Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-23 / 70. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 23. www.ujszo.com LAPSZÉLEN Zavarba ejtő tények KERÉKGYÁRTÓ T. ISTVÁN Egyre többet tudunk arról, hogy az ország különböző részei között napról napra növekednek a gazdasági és szociális különbségek, legyen szó a munkanélküliségről, a megszerezhető iskolázottságról, a várható élettartamról... Ugyanakkor jóval zavarba ejtőbb tényekkel is szembesülünk. Empirikusan és statisztikailag bizonyítható, hogy - leegyszerűsítve-a népesség leggazdagabb tíz százalékának átlagjövedelme csaknem kilencszer akkora, mint a legszegényebb tíz százaléké. Ám ezzel együtt: a társadalmi egyenlőtlenségek mégsem mélyültek. A 2000-es évek elején ugyanszemlátomást fejlődött a gazdaság és nőtt a foglalkoztatás, ezzel egyidejűleg viszont a gazdagok és a szegények között nem csökkentekjelentősen a különbségek. Magyarországon az utóbbi években a pénzügyi válság hatására jelentős változások történtek a gazdasági (újra)elosztások terén, mégsem beszélhetünk átütő sikerről. S nem elsősorban azért, mert az állampolgárok többsége vélhetően nagyobbnak tartja a szociális egyenlőtlenséget, mint amekkora valójában. Tény, az állampolgárok nagy része érzékenyen figyeli a jövedelem eloszlását. És érthető, ha azt feltételezi: a jelenlegi egykulcsos jövedelemadó a magasabb jövedelműeknek kedvez, s az adójóváírás megszüntetése a keveset keresők helyzetét elkerülhetetlenül rontja. A kelet-európai félperifériára sodródott országok közül Magyarországot találta a gazdasági válság a leggyengébb állapotban. Ettől függetlenül az állam és a társadalom súlyos eladósodottságának orvoslása nem elsősorban a jövedelemadó-rendszer változásától függ. Országunkban sok szempontból egzaktan meghatározható területekre koncentrálódik a nyomor és a vele együtt járó tartós munkanélküliség. Viszont azt is érzékelhetjük, hogy ezeken a helyeken semmiféle ösztönzés nem vezet a kívánt magasabb munkavállaláshoz. Továbbá, már most tudjuk, hogy az adóverseny beindítja azt a - szaknyelven szólva - restrikciós spirált, amely szükségképpen magával hozza a jóléti kiadások további csökkentését. De ha általában csökkent is az adórendszerek újraelosztó szerepe, a fennálló helyzeten többféleképpen lehetne változtatni. Legkevésbé a személyi jövedelemadó puszta átszervezésével. Az alternatívák közé tartozik a vagyonadóztatás arányának növelése a jelenlegi adórendszerben - nyilvánvaló, hogy progresszív formájával lenne ellensúlyozható a vagyoni különbségek növekedése. Aminthogy ugyancsak tény, hogy a parlamentáris demokrácia legfőbb intézményének a célja nem lehet más, mint a piac és a társadalom ideális ötvözetének a megteremtése. A szerző magyarországi szociológus. N. Tóth Anikó tudja, hogy a gyereknek saját igényei vannak a neki szánt irodalom stílusát illetően Csikiemlékek és mesemorzsák Mikor a kis Lód rosszalkodott (a bútort kalapálta, a gázrezsóra mászott, lépcsőnek használta a könyvespolcokat), „tönkrenyúzott” költő apukája, akinek akkoriban a szerkesztőségi munka „fölfalta az életét”, hiába szidta és fenyegette a gyereket. Végül úgy döntött, inkább leül hozzá játszani. Az óriás leereszkedése ez a védtelenhez, a törpéhez, ami egészen más látószöget eredményez. POLGÁRAN1KÓ „És ahogy én lekuporodtam, úgy kelt fel rögtön a világ” - írja Szabó Lőrinc. Ez a fajta leereszkedés, a gyermekvilágából való fölnézés, mely a legjobb gyerekirodalom sajátja, ott van N. Tóth Anikó mesketéinek hátterében is. A meskete egyedi műfaj: nem egyszerűen kis mese, a mese kicsinyített mása vagy