulajdonú ingatlanban lakik. Az arány az NBS szerint Szlová­kia esetében 89,9%, vagyis tíz­ből csaknem kilenc család saját ingatlanban lakik. Olaszor­szágban ez az arány 63%, Spa­nyolországban pedig 83%. A német ingatlanok átlagos értéke azonban sokkal maga­sabb a szlovákiai ingatlanok ér­tékénél. A német ingatlanok ér­tékének mediánja 255 600 eu­ró, míg ugyanez az adat Szlo­vákiában mindössze 55 897 euró. Az NBS felmérése szerint a háztartások 15,7%-a rendel­kezik egy másik ingatlannal is, aminek átlagos értéke 36 500 euró. (lpj)

Next

/
Thumbnails
Contents