kistestvére, hanem egy gyermek mesélő „morzsáiról”, melyek ugyanúgy nyomot hagynak bennünk, mint az ébredés után a szem sarkából ki nem dörzsölt „álommorzsa” vagy a cipőbe került kavics nyomán megmaradt „csikiemlék” a lábon. A meske- ték beszélgetőtársaink, kijelentéseikhez saját hasonló tapasztalatainkból kiindulva hozzászólhatunk, többségüket az alapötlet nyomán tovább is variálhatjuk. Arra késztetik a gyerekeket, hogy az olvasás és a befogadás mellett a mű aktív részeseivé, sőt, továbbalakítóivá váljanak. Mindezt kedves humorral és a szavak ízlelgetésére csábító nyelvi leleménnyel teszik. Az Anyarobot című meskete, mely nagyrészt feltételes módban íródott, végtelennek tűnő lehetőségekből nyújt jellegzetes és jól megformált példatárat. A kiindulópont („Ha anyának három vagy több karja volna, akkor lenne jó világ!”) a szülői törődésre kiéhezett gyerek kívánsága. Az irreális kívánságból annak a temérdek dolognak a felsorolása bomlik ki, melyet a többkezű anyarobot egyszerre el tudna végezni. („Takarítna és puzzle-t rakna velem - bár ez nem annyira jó ötlet, mert a porszívóval folyton felszippantaná a puzzledarabkákat.” „Egy időben fonná a két fonatomat.”) A mesketékből egy harmonikus család sietéssel és nyüzsgéssel teli hétköznapjai bontakoznak ki, a középpontban egy kislánnyal és kedvenc kispárnájával, Pufonyával, „aki” ugyanúgy igényli a kényeztetést, mint a gyerekek. Pufonyát nem az anyaga vagy a mintázata, hanem a gyermek életében betöltött szerepe teszi egyedivé. („Boltban nem kapható, telefonon nem előjegyezhető, interneten nem rendelhető. Pufi csak az én életemet varázsolja széppé.”) Pufonya mellett a mesketékben nyüzsögnek a további egyedi találmányok (ilyenek pl. az apa fejét „gondszívó- val” takarító gondűző manók vagy az esti „sutyorgás” rituáléja). A mesketék szavai önálló életre kelnek, mint a „törzsvendég”, akit a gyerek úgy képzel el, hogy talán „van törzse, de mondjuk nincs keze, lába”. N. Tóth Anikó, miközben tudja, hogy a gyereknek saját igényei vannak a neki szánt irodalom stílusát, témáit és motívumait illetően, a gyerekirodalmat ugyanolyan intenzitással tudja művelni, mint a felnőtteknek szánt prózát. Gyermekeknek és felnőtteknek szánt művei között nemcsak nyelvi, hanem tematikus hasonlóságokat is találunk. A fésülködés gyötrelmeit előadó Haj-jaj című meskete például a Fényszilánkok című (ugyancsak a szerző tollából származó) regény egyik jelenetét idézi, melyben a kislány narrátor ijedt csodálattal lesi, amint anyja a nagymama földig érő haját fésüli. A mesketékben a gyermeki beszédmódnak köszönhetően a hasonló furcsaságokat felfedező, szenvedéseket, örömöket és sikerélményeket megélő gyermekolvasók könnyen önmagukra ismerhetnek. Ugyanakkor a harmonikus családi életet megalapozó, az állandó sürgetésekkel, pakolásokkal, a napi rutin betartatásával a gyermeki határtalanságba megnyugtató rendet vivő anyukák könyve is ez a mű: az írói önkifejezés ihletett eszköze. (N. Tóth Anikó: Az eszemet tudom. Békés Rozi illusztrációival. Szentendre, Cerkabella, 2012.) ÉRETTSÉGI 2013 Teszteljünk az Új Szóval: megvannak-e még az iskolai ismeretek? A március 15-ei hófúvás befagyasztotta, így e héten hétfőn írták meg a magyar tanítási nyelvű középiskolák végzős diákjai a magyar nyelv és irodalom érettségi írásbeli részét. Az alábbiakban az idei kérdésekből szemezgettünk, 64 feladatból 19-et választottunk ki. így az iskolapadból régebben kikerült olvasóink is tesztelhetik magukat, megvannak-e még az egykori ismeretek? A tesztlapot beküldő eredményes megfejtők között könyvcsomagot sorsolunk ki. Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez címűverséhez 1. Jelölje meg a szóképet, amelyet a versben a Reményhez szó nagybetűs írásában felfedezett! a) hasonlat b) metafora c) szinesztézia d) megszemélyesítés 2. Egy szóval íija le a versben olvasható „kietlen” kifejezés ellentétét, amellyel a szép, dús természetet lehet jellemezni! 3. írja le Csokonai egyszemélyes verses hetilapjának a címét, amelyet Pozsonyban jelentetett meg! Az újság címét a mai helyesírásnak megfelelően úja le! Petőfi Sándor Egy gondolat bántengemet című verséhez 4. Határozza meg, milyen jellemet formál meg a költő a versben! a) a racionalista hazafit b) a romantikus emberideált c) az önmarcangoló romantikus költőt d) az emberiség jogaiért küzdő világpolgárt 5. Petőfi az Egy gondolat bánt engemet című versében is megfogalmazza az ars poeticáját. írja le magyarul az ars poetica jelentését! 6. Nevezze meg Petőfi azon alkotását, amelyet az Egy gondolat bánt engemet című költeményhez hasonlóan szintén ún. látomásversnek nevezünk, s amelyben megfogalmazza kora költőinek szerepét, küldetését! Boccaccio: Dekameron. Ötödik nap, kilencediknovella 7. Válassza ki, hogy mit fejez ki az író az alábbi gondolattal: „... hogy ha volt bennem valami jelesség, azt csak te jelességednek s irántad való szerelmemnek köszönhetem...” a) A hölgy iránta tanúsított szerelme váltotta ki a megbecsülését. b) A hölgy előtt tudott csak jeleskedni, ezért imádja őt mindennél jobban. c) A höígy iránt érzett szerelme volt a legjelesebb dolog, ami vele történhetett. d) A hölgy jelleme s az iránta érzett szerelme az oka minden jó tulajdonságának. 8. Nevezze meg Boccaccio kortársát s egyben jó barátját, az udvarló költészet megteremtőjét, akit szerelmes verseinek gyűjteménye tett világhírűvé! 9. íija le a Dekameron kifejezés magyar jelentését! A történetben ilyen hosszan mesélnek egymásnak a járvány elől menekülő fiatalok. Thomas Mann Mario és a varázsló címűművéhez 10. Állapítsa meg, hogy az író milyen megoldást sugall a műben a fasizmus eszméinek megálh'tására! a) A fasizmussal szemben leghatásosabb a passzív ellenállás. b) A fasizmust cirkuszi látványosságként nevetségessé kell tenni. c) A fasizmus terjedését nyü- vános tájékoztatással lehet megakadályozni. d) A fasizmus ellen saját fegyverét kell fordítani, erőszakkal kell elpusztítani. 11. Nevezze meg azt a magyar költőt, aki Thomas Mannt magyarországi látogatása alkalmából Thomas Mann üdvözlése című versében az európai humanizmus megtestesítőjeként köszöntötte! 12. Egy szóval úja le, hogy valójában minek nevezhető a „varázsló” Cipolla, ill. milyen idegen szóval nevezhetnénk meg az ő foglalkozását! Krúdy Gyula A hídon című novellájához 13. Nevezze meg azt a forrást, ahonnan Krúdy a mű főszereplőjét, Szindbádot kölcsönözte! 14. Jelölje meg azt az irányzatot, amely nem volt jellemző Krúdy műveire! a) futurizmus b) szürrealizmus c) impresszionizmus d) szentimentalizmus 15. Nevezze meg azt a társadalmi osztályt, amelynek dekadenciaérzését szinte valamennyi Szindbád-novellába belesűrítette az író! 16. íija le a „nagyméretű” melléknév felsőfokát! 17. Alakítsa át egyszerű bővített mondattá az alábbi összetett mondatot úgy, hogy névutó segítségével fejezze ki a mondatban a célhatározót! Ügyeljen a nyelvhelyességre! Sokan azért mennek Győrbe, hogy megnézzék a Barokk Esküvőt. 18. A helyesúásra ügyelve írja le rövidítve az „úgynevezett” szót! 19. Határozza meg a lehető legpontosabban az „olvasni” és „írni” szavak szófaját! A válaszokat a következő címre várjuk: Új Szó - Szalon, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.
